A magas szintű betegellátás garantálja a magas színvonalú utánpótlás-nevelést, tehát a szakorvos- és PhD-képzést, vagyis a betegellátás színvonalának emelése szorosan összefügg a posztgraduális képzések és a kutatási tevékenység minőségének javításával – vallja az idén létrehozott Intenzív Terápiás Klinika új igazgatója, egyben a január elejével megalakított Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék vezetője. E területeken is jelentős változásokat tervez dr. Molnár Zsolt, emellett szeretné elősegíteni a nemzetközileg is jegyzett aneszteziológiai és intenzív terápiás kutatásokat is.

A Semmelweis Egyetem ma Magyarországon a legfontosabb utánpótlásképző központ, és bár a graduális képzés nagyon jól működik, az anesztéziás és intenzív terápiás szakorvosképzésen változtatni kell annak érdekében, hogy a képzés öt éve alatt a jelöltek a szakma összes vertikumába garantáltan olyan betekintést kapjanak, hogy a későbbiekben szakorvosként magabiztosan helyt tudjanak állni az életben. Ehhez a betegellátás minden szintjén – nemcsak az intenzív terápiában, de a Szenátus tavaly júniusi döntésével létrehozott Aneszteziológiai és Perioperatív Betegellátó Intézettel együttműködve az aneszteziológia terén is – egységesíteni kell az alapokat – mondta honlapunknak dr. Molnár Zsolt, a 2024. január elsejével létrejött Intenzív Terápiás Klinika (ITK) újonnan kinevezett igazgatója.

Úgy véli, hogy a magas szintű betegellátás fogja garantálni a magas színvonalú utánpótlás-nevelést, tehát a szakorvosképzést, ehhez pedig szükséges a hasonló nívójú oktatás és kutatás is. Ez olyan motiváló munkahelyi és képzési közösséget teremt, ami a pályakezdők mellett a klinikán dolgozóknak is pályán megtartó erőt jelent – jelentette ki dr. Molnár Zsolt, akit 2024. február elsejével az Egészségügyi Szakmai Kollégium Aneszteziológia és intenzív terápia tagozata elnökének is kinevezett a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára.

A Semmelweis Egyetem Szenátusa határozatának megfelelően 2024. január elsejével létrejött az Intenzív Terápiás Klinika, amely irányítása alá szervezték a traumatológia intenzíves ellátását, és az Otthoni Lélegeztetés Programot. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, és a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán lévő aneszteziológiai és intenzív terápiás ellátások a szerint, hol vannak, külön irányítás alatt működnek. Az új klinika igazgatójává dr. Molnár Zsoltot nevezték ki, míg dr. Zima Endre professzor az aneszteziológiai és perioperatív feladatokért felelős első számú vezető lett.

A szervezeti változások nemcsak a betegellátást, hanem az oktatást is érintették. Létrejött egyrészt dr. Molnár Zsolt vezetésével, és dr. Zima Endre grémiumelnöki megbízásával az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék, valamint dr. Gál János irányításával a Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelmi Tanszék. Előbbi felel majd az egyetemen az összes, aneszteziológia és intenzív terápiás témakörben zajló graduális oktatásért és kutatásért.

Az orvos-ápoló-beteg együttműködés elősegítése érdekében január eleje óta is számos változás indult el a klinika napi működésében: az intenzíves szakápolók tudását és tapasztalatát kihasználva szeretnék őket jobban bevonni a vizitekbe, és nagyobb mozgásteret kapnak a betegágy melletti munkában. „Tekintve, hogy ez az ápolói csapat közreműködik a művese kezelésekben is, szeretném növelni a létszámot annak érdekében, hogy megvalósítható legyen az egy ápoló két beteg arány az osztályon. Ehhez az egyetem vezetése minden támogatást megad, ahogyan a szakorvosok körének bővítéséhez is” – mondta dr. Molnár Zsolt hozzátéve, hogy folyamatos az érdeklődés a PhD-képzésekben is jártas, külföldi tapasztalatokkal rendelkező orvosok részéről.

Az Intenzív Terápiás Klinika működésének sajátossága, hogy a Központi Intenzív Osztály mellett a traumatológia intenzíves ellátása és az Otthoni Lélegeztetési Program is a felügyelete alá tartozik. „A széttagoltság ugyan nehezíti, de egyáltalán nem zárja ki a szoros együttműködés lehetőségét, és bár az egyes részlegeknek megvan a speciális figyelmet igénylő beteganyaga, az alapok egységesítése jó kiindulási pont ehhez” – hangsúlyozta az igazgató. Egységesíteni kell a minimális monitorozási igényeket, a betegfektetési/ápolási koncepciót, az infekciókontrollt, a betegek szeméremérzetét biztosító eszközök meglétét, a hozzátartozók lehetőségeihez, igényeihez igazodó korlátlan látogatás engedélyezését. Ez utóbbi segíti a hozzátartozók hatékonyabb tájékoztatását, hiszen több idő jut rájuk napközben, és erre kialakítunk elkülönített konzultációs helységeket is, ami erősíti a bizalmat az osztály iránt – részletezte dr. Molnár Zsolt.

Az igazgató a szakorvosképzésben olyan strukturált és szervezett, rendszeres oktatási modellt szeretne kialakítani, amely a tanfolyamokon való részvételen túl a betegágy melletti mindennapi munka aktív részeseivé is teszi a rezidenseket.

„Sokszor szembesültem a pályafutásom alatt azzal, hogy nagyon sok szakorvos úgy viszonyul a nehezen megszerzett tudásához, hogy »a tudás hatalom, ezért nem adom«. Ez nem jó, ezért én arra ösztönzöm a munkatársaimat, hogy a jelöltek tudásának folyamatos tesztelése helyett szolgálattal és alázattal adják át amit tudnak, a hétköznapokban is. Szerencsére nagyon sok kiváló oktatónk van az intézetben, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy ez nem fog nehézséget okozni” – jegyezte meg az igazgató.

Emellett hosszabb távon erősíteni szeretném a kutatási tevékenységet is, részben azzal, hogy az érdeklődő rezidenseket, PhD-hallgatókat bevonjuk a Transzlációs Medicina Központ képzéseibe. Ennek segítségével a tudomány nyelvének, a kutatási módszertanoknak a mélyreható elsajátítása után akár a saját, betegágy mellett felmerülő kutatási kérdéseiket is meg tudják válaszolni, hozzájárulva a szakterület fejlődéséhez és a betegellátás színvonalának javításához is – mondta dr. Molnár Zsolt. Szeretne a sebészeti szakmákkal szoros kollaborációban egy egységes betegellátási koncepciót kialakítani, amelybe az egyetemi klinikán már eddig is egyedülállóan jól végzett tevékenységek mellett beépülnek a legújabb tudományos kutatások eredményei is. Folytatná a tudományos és a PhD-oktatói pályája során a kutatási érdeklődése fókuszában álló területeken – mint a személyre szabott folyadékterápia, a személyre szabott keringéstámogatás és infekciókezelés, a lélegeztetés, valamint a magas rizikójú sebészeti betegek átsegítése a beavatkozáson – végzett kutatásokat is, beemelve az eddig elért eredményeket a betegágy melletti napi gyakorlatba.

„Ennek megvalósítása nem is elsősorban eszközoldalról jelent kihívást, mivel nagyon jó az osztály felszereltsége, hanem a tervezett klinikai vizsgálatok elindításához szükséges humánerőforrás biztosítása terén, bár az informatikát és statisztikát illetően vannak biztató folyamatok a Transzlációs Medicina Központtal való szorosabb együttműködés révén” – mondta dr. Molnár Zsolt. Úgy véli, hamarosan a betegellátás, az oktatás és a kutatás terén is sikerül a klinikának és a tanszéknek olyan eredményeket produkálni, amelyek vonzerőt jelentenek a humánerőforrás szempontjából is, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a Semmelweis Egyetem a világ vezető felsőoktatási intézményei közé kerüljön. „Hosszabb távon pedig szeretném elérni azt is, hogy nemcsak Magyarországon, de a határokon túl is – akár Nyugat-Európában is –, követendő példa legyen az az aneszteziológia és intenzív terápia, ami a Semmelweis Egyetemen létrejön – tette hozzá dr. Molnár Zsolt.

„Huszonöt éve az a vízióm, és minden munkahelyemen igyekeztem is megvalósítani, hogy »nemzetközi standardokat Magyarországra, és Magyarországot a nemzetközi standardok alakításába« azaz, hogy minél előbb ültessük át a legújabb tudományos eredményeket a napi gyakorlatba, mindemellett pedig olyan minőségű klinikai vizsgálatokkal járuljunk hozzá az orvostudomány fejlődéséhez, amelyekből új nemzetközi standardokat hoznak létre” – mondta dr. Molnár Zsolt. Szavai szerint egész pályafutását meghatározta, hogy miután 1988-ban doktorrá avatták Pécsett, állást kapott az ottani Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán, majd pedig az, hogy megtapasztalta a brit szakorvosképzés és egészségügy sajátosságait. A szakvizsgáját ugyan Magyarországon tette le 1994-ben, egy évvel később megszerezte az EDAIC minősítést is, majd visszatért Angliába, és egészen 1997-ig a North West Region UK orvosa volt. Hazatérése után, mind a pécsi intenzív osztály főosztályvezetőjeként, mind pedig később a szegedi egyetemen, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezetőjeként igyekezett a magyar gyakorlatba átültetni a megszerzett tapasztalatait. Szavai szerint mindig is arra kereste a választ, hogy mi a legjobb a betegnek.

Mindezek ösztönözték arra is, hogy bár 2019-2024 között félállásban a CytoSorbents orvosigazgatója is volt, csatlakozzék az akkor alakuló Pécsi Transzlációs Medicina Intézethez is, majd pedig 2021-től a Semmelweis Egyetem Transzlációs és Medicina Központjához. És bár továbbra is fontosnak tartja az új kutatási eredményeket, és azok mielőbbi gyakorlati hasznosítását, hiányzott számára a betegellátás is, részben ezért, részben pedig a szakorvos és PhD-képzés fejlesztésével kapcsolatos elképzelései megvalósítására kapott lehetőség miatt vállalta el az új megbízását. 

Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.