December 1-jén, a Business of Health Care Innovation kurzus zárónapján került sor a 2023. évi Semmelweis Innovációs Díjak ünnepélyes átadására. A tudás hasznosítására és disszeminációjára hangsúlyt fektető elismerést TDK-, PhD- és kutatói kategóriában ítéli oda az egyetem azon kutatók, doktorjelöltek, doktoranduszok és hallgatók kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége méltatásaként, akik az egyetemhez kötődő kutatómunkájuk során új tudományos kutatási eredményt, innovatív megoldást dolgoztak ki.

A Semmelweis Szalonban tartott átadó megnyitóján dr. Merkely Béla rektor kiemelte, az innováció, a kutatás-fejlesztés az intézmény gondolkodásának homlokterében, filozófiájának középpontjában áll, hiszen az egyetem célja, hogy az elődei által ráhagyott örökséget és tudást ne csak megőrizze, hanem folyamatosan új eredményekkel is gazdagítsa.

„Nemcsak a befektetett munkát díjazzuk, hanem azt a szemléletet is, amit kitüntetettjeink magukénak tudnak: azt, hogy névadónkhoz, Semmelweis Ignáchoz hasonlóan nem elégednek meg feladataik elvégzésével. Azt kutatják, hogyan tehetnének még többet a betegekért, hogyan szolgálhatnák a tudomány előrehaladását” – emelte ki a rektor, hozzátéve, a diszciplína elképesztő fejlődésen megy keresztül, a versenyben pedig csak azok maradhatnak fent, akik a többiek előtt járnak, és folyamatosan képzik magukat.

Az ünnepség a nyertes pályamunkák ismertetésével folytatódott. Elsőként a TDK-kategória győztese, dr. Székely Marcell doktoranduszhallgató mutatta be azt a kutatást, amely négy éve kezdődött egy minimál invazívan, a szívbe transzapikálisan beültethető, dupla lumenű kanül fejlesztésével. A cél egy olyan eszköz létrehozása volt, amely végstádiumú szívelégtelen betegek kardiogén sokkja esetén gyorsan beültethető, illetve képes ezt az életveszélyes klinikai állapotot áthidalni, a betegek keringését stabilizálni egy extrakorporális pumparendszerhez csatlakoztatva. Ezáltal a kutatócsoport egy olyan, bal kamrai támogatásra képes kanült kívánt megalkotni, amely a piacon még nem megtalálható, illetve számos előnnyel bír a jelenleg forgalomban lévő perkután (bőrön át történő) és sebészileg beültethető eszközökkel szemben.

A technológia nemcsak a műtéti időt csökkenti és a szívmotor használatát mellőzi, de mérsékli a beavatkozás invazivitását és ezáltal a lehetséges szövődményeit is.  Fontos szempontként jelent meg, hogy az eszköz személyre szabottan, 3D-nyomtatási technológiával készüljön, ezáltal maximálisan igazodjon az érintett beteg fizikális paramétereihez, egyúttal a bal kamrai kiáramlási pálya és a szívbillentyűk se sérüljenek. A koncepció működőképességét, az eszköz beültethetőségét a kutatók előzetes kísérleteik során sikerrel igazolták, a használati mintaoltalom meglétével jelenleg a szabadalmi bejelentés előkészítése zajlik.

A Semmelweis Innovációs Díj győztese PhD-kategóriában dr. Bartha Áron projektje lett, amelynek keretében TMNplot néven webeszközt készített normál, daganatos és metasztatikus szövetek génexpressziójának összehasonlítására. Dr. Bartha Áron eszköze több adatbázisból származó adatokat használ fel. Az előadó kiemelte, hogy ez a webeszköz felhasználóbarát a kutatói közösség számára, és többek között korrelációs és funkcióelemzést is kínál, amelynek során több, vagy az összes elérhető gén összehasonlítható, és az adatok megjeleníthetők. A TMNplotot két éve 33 000 kutató használja több mint 100 országban.

A TMNplot összesen 56 938 mintát tartalmaz, RNS-szekvenálást és génchip alapú adatokat egyaránt használ. A platform segítségével több mint 20 daganattípus gyors és egyszerű statisztikai elemzése válik lehetővé, és publikálásra kész adatok is elérhetők. A TNMplot másik egyedülálló tulajdonsága, hogy több mint 1000 gyermekkori rák összehasonlítását is lehetővé teszi. Mindezek által a TNMplot hasznos referencia- és validációs eszközként szolgálhat a biomarker-kutatás és gyógyszerfejlesztés több szakaszában.

Az Innovációs Díj kutatói kategóriájának győztese dr. Lohinai Zsolt, a Fogorvostudományi Kar Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinikájának docense, aki kutatócsoportjával egy, a fogágybetegségre való genetikai hajlamot felmérő tesztet dolgozott ki, amely azt vizsgálja, hogy a gyulladásos reakciókészségben genetikailag kimutatható különbségek előre jelzik-e a parodontitisre és annak társbetegségeire való fogékonyságot.

A parodontitis, azaz a fogágybetegség a világ népességének több mint felénél van jelen, és olyan kísérőbetegségek kialakulásával jár együtt, mint a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség, az Alzheimer-kór és az érrendszeri demencia. A gyenge veleszületett immunitás korai életkorban történő azonosítása lehetővé teszi a megfelelő kezelés megkezdését még a kapcsolódó betegség kialakulása előtt, így több természetes fog (vagy implantátum) őrizhető meg, és általában véve javul az életminőség. A személyre szabott orvoslás fejlődésével a modern genetikai diagnosztika nagyon keresett napjainkban. Dr. Lohinai Zsolt és csapatának tesztje nemcsak a javasolt genetikai profil szempontjából innovatív, hanem a gyenge, illetve erős gyulladásos responderek elkülönítése szempontjából is egyedülálló a biofilm lizintartalmának révén, amely a junkcionális epithelialis állapotának biomarkere. Jelenleg ilyen tesztek nem állnak rendelkezésre a piacon.

A kategóriagyőzteseknek dr. Merkely Béla rektor és dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes kristálydíjakat és elismerő okleveleket nyújtott át.

Galéria

9kép

 

Kiss Viktória, Sánta Mária, Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem