Február 8-án a Semmelweis Tudományos és Üzleti Szalon újabb előadásán mutatták be az egyetem Semmelweis Proof of Concept (STIA-PoC 2023) programjának keretében támogatott projekteket. A program célja az egyetemen született tudományos eredmények piacra lépéséhez szükséges fejlesztések elősegítése, előrehaladás elérése ezen a területen.
 

A rendezvényt dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes nyitotta meg, aki elmondta, hogy a Semmelweis Egyetem jelenleg a régió vezető egyetemei között foglal helyet és világviszonylatban is a világ legjobb 300 között szerepel. Mindemellett a 2023-2028-ig tartó rektori ciklus által is megerősített cél az, hogy bekerüljön az első 100-ba. Ennek elérését szolgálja a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenység fokozása, fiatal kutatók minél nagyobb számú és intenzívebb bevonásával. Ennek érdekében a Semmelweis Egyetem közel megduplázta PhD-hallgatói számát az elmúlt öt év során, dr. Ferdinandy Péter szerint ugyanis a doktoranduszhallgatók az innováció és a tudomány fejlődésének letéteményesei, aki elmondta: 

Az egyetem számára nem elegendő csupán a publikációk számának növelésében eredményt felmutatni, hanem az innovációhoz is aktívan hozzá kell járulni, ám a kettő egymásra épül: a teljes innovációs ökoszisztémának a tudomány köré kell épülnie.

A rektorhelyettes emellett ismertette a Semmelweis Egyetem KFI-támogatási szolgáltatások rendszerét, amelynek kiépítése jelenleg is zajlik. Ezen szolgáltatások körébe tartozik többek között a core facilitás menedzsment, a biobank szolgáltatások támogatása, valamint a klinikai adatbázisokon történő kutatások ösztönzése is; utóbbi az idei évtől érhető el. A publikációk nyílt hozzáférésű támogatása és ezek szűrése szellemitulajdon-védelmi szempontból, illetve a D1-es publikációkhoz kapcsolódó kommunikáció is elérhetők. A kutatók által kezdeményezett klinikai vizsgálatokhoz tervezési, adatgyűjtési és biostatisztikai támogatás is szerepel a kínált szolgáltatások palettáján. A pályázati menedzsmenttámogatás megújult, a jövőben a kutatóhelyhez közeli projektügyvitel és a központosított folyamatok összehangolása kerül előtérbe. Szintén ide tartozik a szellemi alkotások hasznosításának támogatása, beleértve az oltalom megszerzését és az ipari partnerek, befektetők bevonását, valamint annak elősegítését, hogy a kutatók spin-off céget alapítsanak – részletezte.

A Semmelweis Egyetem célja, hogy az ipari vállalatok és az egyetem között minél kiterjedtebbé és átfogóbbá váljon az együttműködés, melynek érdekében elindult a Science Park tervezési fázisa, az első épület megépítése 2027-re várható. Ez  infrastruktúrát és inkubációs szolgáltatásokat nyújtana spin-off cégek számára, valamint stratégiafejlesztést biztosít az innovációs tevékenységekhez. „Zászlóshajó-projektünk az innováció és a tudományos teljesítmény további felgyorsítására szolgál, arra, hogy közel kerüljünk vállalatokhoz és kutatóinkat saját cégalapításra motiváljuk. A Science Park fő célja a Semmelweis Egyetem és az ipar együttműködésének erősítése” – mondta a rektorhelyettes.

A STIA-Proof of Concept 2023. évi programja keretében olyan projektek nyertek támogatást, amelyek megalapozott technológiai fejlettségi szintnövekedést terveztek benyújtott pályázatukban. A reálisan tervezett célkitűzések mellett fontos szempont volt a kutatások technológiai és piaci relevanciának értékelése is.

A rendezvény további részében a saját egyetemi forrásból támogatott pályamunkák eredményeit ismertették a kutatók. Dr. Vass-Haluska Edit, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tanársegédje a skizofréniával küzdő páciensek számára kifejlesztett gépi tanulás alapú mobilapplikációkról beszélt, amely a sok esetben csekély adherenciával rendelkező betegek állapotának távoli monitorozását hivatott megvalósítani. A fejlesztés a későbbiekben a mesterséges intelligencia alapú algoritmusok segítségével a beavatkozást igénylő szignálok azonosítását teheti lehetővé.

Dr. Sztankovics Dániel PhD-kutató humán mintákra épülő, 3D-s bionyomtatott rákmodellekről tartott előadást. Ez a preklinikai vizsgálatok időbeli hatékonyságát támogatja az állatkísérletek számának csökkenése mellett a terápiás célpontok azonosítási, ellenőrzési folyamatában. Az eljárás már elérhető az egyetemi core facilitások között.

Dr. Trinh Sarolta PhD-hallgató az „Event tracker” elektronikus műtéti napló fejlesztéséről számolt be, amely a pediátriai anesztéziában eddig nyomtatott formában történő vitális és eseményparaméterek strukturált adatbázisba rendezését végzi. Az adatok feltöltésével olyan adatbázis jön létre, amely további klinikai adatok összekapcsolásával a műtétek alatti nem várt események előrejelzésének alapjait, a folyamatok minőségbiztosítását, gazdasági optimalizálásának feltételeit teremti meg.

Dr. Pulay Márk ösztöndíjas kutató olyan szoftver használatának klinikai megvalósíthatóságát tárgyalta, amely a Parkinson-betegségben szenvedő páciensek felsővégtagi funkcióinak monitorozását teszi lehetővé.

Végezetül dr. Matányi Marianna PhD-hallgató tartott beszámolót a Semmelweis Egyetem 3D Központja keretében végzett intelligens gyógyszeradagoló-fejlesztés jelenlegi státuszáról.

Az esemény zárásaként dr. Papp Renáta, a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi és Üzletfejlesztési Központ (TÜK) igazgatója megköszönte a pályázók beszámolóit és kiemelte: fontosnak tartja, hogy a projektek továbbfejlődjenek a hasznosítás irányába. Az ezzel kapcsolatos  ütemtervet a TÜK jelenlévő kollégáival egyeztethették az előadók. Hozzátette, hogy a spin-off cégalapítás kapcsán rengeteg kérdés merül fel egy fiatal kutatóban, amelyek megválaszolására, valamint a fiatal cégek inkubációjára az ún. Semmelweis Innovation Club létrehozását kezdeményezik, ami a jelenlévő vállalati és befektetői képviselők érdeklődését is felkeltette.

Galéria

8kép

Sánta Mária
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem