A Semmelweis Egyetem fenntartóváltásáról szóló online fórumon dr. Stumpf István kormánybiztos bemutatta a modellváltást, mint a felsőoktatás megújításának fontos lépését, majd dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az új típusú finanszírozás részleteiről beszélt. Ezt követően dr. Merkely Béla rektorral és dr. Pavlik Lívia kancellárral együtt minden feltett kérdésre válaszoltak. A fórumon nyilvánosságra hozták a Semmelweis Egyetemet 2021. augusztus 1-jétől fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumának összetételét is.

Dr. Merkely Béla a fórum kezdetén emlékeztetett arra, hogy a Parlament egy héttel ezelőtt fogadta el a felsőoktatási modellváltáshoz kapcsolódó jogszabályokat, így a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt. 2021. augusztus 1-jétől ilyen alapítvány fenntartásában működik a Semmelweis Egyetem is. A jogszabály is tartalmazza, hogy a Semmelweis Egyetem esetében a fenntartói modellváltás célja annak elősegítése, hogy a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye, Európa 5 legjobb gyógyító egyeteme közé kerüljön az intézmény. Dr. Merkely Béla rámutatott arra, hogy ez megegyezik a rektori pályázatában megfogalmazott első számú céllal, továbbá álláspontja szerint a modellváltással elérhető egy rugalmasabb struktúra, amely megadja a lehetőséget a további fejlődéshez. A kitűzött célokat ugyanakkor csak a Semmelweis Polgárok közösségével együtt lehet elérni, hiszen az egyetem legnagyobb értéke a humánerőforrása – hangsúlyozta. Éppen ezért tartja fontosnak a rendszeres egyeztetéseket és tájékoztatást, valamint a mostani fórumot is.

Fotó forrása: Miniszterelnökség

Dr. Stumpf István, a modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos bevezető előadásában kiemelte: az elmúlt 30 év egyik legnagyobb léptékű változása zajlik a felsőoktatásban. Mint fogalmazott: a modellváltás természetesen nem old meg minden problémát, de lehetőséget kínál az egyetemek számára, hogy levetkőzzék azokat a béklyókat, amik részben az államháztartási törvény miatti gazdálkodási, valamint a javadalmazási korlátokból eredtek, és felszabadulhatnak olyan energiák, amelyeknek a túlzottan bürokratikus rendszer gátat szabott. Az új rendszerben az állam helyére mint fenntartó belép a vagyonkezelő alapítvány és annak kuratóriuma, amely tagjait már felkérte az alapító. Dr. Stumpf István a fórumon bejelentette a Semmelweis Egyetemet a jövőben fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumának összetételét, amelynek elnöke Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, a Semmelweis Egyetem Konzisztóriumának tagja, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára lesz. Az 5 fős testület további tagjai: dr. Merkely Béla rektor, dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja, korábbi egészségügyért felelős államtitkár, dr. Gloviczki Péter, az amerikai Mayo Klinika érsebészeti osztályának volt vezető professzora, dr. Bedros Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, miniszterelnöki főtanácsadó. A kormánybiztos ugyanakkor kiemelte, hogy az állam a jövőben is jelen lesz az egyetem működésében és a felsőoktatás finanszírozásában.

A kormánybiztos kitért arra is, hogy a Semmelweis Egyetem azon kevés egyetemek közé tartozik, amelyek komoly összegű, közvetlen vagyonjuttatásban is részesülnek a modellváltás kapcsán. A Semmelweis a Richter Nyrt. 5 százalékát kapta meg közvetlen állami juttatásként, amely fontos eszköz lehet a célok elérésében.

A kormányzat érdekelt abban, hogy a modellváltás után a Semmelweis az egyik vezérhajója, a legfontosabb, iránymutatója legyen szakterületének a magyar felsőoktatáson belül

– fogalmazott.

Egyértelművé tette azt is, hogy az állam továbbra is elkötelezett azon felsőoktatási fejlesztések mellett, amelyeket az egyetemek az RRF (uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) forrásainak elérése érdekében fogalmaztak meg az előzetes pályázati szakaszban, azzal, hogy ezen fejlesztések finanszírozásának konkrét részletei még kidolgozás alatt állnak, amelyekről hamarosan kormányzati döntés születik.

Az új struktúráról szólva elmondta: fontos lesz a kuratórium, amely a stratégiai irányt jelöli ki, a szenátus, amely az egyetem autonómiáját jeleníti meg, és az állam együttműködése. Kiemelte, hogy a szenátus az alapítvány felügyelőbizottságába delegált tagján keresztül képviseli magát a fenntartó működésében. A három szereplő együttműködése határozza meg minden egyetemnél a jövőt, augusztus 1-jéig pedig kialakulnak azok a szabályzatok (pl. alapító okirat, SZMSZ), amelyek megalapozzák a működést.

Elmondta azt is, hogy az alapítványok bejegyzése várhatóan május végéig megtörténik, ezt követően pedig újabb lendületet kap az intenzív előkészítő munka. 

Dr. Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a modellváltó egyetemek új típusú finanszírozásáról szólt, amelynek három fő pillére lesz. Ezek a Semmelweis Egyetem esetében a következők: az említett, Richter részvényekkel megvalósuló vagyonjuttatás, amely folyamatos hozamtermelésével szolgálja a fejlesztéseket; a már folyamatban lévő Semmelweis XXI. Fejlesztési Program; továbbá az a keretmegállapodás és új típusú finanszírozási szerződés, amely kiszámítható támogatást jelent a modellváltó egyetemeknek. Ez utóbbi az oktatás, a kutatás és az infrastruktúra tekintetében olyan ösztönző minőségi és teljesítményindikátorokat rögzít, amelyek között a hallgatói létszám mellett megjelennek a tudományos teljesítményt mérő mutatók, úgymint a rangsorokban való előrelépés, a szellemi termékekben megragadható tudományos teljesítmény, a nemzetköziesítés, vagy akár a szakkollégiumi rendszer.

Fontos, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény az orvos-, egészségügyi egyetemi rendszert is megfelelően stabilizálja, sarkalatos jogszabályban rögzítve az oktatás, a kutatás és a betegellátás hármas egységét – emelte ki dr. Hankó Balázs. 

A fórum második felében dr. Stumpf István, dr. Hankó Balázs, valamint dr. Merkely Béla és dr. Pavlik Lívia kancellár minden beérkező kérdést megválaszoltak. 

Arra a kérdésre, hogy mi alapján választották ki a modellváltó egyetemeket, dr. Stumpf István hangsúlyozta, nem a kormány döntött erről, hanem az egyetemek kezdeményezhették a váltást a szenátusok határozata alapján. Dr. Merkely Béla rektor kiemelte, hogy a Semmelweis Egyetem a most modellt váltó intézmények közül elsők között jelezte szándékát, miután a Szenátus 41 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett egyértelműen megadta ehhez a támogatását. Dr. Merkely Béla felidézte, hogy rektori kinevezését követően vezetőtársaival többféle lehetőséget is áttekintettek, amely segíthet leküzdeni az egyetem infrastrukturális hátrányát, és már ekkor az alapítványi fenntartásban gondolkodtak elsősorban, amit szándéknyilatkozatban is rögzítettek. Arra a kérdésre, hogy miért épp most történik meg a modellváltás, a rektor kiemelte: fontosnak tartja, hogy jelenleg rendkívül magas a Semmelweis Egyetem társadalmi támogatottsága, az intézmény az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy képes helytállni és saját kezébe venni a jövőjét.

Kérdésre válaszolva a fórumon egyértelművé tették: nem várható kötelező tandíj bevezetése, illetve az állami támogatás csökkenése a hallgatói tanulmányi költségek vonatkozásában. Dr. Hankó Balázs kiemelte, az állami ösztöndíjas képzés legalább a jelenlegi szinten a jövőben is biztosított lesz, ezt a szolgáltatást közfeladatellátásként rendeli meg az állam az egyetemtől hosszú távú szerződés keretében.

A következő kérdés az volt, hogy mikor várható és milyen formában az egyetemi oktatók közalkalmazotti jogviszonyának átformálása és ez hogyan befolyásolja a béreket. Dr. Pavlik Lívia kancellár elmondta, 2021. augusztus 1-je lesz a fordulónap a fenntartói jog átadásában, és ettől a naptól egy munkaszerződés aláírásával létrejönnek a Munka Törvénykönyve szerinti új jogviszonyok. (Az egyetem már korábban egy folyamatosan frissülő „gyakran ismételt kérdések” felületet hozott létre, ahol az eddig felmerült kérdésekre adott válaszok megtalálhatók.)   Dr. Stumpf István közölte: a modellváltással párhuzamosan kétszer 15 százalékos béremelést hajt végre a felsőoktatásban a kormány, 2021. szeptember, majd 2022. január elsejével. Emellett olyan rendszert akarnak beépíteni, amely lehetővé teszi, hogy a jól teljesítő oktatók kitüntetett béreket kaphassanak.

Dr. Pavlik Lívia kancellár ezt kiegészítve elmondta: az egyetem vezetésének célja, hogy teljesítményértékelés mentén differenciált bérfejlesztést hajtson végre. Az adminisztratív dolgozók teljesítményértékelésére vonatkozó érdeklődés kapcsán beszámolt arról, hogy egy februárban indult projekt keretében az összes munkakört áttekintik. Ennek nyomán olyan új munkaköri struktúra alakul ki, amelyre egy egyéni teljesítményértékelésen alapuló rendszerszintű javadalmazási rendszer építhető. Mindez körülbelül 2700 olyan munkatársat érint, akik nem oktató, nem kutató és nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgoznak.

Az egyetem fenntartói jogának változásával a jelenlegi államilag támogatott képzések garantált megtartása mellett a kuratórium dönthet a képzések további bővítéséről (pl. külföldi hallgatói létszám további emelése).

A gazdasági újraindítási akcióterv része a felsőoktatás megújítása, és ezen belül a Science Parkok, tudományos, innovációs parkok fejlesztése, innovációs ökoszisztémák kialakítása – emelte ki dr. Hankó Balázs arra a kérdésre, hogy a kutatás-fejlesztési finanszírozást miből biztosítja a kormányzat. Emellett megmaradnak az eddigi pályázati lehetőségek is, és az új teljesítményalapú finanszírozási rendszerben külön tétel lesz a tudományos-kutatási tevékenység támogatása.

A köznevelési területekkel kapcsolatban az az általános elv, hogy a modellváltás után is legalább olyan finanszírozást kell juttatni a köznevelési intézmény részére, mint ha az állami, önkormányzati területen működne.

Szintén egy kérdés kapcsán szólt dr. Merkely Béla rektor arról, hogy bár az elmúlt 3 évben minden rangsorban javult az egyetem pozíciója, egy ponton túl nem tud továbblépni az infrastruktúra fejlődése nélkül, amire a modellváltás lehetőséget ad. 

További kérdésekre kiderült az is, hogy az önköltséges képzésre való átsorolás határa nem változik a modellváltás miatt, a hallgatók pedig leginkább annyit fognak érezni a modellváltásból, hogy fejlődik az oktatási környezet, a hallgatói terek. Szintén elhangzott, hogy jelentős strukturális változás nem várható az egyetem szervezeti felépítésében, kisebb szervezetfejlesztésre a hatékonyabb működés érdekében sor kerülhet, de a Szervezeti és Működési Szabályzat lényegesen nem módosul.

Dr. Merkely Béla rektor kérdésre válaszolva a fórum végén kiemelte, a modellváltással kapcsolatos minden újabb fontos lépésnél, útelágazásnál várható olyan rendezvény, ahol válaszokat kaphatnak az egyetemi polgárok.

Az online fórum az alábbiakban nézhető vissza:

Dobozi Pálma
Fotó (korábbi felvételek): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, kiemelt kép: pixabay

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.