A kétnapos, április végén megtartott záróülésen mind a nyolc projekttel kapcsolatban beszámoló hangzott el az adott projekt képviselőitől. Dr. Hunyady László, az ÁOK július 1-jével leköszönt dékánja, a projektbizottság elnöke elmondta, az adott területekkel kapcsolatos problémafeltárás és helyzetelemzés után 2017 szeptemberében indult el az egyes részfeladatok végrehajtása, amelyre külön teamek jöttek létre. Számos területen sikerült konkrét eredményeket elérni, míg máshol javaslatok készültek vagy folyamatban van a megvalósítás – tette hozzá. A projektbizottsági záróülést a dékáni ciklus lezárulásához igazítva tartották, amelyre meghívták dr. Kellermayer Miklóst, a kar új, 2019. július 1-jével hivatalba lépő vezetőjét is.
Dr. Hunyady László dékáni tevékenysége egyik jelentős eredményének tartja a kari projekteket, amelyekkel – mint fogalmazott – sikerült a kar fejlesztésének egy olyan átfogó rendszerét megalkotni, amire alapozva előre lendíthető az ÁOK tevékenysége. A nyolc projekt a következő volt: oktatás-módszertani fejlesztési projekt, TOP 200-as egyetem, a klinikai gyakorlati oktatás fejlesztése, klinikai kutatások támogatása, oktatói életpálya modell, e-ÁOK, a továbbképzési stratégiai programok, egészségturizmus fejlesztése. E területek közül kiemelten fontosnak tartja az oktatásfejlesztéssel kapcsolatos projektelemeket, amelyek a klinikai és az elméleti oktatással összevontan foglalkoztak a végrehajtás során. Ennek keretében jött létre az Oktatásmódszertani Centrum, amelynek fő feladata a szervezeti egységek oktatási munkájának támogatása. A centrum létrejöttével indult meg egy, az egyes tantárgyak közötti harmonizálást célul kitűző alprogram, amelynek keretében az egyetemi e-learning központ létrehozott egy tárhelyet, ahova minden intézet, minden oktatási anyaga felkerülhet. Ez nemcsak a hallgatók számára segítség, hanem az oktatók is meg tudják nézni, hogy más tantárgyak esetében adott témában mit oktatnak – magyarázta dr. Hunyady László. A központ – amelynek megbízott vezetője dr. Kiss Levente, az Élettani Intézet adjunktusa – emellett kidolgozott egy oktatói minősítési indexet is, amely a jelenlegi, Merit-díj alapját képező hallgatói véleményezést objektív oktatási paraméterekkel egészíti ki.
Ez összefügg az oktatói életpályamodellel kapcsolatos projekttel, amelynek egyik javaslata az volt, hogy oktatók legjobb egy harmada béremelésben részesüljön. Ez utóbbi eddig nem valósult meg, ugyanakkor ez a projekt fogalmazta meg azt a problémát is, hogy az egészségügyi béremelés eredményeként magasabb lett az egyetemen a klinikai orvosok bére mint az oktatóké. A Szenátus által elfogadott 2017-es költségvetés egyetemi saját forrásból biztosította a béremelést az oktatóknak is – emlékeztetett dr. Hunyady László. Az oktatói életpályamodell javaslatainak kidolgozásában részt vett dr. Reichert Péter, az Emberierőforrás-gazdálkodási Főigazgatóság főigazgatója, a 2017-es költségvetésbe dr. Szász Károly kancellár támogatásával beépített emelést pedig az ÁOK mellett a Fogorvostudományi és a Gyógyszerésztudományi Kar oktatói és kutatói is megkapták.
Az ún. TOP 200-as projekt az egyetemi kutatásfejlesztéssel foglalkozott, ezen a területeken tett javaslatokat az adatszolgáltatás kérdésétől az open access publikációk finanszírozásán át az egyetemen belüli, saját forrásból támogatott kutatásokig. E projekt speciális területe volt a Kiemelt ÁOK Kutatócsoportok Fóruma, amelynek célja, hogy az elméleti és a klinikus kutatók jobban rálássanak egymás munkájára, közös projektek, transzlációs kutatócsoportok jöjjenek létre. A fórumokon egy-egy szakterület (pl. onkológia, idegtudományok, kardiológia, hematológia, immunológia, gasztroenterológia) egyetemi elméleti és klinikus kutatói ismertették aktuális munkáikat – mondta dr. Hunyady László.
Az e-ÁOK projekt keretében számos elektronikus fejlesztéssel kapcsolatos javaslat született. Ezzel a projekttel függ össze a már említett, tananyagoknak készített tárhely, de itt kell megemlíteni a hagyományos és elektronikus módszereket együttesen alkalmazó ún. blended learning bevezetését, amellyel kapcsolatban meghatároztuk a területeket, ahol ez elindulhat – számolt be dr. Hunyady László.
A szak és továbbképzési projekt esetében az ezzel a területtel kapcsolatos kérdések az időközben létrejött Szak- és Továbbképzési Igazgatósághoz kerültek. A klinikai kutatásokkal és az egészségturizmus fejlesztésével kapcsolatos projektek témája pedig alapvetően más szervezeti egységekhez tartozik, így ezeken a területeken csak javaslatokat fogalmaztak meg.
Mint a dr. Hunyady László kiemelte: a projektek tervezéséhez, kivitelezéséhez professzionális módszertani segítséget kaptak az EMK-től, elsősorban dr. Gaál Péter leköszönt és dr. Szócska Miklós jelenlegi dékántól, valamint dr. Sinkó Eszter dékánhelyettestől. A projektben mintegy száz munkatárs vett részt, elsősorban az ÁOK, de több más kar részéről is. Ezen kívül egy-egy szakmai kérdésbe bekapcsolódtak az illetékes egységek (pl. a Központi Könyvtár, az Informatikai Igazgatóság) – ismertette.
Dr. Sinkó Eszter emlékeztetett arra, hogy az ÁOK dékánja 2015-ben kezdeményezte, hogy az EMK tartson elsősorban egészséggazdaságtani témájú vezetői tréninget a kar tanszékvezetőinek. E munka során számos kérdés, problémahalmaz felvetődött, és készült egy kari SWOT-analízis – erre épült a nyolc fejlesztési projekt. Az EMK-nak segítő, lebonyolító szerepe volt, a projektszerű működés módszertanát biztosította és a központ munkatársai mind a nyolc projekt munkacsoportjában részt vettek szakértőként. Dr. Sinkó Eszter szerint a kezdeményezés egyik fontos konklúziója, hogy van értelme az egyetemen belüli stratégiai kérdésekkel kiemelten, projektszerűen foglalkozni, a kari projektek során kialakított szerkezetet érdemes fenntartani, és ezzel a munkamódszerrel feldolgozni egy-egy lényegbevágó kérdést.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
