Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. május 08.
234932 Összes oltás
14138 Beoltott Semmelweis Polgár

Koszorúzással emlékeztek meg Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulójáról a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Dr. Szél Ágoston rektor úgy fogalmazott: az egyetem névadója az egyetemes és a magyar orvostörténet vitathatatlanul egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb alakja.

RS33724_KA-20150813-IMG_7773-semmelweis-150-scr„Semmelweis alig harminc évesen ismerte fel a gyermekágyi láz rejtélyét, halála pillanatában pedig mindössze negyvenhét éves volt, késői fotóiról azonban egy öregember néz vissza ránk. Nehéz elgondolni, hogy mi minden mehetett végbe e zseniális, ám saját magát is kényszerűen vádló karakter énjében az alatt a majdnem két évtized alatt. Hiszen bár ő maga már tisztában volt felfedezésének jelentőségével, mégis azt kellett látnia, hogy a világ előtt süket fülekre találnak tanai” – mondta köszöntőjében a rektor. Mint emlékeztetett: Semmelweis pályatársai és barátai alig akartak tudomást szerezni a félelmetesen egyszerű és egyben nagyszerű felfedezésének tényéről. Semmelweis pályafutását a rektor Szent-Györgyi Albert gondolatával jellemezte, aki szerint „a felfedezés lényege: azt látni, amit mindenki látott, és azt gondolni, amire senki sem gondolt.”

RS33720_KA-20150813-IMG_7800-semmelweis-150-scrDr. Réthelyi Miklós, a  Magyar UNESCO Bizottság elnöke felidézte, hogy az UNESCO elfogadta a Magyar Nemzeti Bizottság előterjesztését, és kiemelten támogatta, hogy a 2015-ös év Semmelweis-emlékév legyen. Az 1847-ben tett felfedezésre visszaemlékezve elmondta: Semmelweis a bécsi egyetemen kutatva jutott arra a számára megrendítő és életre szóló lelkiismeretfurdalást okozó felismerésre, hogy a gyermekágyban meghalt anyák tragédiáját a higiéniával nem törődő orvosi vizsgálatok idézik elő. Mint arról beszámolt, 1851-ben, hazatérve Magyarországra a Rókus Kórházban bizonyította, hogy a gondos kézmosással a gyermekágyi láz tragédiája elkerülhető. „Halála kerekszámú évfordulóján életének és munkásságának világraszóló felfedezését és pályájának sajnálatos akadályait, buktatóit próbáljuk abban a korszakban látni, amely Magyarország újkori történetének sikereihez vezető változások sokszínű előjátéka volt” – vélekedett.

RS33717_KA-20150813-IMG_7809-semmelweis-150-scrVarga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója beszédében a tudós pályájának történeti hátterét világította meg. Mint azt kifejtette, óriási ellenszélben hajózott: aktív élete ugyanis az 1848-as forradalom, a világosi fegyverletétel és a kiegyezés korszaka közé esett, a dinasztia és Magyarország belháborújára, a kilátástalanság másfél évtizedére. Bécsből hazatérve ugyan élete és pályája rendeződött, de nemzetközi szinten csak 25 évvel halála után ismerték el felfedezését. „Élete és áldozatvállalása mindannyiunkhoz, sőt, mindannyiunkról szól. Semmelweis kapcsán egy olyan ember sorsát idézzük föl, aki rendületlenül kiállt egy új megoldás mellett, és aki legjobb szándékai és kiváló eredményei ellenére sem tudta meggyőzni igazáról nemzedékének orvostársadalmát. Kudarcos élet, mégis visszatekintve mi a győzelmet látjuk benne. Munkássága kapcsán ez a kettősség, a fölfedezés ténye és a fölfedező sorsa egyaránt az emlékezet részét képezi” – fogalmazott.

RS33713_KA-20150813-IMG_7835-semmelweis-150-scr (1)A beszédeket követően több intézmény, szervezet nevében is koszorút helyeztek el Semmelweis szülőházának udvarán. A Semmelweis Egyetem nevében dr. Szél Ágoston rektor, a Magyar UNESCO Bizottság nevében dr. Réthelyi Miklós elnök, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár nevében Varga Benedek főigazgató, a Semmelweis Baráti Kör nevében pedig dr. Monos Emil elnök és dr. Táncos László igazgató hajtott fejet a híres szülészorvos munkásságára emlékeztető Anyaság című szobornál.

Nemes-Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Galéria

6kép

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.