A Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinikája 1959. szeptember 1-én jött létre, a Kar három másik klinikájával egyidejűleg. A tanszék vezetésével az addig a Stomatológiai Klinika Fogpótlástani Osztályát vezető Molnár László docenst, magántanárt bízták meg.
A klinika elhelyezésére az Egyetem a Mikszáth Kálmán tér 5. alatti épületet jelölte ki, melyben korábban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Postaügyi Tervező Intézete működött. A területhiány miatt a Gyermekfogászati és Fogszabályozási valamint a Konzerváló Fogászati Klinikákkal társbérletben foglalhatta el az épületet. Ekkor még a Központi Stomatológiai Intézettel is osztoznia kellett a III. emeleten.
A Fogpótlástani Klinika a III. emelet udvari részén 1963-ban kezdte meg az oktatást, a II. emeleti oktatótermének kialakítására pedig 1970-ben került sor. Az eredetileg nem fogászati klinika céljaira tervezett épület födémszerkezete a fogorvosi kezelőegységek folyamatos és túlzott igénybevételétől életveszélyes helyzetbe került. Statikai megerősítésére az 1980-as évek elején került sor.
A Fogpótlástani Klinika megújulására 1998-ban került sor. A Fogtechnikai Laboratórium elköltözésével valamelyest javultak az infrastrukturális feltételek. Az alagsorban Központi Sterilizáló és szociális helyiségek, a földszinten a megújult hallgatói ruhatár, Könyvtár és Tárgyalóterem kialakítására került sor, melyet az épületben elhelyezkedő két klinika közösen üzemeltet és használ. Megújultak az oktatótermek és pályázati pénzekből (TEMPUS) az egységkészülékek cseréje is folyamatosan történt. A kor diktálta követelményeknek megfelelően a Klinikán elsők között alkalmazták széles körben a számítógép adta lehetőségeket, már 1990-ben lokális hálózat segítette az oktatást és a betegellátást. Mára hála a folyamatos korszerűsítésnek a legmodernebb eszközök biztosítják az adminisztrációt, a múlti médiás oktatást, a képi betegdokumentációt és a tudományos kutatást.
Az oktatást szolgáló terület nagysága azonban nem nőtt, a zsúfoltság továbbra is megmaradt. A helyzeten némileg javított az idegen nyelvű oktatás bevezetésével egy időben a Mária utca 40. számú épület földszintjén kialakított új kezelőhelyiségek, melyek 2000-óta a Fogpótlástani Klinika „D” Osztályaként működnek.
A klinika berendezése eredetileg a magyar gyártmányú „Doriot” meghajtású Dentafom Super gépekkel történt, melyeket az 1970-es évektől fokozatosan váltottak fel a csehszlovák Chirana gépek, majd a 1990-es közepén-végén Anthos és KaVo gépek következtek. Az újonnan alakult klinika munkatársai, alapító tagjai a Stomatológiai Klinika Prothetikai Osztályának és az Odontotechnikai Laboratóriumának állományából került ki. Molnár Lászlón, Földvári Imrén és Huszár Györgyön kívül a klinikára került Dimitrov Athanáz adjunktus, Papp László, Gergely Éva, Katona István, Kovács D. Géza, Szirmák Ferenc, Hercska Veronika tanársegédek, Kiss Dezső és Csukás Sándor egyetemi gyakornokok valamint Trischler Mária, Fehér Tibor, Szőke Ágnes, Götz György központi gyakornokok.
A megalakult Klinika szervezeti részeként működött a – Kari Központi Fogtechnikai Laboratórium megalakulásáig – a Fogtechnikai Laboratórium, mely elsősorban a hallgatók gyakorlati oktatásának kiszolgálásában és az odontotechnológiai oktatásban vett részt. Az alapító fogtechnikusok körét Babai János fogtechnikus mester vezetésével Hegedűs Ferencné, Horváth Csaba, Kálócz László, Kovács Béla, Lászai Ede, Lőrincz László, Máthé Gábor, Molnár István, Molnár Mihály, Pintér Ernő, Sarudi Gyula, Tóth Tivadar, Töttös Gizella, Wellinger István alkották.
A Klinika szerves részét képezi a megalakuláskor hozzácsatolt és a már 1953-ban az I. sz. Pathológiai Intézet épületében, a valamikori Sebészeti Anatómiai és Műtéttani Intézet helyiségeiben kialakított Odontotechnikai Tanlaboratórium. Első vezetője Földvári Imre adjunktus volt. Az elavultnak és szegényesnek nevezhető berendezések a honvédség tartalék keretéből származtak. Már ekkor felszerelték azonban magyar gyártmányú fantomfejekkel, melyek közel 30 évig bírták a megpróbáltatásokat. A „Tanlaboratórium” mellett kapott helyet az Anyagtani Laboratórium is, melyet létrehozásakor Huszár György működtetett. Sajnos e helyiségek 1978-ban elkerültek a Klinikától.
A „Propedeutikai és Anyagtani Részleg” néven működő egység teljes felújítására – szintén pályázati pénzekből – a ’90-es években került sor. Elkészültekor Közép-Európa egyik legkorszerűbb „fantom gyakorlója” volt.
A Fogpótlástani Klinika tanszékvezetői
1959-1968 Molnár László egyetemi docens, mb. tanszékvezető egyetemi tanár (1931-1969*)
1968-1969 Berényi Béla egyetemi tanár, mb. tanszékvezető
1969-1975 Schranz Dénes egyetemi tanár (1935-1975*)
1975-1999 Fábián Tibor egyetemi tanár (1962-2004*)
1999-2010 Fejérdy Pál egyetemi tanár (1969-2015*)
2010- Hermann Péter egyetemi tanár (1987-*)
*klinikán eltöltött idő
Oktatás
A Fogpótlástani Klinika oktatta – az akkori curriculumból – a II. évfolyamon az odontotechnológiát (Földvári Imre), a fogászati fémtant és anyagismeretet (Huszár György), valamint III.-IV.-V. éven a fogpótlástant {Molnár László), viszonylag alacsony gyakorlati óraszámban.
1961-ben megszűnt Önálló tantárgyként a „fogászati fémtan és anyagismeret”, s az odontotechnológiával összevonva, fogpótlástani technológia néven került az első évben oktatásra. A klinikai fogpótlástan oktatása e tanterv szerint csak a IV. évben kezdődött el. A fogpótlástani ismeretek ellenőrzésére – az 1965-ös oktatási reformig – csupán szigorlat szolgált. A tárgyak elnevezése és óraszáma egészen az 1996-97-ben bevezetett, ma is érvényes tantervi reformig nem változott. Ekkor ismét visszakerült a curriculumba az általános fogászati anyagtan, az odontotechnológia és új tárgyként a fogpótlástani pro- pedeutika. A Fogpótlástani Klinika részt vesz a klinikai fogászat, az orális diagnosztika és 2004-ig a fogászati radiológia oktatásban is.
A tantermi előadásokra épülő gyakorlati oktatása ún. kiscsoportos képzés keretén belül valósul meg. A szemeszterenként meghatározott tanmenet szerint kell a hallgatóknak az előírt „penzum”-nak megfelelő eseteket megoldani.
A graduális képzés mellett klinikánk jelentős szerepet vállal a szak- és továbbképzésből is. A rezidens képzés bevezetése óta a szakvizsgára készülő jelöltek száma minden évben messze meghaladta a fogadóképességünk határát. Rezidenseink legkiválóbbjai szakvizsgája után a klinikai oktatógárda utánpótlásaként maradtak nálunk. A klinikán 1989 óta, évente kétszeri rendszerességgel továbbképző tanfolyamot tartunk a fogorvoslás aktuális kérdéseivel kapcsolatban. A meghirdetett előadássorozat nagy érdeklődésre tart számot a szakmán belül. A klinika orvosai számos továbbképzésen, meghívott előadóként tartanak előadásokat, illetve önálló továbbképzési kurzusokat hirdetnek.
A Fogpótlástani Klinikán az oktatás, gyógyítás és kutatás tevékenység irányítása – 2001-óta – ISO 9001:2000 Minőségügyi Rendszer szerint működik. Az oktatás-tanulás folyamatát segítették a klinika orvosai által írt tankönyvek és jegyzetek. Ezek közül még az önálló képzés megindulása előtt 1950-ben került kiadásra. Molnár László, Schranz Dénes, Huszár György: Fogpótlástan című könyve, valamint Földvári I: Odontotech- nika című műve. 1959-ben hivatalos tankönyvként jelent meg Földvári Imre és Huszár György munkája Fogpótlás technológiája címmel.
A következő tankönyv kiadására csupán egy évet kellett várni, ekkor jelent meg Molnár László Fogpótlástan című könyve. A szakmai köznyelv csak „kis Molnár”-ként emlegette.
A tankönyvkiadásban jelentkező nehézségek áthidalására könyv helyett egyetemi jegyzetek megjelentetésére került sor. Ezek közt elsőként említendő a Schranz Dénes és Kaán Miklós által 1973-ban írt A klinikai fogpótlástani gyakorlatok vezérfonala című, majd ezt követte 1981-ben a Klinikai fogpótlástan Fábián Tibor és Kaán Miklós tollából. Azonos címmel jelent meg 1989-ben a Fábián Tibor, Kaán Miklós és Szabó Imre által jegyzett új tankönyv. A legutolsó protetikai tárgykörben íródott tankönyv kiadására 1997-ben került sor. Címe A fogpótlástan alapjai, szerzői Fábián Tibor, Götz György, Kaán Miklós és Szabó Imre. Új tankönyv írására 2004-ben kaptunk megbízást.
Tudományos tevékenység
A klinika munkatársai a tankönyvek megírásán túlmenően számos dolgozatban, előadásban tették és teszik közzé kutatási eredményeiket. A témák között mind az alapkutatások, mind az alkalmazott kutatások egyes területei megtalálhatóak. Az 1970-80-as években az alapkutatások a táplálék fehérjetartalma a fog-keményszövetekre – a nyomelemek keményszövetekre gyakorolt hatására irányultak. Az alkalmazott kutatások a hangképzés, az implantológia, gerostomatológia, epidemiológia, szisztémás betegségek és a fogpótlástan összefüggései mellett a pszichikum fogászati vonatkozásainak kérdésköre folyamatosan érdeklődésünk homlokterében áll.
A hazai és nemzetközi irodalomban a „Részleges foghiányok protetikai osztályozása” címmel is ismertté vált a részleges fogpótlások tervezését és kivitelezését új elméleti alapokra helyező tudományos diagnosztikus rendszer, segíti a terápiás lehetőségek megválasztását, útmutatást ad a részleges foghiányok rehabilitációjára. Mind a „Módszertani körlevel”-ek, mind a finanszírozási jogszabályok e rendszert alkalmazzák. A hallgatók kutatómunka iránti érdeklődését felkeltendő TDK működik klinikánkon. Bár változó intenzitással és eredményességgel, de hallgatóink mindig ott vannak az egyetemi és országos megmérettetésen.
Betegellátó-gyógyító tevékenység
Az oktatás keretén belül a kiscsoportos gyakorlati képzés megvalósításaként hallgatóink a komplex betegellátás szabályai szerint, szigorú oktatói irányítással és felügyelettel végzik tevékenységüket az ún. „tancélos betegellátás” keretein belül. A preklinikai képzést követően már a III. évfolyamon kezdődik ez a tevékenység, mely kapcsán a klinika által meghatározott fogpótlásokat (penzum) kell a hallgatóknak teljesíteniük. A gyakorlati képzés a teljes lemezes fogpótlások készítésével kezdődik, s folyamatosan jutnak el a hallgatók a „kombinált” fogpótlások készítéséhez. A hallgatók számára a beteg-anyag szervezett biztosításáról a klinika gondoskodik.
Az infrastruktúrális kapacitásokat jelentős mértékben lekötő hallgatói betegellátás mellett a klinika orvosai számos, speciális ismereteket igénylő, az országban egyedülinek tekinthető kezelést végeznek. Ezek közé sorolhatók többek között az arc- és arctájék postoperációs helyreállító beavatkozásai, a szájpadhasadékosok protetikai ellátása, az epilepsziások és a pszichésen érintettek kiemelt ellátása. Az „emelt szintű” betegellátáson belül pácienseink az egész országból érkeznek hozzánk.