Árkövy József (Pest-Buda, 1851. február 8. – Budapest, 1922. május 19.)
Tanszék: fogászat (1892) 1906-1918.
Eredeti neve Arnstein, 1862-ig ezt a nevet használta. Középiskoláit a nagyszombati érseki nevelőintézetben és Esztergomban végezte, majd 1871-től a pesti Orvostudományi Kar hallgatója volt. 1876. május 27-én orvosdoktori, június 9-én sebészdoktori, majd október 9-én fogászmesteri oklevelet szerzett. Alig egy hónap múlva Londonba utazott, hogy a London-school of Dental Surgery-ben szerezzen gyakorlati tapasztalatokat a fogászat terén. Visszafelé ugyanezen okból Párizsban is megállt, majd 1877. május elején kezdett fogászként működni Budapesten. 1881. március 1-jén foggyógyintézetet nyitott, majd két és fél évig a Szent Rókus kórház rendelő orvosaként működött. 1881. november 26-án a budapesti egyetemen a fogászat magántanára lett. 1890-ben az ő vezetésével nyílt meg az első budapesti fogászati klinika. 1892-től a fogászat nyilvános rendkívüli, majd 1906-tól 1918-as nyugdíjba vonulásáig nyilvános rendes tanára. Ezért őt tekintjük – a korabeli nevén – stomatológiai tanszék (1906) megalapítójának. Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy az Association Stomatologique Internationale kongresszusainak örökös tiszteletbeli elnökének választotta. Emlékére a Budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsa 1963-ban két évenként kiosztandó Árkövy József-emlékérmet alapított.
Főbb munkái: A fogak gondozása a gyermekek és felnőtteknél. Bp. 1881.; A fogbél és gyökhártya bántalmak diagnostikája. I. rész A fogbélbántalmak. Bp. 1884. Különnyomat az Orvosi Hetilapból.; Diagnostik der Zahnkrankheiten und durch Zahnleiden bedingten Kiefererkrankungen. Stuttgart, 1885.
Nyughelye: Fiumei úti temető 25/0/2/102.