A digitális egészségügy jelenéről és jövőjéről szólt az áprilisi Alumni Szalon

Az áprilisi Alumni Szalonon az egészségügy egyik legdinamikusabban fejlődő területe, a digitális egészségügy került a középpontba. Az esemény vendége Dr. Győrffy Zsuzsa egyetemi docens, a Digitális Egészségügyi Megoldások az Orvoslásban (D.E.M.O.) projekt vezetője volt, aki a digitalizáció egészségügyi alkalmazásainak hazai és nemzetközi tendenciáit, valamint azok gyakorlati hatásait ismertette.

Az előadás első részében a digitális egészség fogalma és jelentősége került fókuszba. Elhangzott, hogy a technológiai fejlődés ma már nem csupán adminisztratív vagy informatikai kérdés, hanem az orvos-beteg kapcsolatot, a prevenciós szemléletet, a diagnosztikát, a terápiakövetést és az ellátásszervezést egyaránt érintő komplex változás. A digitális megoldások megfelelő szakmai keretek között alkalmazva hozzájárulhatnak a betegutak hatékonyabb szervezéséhez, a gyorsabb információáramláshoz és a személyre szabottabb ellátáshoz.

Kiemelt témája volt az estnek, a telemedicina és a távkonzultációk szerepe, amelyek az elmúlt években világszerte felértékelődtek. Az előadó ismertette azokat a kutatásokat és gyakorlati tapasztalatokat, amelyek szerint az online konzultációk, a távmonitorozási rendszerek és a digitális kapcsolattartás különösen hasznos eszközök lehetnek a krónikus betegek gondozásában, a rendszeres kontrollvizsgálatok támogatásában, valamint a nehezebben elérhető társadalmi csoportok ellátásában.

Szó esett a digitális egészségparadoxon jelenségéről is, amely a modern egészségügy egyik legfontosabb kihívására hívja fel a figyelmet: miközben a technológiai innovációk célja az ellátáshoz való hozzáférés bővítése és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, a gyakorlatban éppen azok a társadalmi csoportok szorulhatnak háttérbe, akiknek a legnagyobb szükségük lenne ezekre a megoldásokra. Az idősek, az alacsonyabb digitális kompetenciával rendelkezők, a szociálisan hátrányos helyzetűek vagy a bizonytalan lakhatási körülmények között élők számára a digitális eszközök használata sokszor nem magától értetődő lehetőség, hanem további akadályt jelenthet az ellátórendszer elérésében. Az esemény második felében a mesterséges intelligencia egészségügyi térnyerése került napirendre.

Elhangzott, hogy a nagy nyelvi modellek és AI-alapú információs rendszerek egyre jelentősebb szerepet kapnak a páciensek egészségügyi tájékozódásában, ami új helyzetet teremt az orvosi gyakorlatban. Egyre gyakoribbá válhat, hogy a betegek előzetesen mesterséges intelligencia által generált információkkal, értelmezésekkel vagy javaslatokkal érkeznek a rendelőbe, ami új kommunikációs és etikai kérdéseket vet fel.

Dr. Győrffy Zsuzsa hangsúlyozta, hogy a digitális egészség sikeres adaptációjának kulcsa továbbra is az emberi tényezőben rejlik. A technológia nem helyettesíti az orvosi döntéshozatalt, az empátiát és a személyes szakmai felelősséget, ugyanakkor hatékony támogató eszközzé válhat, ha megfelelő szemlélettel és kompetenciákkal épül be az ellátórendszer működésébe.

Az előadást követően élénk és tartalmas szakmai párbeszéd bontakozott ki a résztvevők között. A jelenlévők saját tapasztalataikra és szakterületi nézőpontjukra támaszkodva osztották meg véleményüket, miközben több kérdésben érdemi eszmecsere és álláspontok ütköztetése is megvalósult. A gondolatébresztő eszmecsere rávilágított arra, hogy a digitális egészségügy kérdésköre messze túlmutat a technológiai fejlesztéseken: egyaránt érinti a társadalmi egyenlőtlenségek, az etikai dilemmák, valamint az egészségpolitikai döntéshozatal aktuális kérdéseit.

Köszönjük, hogy ennyien eljöttek!

A tavaszi félév utolsó Alumni Szalon eseményre várjuk sok szeretettel az érdeklődőket:

További rendezvényfotók a Semmelweis Alumni Facebook oldalán érhetőek el.

Az eseményt támogatta:

Szöveg: Ducsai Noémi Petra, Semmelweis Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Igazgatóság
Fotó: Lipták Zoltán, Semmelweis Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Igazgatóság