Az ünnepélyes eskütételt követően nyolc mesterápoló vehette át oklevelét dr. Nagy Zoltán Zsolttól, az Egészségtudományi Kar dékánjától és dr. Balogh Zoltántól, az Ápolástan Tanszék vezetőjétől. Az Egészségtudományi Kar X. szakmai továbbképző konferenciájának keretében a végzett hallgatók bemutatták tanulmányaik alatt folytatott kutatásaikat is. Az idei évben külső meghívott előadók is beszéltek az ápolóképzést érintő legfontosabb kérdésekről.

A Végzős Mesterápolók X. Szakmai Napjának megnyitóján dr. Nagy Zoltán Zsolt, a kar dékánja röviden áttekintette az idén 250. jubileumát ünneplő egyetem történetét. Szólt róla, hogy a Nagyszombati Egyetem orvosi karát 1769-ben Mária Terézia alapította, 1954-től Budapesti Orvostudományi Egyetem néven működött, 1969 óta pedig az anyák megmentőjének, Semmelweis Ignácnak a nevét viseli. „Semmelweis egy történelmi védjegy, amely arra kötelezi az egyetemet, hogy a lehető legmagasabb szintű oktatást, tudományos tevékenységet és betegellátást nyújtsa” – fogalmazott a dékán. Kitért rá, hogy 1975-ben alakult meg az Egészségtudományi Kar, 2010-ben az Egészségügyi Közszolgálati Kar, 2017-ben a Pető András Kar csatlakozásával pedig hat karral működik az egyetem. Semmelweis Ignácot az epidemiológiai kutatások megalapítójának nevezte, aki 1847-ben felfedezte, hogy a gyermekágyi láz előfordulását egy százalék alá lehet csökkenteni a kézfertőtlenítés megfelelő alkalmazásával. Szólt róla, hogy a nemzetközi rangsorokban is jól teljesít az intézmény, amely a világ 500 legjobb egyeteme között van, az európai felsőoktatási rangsorban a legjobb 50 között szerepel. A dékán kitért rá, hogy az orvos-egészségügyi tudásanyag nagyjából kétévente megduplázódik, ezért az egyetem feladata erre felkészíteni a hallgatókat. Éppen ezért valósult meg az orvosképzésben a kurrikulumreform is, aminek célkitűzése olyan orvosokat nevelni, akik nyitottak az új ismeretek befogadására, de rendelkeznek gyakorlati ismeretekkel és akut helyzeteket is képesek megoldani – ismertette. Kiemelte az élethosszig tartó tanulás és fejlődés fontosságát. Utalt a márciusban aláírt Science Park létrehozására is, ahol az egészségipar és a biotechnológia területét érintő kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység valósul majd meg.

Dr. Balogh Zoltán, az Ápolástan Tanszék vezetője „Az ápolóképzés 30 éve a Semmelweis Egyetemen” című előadásában felidézte, hogy a karon 1989-ben alakult az első olyan képzési forma, ahol az ápolók felsőfokú végzettséget szerezhettek. Az ápolóképzés mérföldkövei között említette a 2002/2003-ban indult első egyetemi okleveles ápoló képzést – melyet Magyarországon elsőként itt a karon indítottak – , az első BSc szintű ápolási és betegellátás alapszak és az ápolói szakirány indítását 2006/2007-ben, az angol nyelvű Bsc ápolói szakirány indítását 2011/2012-ben. Kiemelte, hogy az ápolási mesterképzési szakon sürgősségi, közösségi és geriátriai szakápoló specializációk indultak; a most végzett évfolyam az első, akik már ezzel a kiterjesztett hatáskörű specializációval rendelkeznek. Felsorolta az ápolói alap- és mesterképzés elvárt kompetenciáit. Sorra vette, hogy az elmúlt években  milyen változások történek az ápolóképzés elméletének és gyakorlatának oktatásában. Emlékeztetett arra, hogy az ETK az országban elsőként vett rész szimulációs labor kialakításában, ahol egy szülészeti szimulációs baba segítségével a szülés közben felmerülő komplikációkat is modellezni lehet. A kórházi osztályt modellező demonstrációs teremben szintén életszerű helyzetben gyakorolhatnak a hallgatók – tette hozzá. Mint arról dr. Balogh Zoltán beszámolt, a tanszék tudományos aktivitása is jelentős, továbbá – a kar egészéhez hasonlóan – kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.

A konferencia további részében dr. Rosivall László professzor emeritus Semmelweis Ignácról tartott előadást, majd dr. Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Alapellátási Osztályának igazgatója a mesterápolók lehetséges helyét és szerepét járta körül a hazai alapellátásban. Dr. Oláh András, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja „A kiterjesztett egyetemi végzettségű ápolók lehetséges helye és szerepe nemzetközi és hazai egészségügy rendszerében” címmel tartott előadást, majd dr. Hirdi Henrietta Éva az Ápolástan Tanszék főiskolai docense, a Nővér tudományos folyóirat főszerkesztője az ápoláskutatás hazai eredményeinek terjesztésének lehetőségeiről szólt. A program további részeként a végzett mesterápolók mutatták be kutatási eredményeiket.

Bódi Bernadett
Fotó: Adrián Zoltán

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.