Tudományos ülés keretében adták át az I. Sz. Belgyógyászati Klinika csontsűrűségmérést végző, megújult Denzitometria Laboratóriumát. A labor egy új, világszínvonalú, a csontritkulás betegség diagnosztikai alapját adó csontsűrűségmérő berendezéssel bővült, a mintegy 30 millió forintos, csúcskategóriás eszköz beszerzése egyetemi pályázati, illetve klinikai forrásból valósult meg. Az új gép a diagnosztikában segíti egyebek mellett a csigolyatörések korai felismerését, és a kutatás területén is számos új lehetőséget ad.

A klinika egyik fő profiljának meghatározó mérési metodikája újult meg ezzel a műszerrel, amellyel ismét sikerült a világ élvonalába kerülni – hangsúlyozta Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes a műszer ünnepélyes átadóján. Egy olyan új, innovatív technológia került most a klinikára, amivel világszínvonalon tudjuk ellátni a betegeket, valamint az oktatásban és a kutatásban is használható, ezzel pedig egy mérföldkőhöz érkezett nemcsak az I. Sz. Belgyógyászati Klinika, hanem a 250 éves Semmelweis Egyetem is – fogalmazott. Mint arra rámutatott, a most beszerzett, nagyértékű készülék a jelenleg elérhető legjobb és legmodernebb technika Magyarországon, de európai viszonylatban is ritkaságnak számít.

A csontritkulás – amely alapját a csontsűrűségmérés adja – a XXI. század nagy kihívása a társadalom és az egészségügy számára – fogalmazott a tudományos ülésen Dr. Takács István igazgató. Magyarországon több mint 800 ezren szenvednek a betegségben, világszinten ez a szám 200 millió – ismertette. A csontritkulás leggyakoribb szövődménye a törési kockázat; az 50 év feletti nők negyven százaléka, a férfiak húsz százaléka szenved el oszteoporotikus alapú csonttörést hátralévő élete folyamán. Magyarországon évente százezer csonttörés következik be a csontritkulás talaján, és nagyjából 17 ezer a különösen veszélyes csípőtáji törések száma – ismertette az adatokat. Előadásában kitért rá, hogy csak minden tizedik csonttörést szenvedett beteg áll orvosi kezelés alatt, pedig a modern készítmények szakmai elveknek megfelelő használatával a törési kockázat csökkenthető. Utalt rá, hogy a csontritkulás szövődményeinek ellátása rendkívül költséges, ugyanakkor a kórházi kezelések hosszát és számát is csökkenti, ha a csontritkulást rendesen kezelik, tehát a társadalom részéről ez egy gyorsan megtérülő befektetés. Az igazgató kitért arra is, hogy az I. Sz. Belgyógyászati Klinika – ahol az országos szinten először jött létre denzitometria labor – Országos Oszteoporózis Centrumként működik és 1989 óta a továbbképzések központja. Szólt róla, hogy a csontsűrűség mérés vizsgálatnak (oszteodenzitometria, röviden ODM) évtizedek óta ez a Denzitometria Laboratórium a minőségbiztosítási centruma, a szakmai irányelvek is itt születtek. (Korábbi cikkünk a laborról ide kattintva olvasható.)

Dr. Horváth Csaba, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, a Denzitometria Laboratórium vezetője előadásában rámutatott, hogy bár első ránézésre nagyon hasonló az új készülék a korábbihoz, a legmodernebb modalitásokkal rendelkezik, és a betegellátás, valamint a kutatás területén is számos új lehetőséget nyújt. Példakánt említette, hogy az új készülékkel készíthető olyan felvétel és elemzés, amely segíti a csigolyakompressziók korai felismerését. A csigolyatörés nagyon gyakori a csontritkulás esetén és szinte észrevétlenül keletkezik, ugyanakkor nagy a mortalitása és jelentősen rontja az életminőséget – mutatott rá az eszköz egyik új funkciójának jelentőségére. A legveszélyesebb csípőtáji törések mögötti folyamatok kutatását segíti az az új denzitométer nyújtotta lehetőség, amellyel a csontszerkezet sérülése vehető górcső alá, míg kutatási szempontból hasznosítható leginkább az az információ, amely közvetlenül tükrözi, hogy egy adott erőhatást mennyire fog kibírni a csont.

Galéria

5kép

Az új eszköz a testösszetétel mérését is lehetővé teszi, ami nemzetközi szinten a denzitometria felhasználásának egy új iránya. Az eszközzel minimális sugárterhelés mellett meghatározható a testösszetétel, vagyis az, hogy a csonttömeg mellett mennyi zsír és izom található a testben. Az utóbbi kettő mennyisége fontos kérdés az elhízott, a hiperlipidémiás (magas vérzsírszintű) betegeknél, akiknél nagy a kardiovaszkuláris kockázat, továbbá a cukorbetegeknél, illetve a súlyos fogyást előidéző gasztroenterológiai kórképeknél is. Használható ez a mérés a sportorvoslásban is, például az izomtömeg fejlődésének követésére.

A tudományos ülés keretében Dr. Horváth Viktor, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika adjunktusa „A kardiometabolikus kockázatok – célterületek a modern módszerek számára” címmel tartott előadást, míg Dr. Kiss Orsolya, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszék – Kardiológiai Központ adjunktusa a multimodális megközelítés előnyeiről beszélt az élsportolók kardiológiai és terhelésélettani követésében, Dr. Mészáros Szilvia, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika adjunktusa a testösszetétel korszerű, interdiszciplináris vizsgálatáról szólt előadásában.

Bódi Bernadett, Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.