Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. szeptember 25.
539080 Összes oltás
Új, a nyiroksebészeti beavatkozás hazai bevezetésének helyszínt biztosító műtővel, világszínvonalú tudományos kutatólaboratóriummal, valamint orvosi és asszisztensi pihenőszobákkal bővült az első ütemben a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája, mely összesen több mint hét és félmilliárd forintból újul meg 2022 őszére. A klinika fejlesztése ezt követően is folytatódik: a következő években egy új épületszárny is megépül, amely a legmodernebb diagnosztikai és terápiás berendezésekkel járul hozzá a már most Európa vezető intézményei közé tartozó klinika oktató, kutató- és gyógyító munkájához.

„Mérföldkőhöz érkezett a Semmelweis Egyetem, és annak zászlóshajója, a Városmajori- Szív és Érgyógyászati Klinika” – fogalmazott dr. Merkely Béla rektor, klinikaigazgató azon az eseményen, amelynek keretében három most lezárult, jelentős fejlesztést adtak át. A kardiovaszkuláris megbetegedések a leggyakoribb népbetegségnek számítanak, és ezek a vezető halálokok Magyarországon. Ezért nagyon fontos, hogy európai szinten is a legerősebbek közé tartozzunk ebben a diszciplínában – hangsúlyozta a rektor, aki emlékeztett: kardiovaszkuláris területen a Semmelweis Egyetem már most a világ 55. legjobb intézménye.

Az elkészült beruházásokat ismertetve a rektor elmondta: a dr. Gloviczki Péter nemzetközi hírű érsebészről elnevezett műtőben olyan, a mikrosebészetet és az érsebészetet kombináló rekonstrukciós nyiroksebészeti beavatkozásokat fognak végezni, amelyek jelenleg európai szinten is csak néhány helyen érhetők el. A klinika Városmajor u. 68. alatti főépületében megvalósuló beruházás további ütemében a többi műtő is megújul és létrejön egy 10 ágyas transzplantációs osztály, továbbá új oktatási terek is alakulnak. Az ősszel záruló, kormányzati támogatásból megvalósuló projekt teljes költsége 3,8 milliárd forint, amelyet 1,7 milliárd forint értékű eszközfejlesztés is kísér.

A Juhász-Nagy Sándor Tudományos Kutató Laboratóriumban egymilliárd forint értékű felújítás és bővítés történt a Nemzeti Szívprogram és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával. A Határőr úti Képalkotó Diagnosztikai Részleg pedig a több mint 700 millió forintos KEOP-pályázatból megvalósult fejlesztésnek köszönhetően újult meg energetikai szempontból – ismertette a rektor. A mostani ütem részeként a főépület tetőterében új orvosi ügyeleti szobákat is kialakítottak.

A rektor szólt arról is, hogy a klinika a következő években tovább bővül: a Városmajor 70. projekt keretében a szomszédos telken egy új szárny jön létre, amelyet zárt folyosó köt majd össze a főépülettel. Az új szárnyban egyebek mellett a legkorszerűbb képalkotó diagnosztikai és katéterterápiás berendezések, továbbá ambulanciák, hallgatói terek kapnak majd helyet.

Dr. Hankó Balázs, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az átadó ünnepségen kiemelte: nemcsak a Semmelweis Egyetem és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika számára ünnep a mai nap, hanem az orvos-, egészségtudományi oktatásnak, kutatásnak és az egészségügynek is. A helyettes államtitkár a fejlesztések megvalósulásában kiemelte a kormány Fokozatváltás a felsőoktatásban programjának szerepét, amely – mint fogalmazott – úgy pozícionálta az orvos- egészségtudományi oktatást, kutatást, betegellátást, hogy ma az ország európai szinten vezető a felsőoktatási beruházások tekintetében. A következő években 2700 milliárdos fejlesztés áll a felsőoktatás rendelkezésére, az orvos- és egészségtudományi kutatásokat pedig külön alap szolgálja – sorolta dr. Hankó Balázs. Emlékeztetett arra is, hogy a hazai egyetemek egyre kiemeltebb helyen szerepelnek a világrangsorokban, a Semmelweis Egyetem pedig már a legjobb 1 százalékba is bekerült. „A feladat innentől nem más, mint hogy a megújult infrastruktúrát a hallgatók, oktatók, kutatók és betegek érdekében használjuk” – zárta köszöntőjét.

Az eseményt megnyitó beszédek után a bejárás keretében elsőként a Gloviczki Péter Műtőt tekintették meg a résztvevők, az ünnepélyes átadás keretében a szalagot dr. Hankó Balázs, dr. Merkely Béla és dr. Gloviczki Péter vágta át.

Dr. Merkely Béla a műtő névadóját méltatva hangsúlyozta: ő a legnagyobb karriert befutott magyar származású érsebész, akinek pályája a Semmelweis Egyetemről, a Városmajori Klinikáról indult. A nyiroksebészeti beavatkozások magyar úttörői közé tartozik. Gloviczki professzor az amerikai Mayo Klinika nyugalmazott egyetemi tanára, a világ vezető érsebészeti folyóiratának, a Journal of Vascular Surgery-nek a főszerkesztője, a Semmelweis Egyetem díszdoktora, a 2020. évi Semmelweis Budapest Award díjazottja, továbbá az intézményt a modellváltás óta fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumának tagja. Az elhivatottság, a tisztesség, a fáradhatatlan munka, a gyógyítás iránti elkötelezettség és az emberség megtestesítője – fogalmazott a rektor.

Dr. Gloviczki Péter beszédében visszaemlékezett arra, hogy 1972-től kilenc évig dolgozott a Városmajorban. Mint mondta, a klinika korábbi igazgatójától, dr. Soltész Lajostól nemcsak az érsebészetet és az orvos-beteg kapcsolat fontosságát tanulta meg, hanem azt is, hogy az érsebészek az érrendszer minden betegségét gyógyítják, beleértve az artériákat, az akut és krónikus vénás betegségeket és a leggyakoribb nyirokbetegséget, a nyiroködémát (lymphoedema). Ezt a szemléletet vitte magával a Mayo Klinikára, a világ vezető orvosi intézetébe.

A mikroszkópos nyiroksebészet hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt 50 évben, és ebben a műtőben már ún. szupermikroszkópos nyirokér rekonstrukciókat lehet végezni – hangsúlyozta. A világon több mint 250 millió ember küzd a nyiroködémával, a daganatos betegségekkel kezeltek 15 százaléka szenved tőle – mutatott rá.

“A fejlesztés révén egy, a jelenleg elérhető legmodernebb eszközökkel ellátott nyirokrekonstrukciós centrum jön létre, ahol a korszerű nyiroksebészeti és képalkotó rendszerek segítségével évente akár 60-80 beavatkozást is végezhetünk majd 2022 őszétől” – mondta el honlapunknak dr. Mohos Balázs klinikai szakorvos, aki bécsi munkája során szerzett tapasztalatai alapján fogja elindítani a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán a helyreállító nyiroksebészeti műtéteket. Eddig a limfödéma terápiájában csak tüneti kezelésre volt lehetőség, a rekonstrukciós nyirokműtétek ugyanakkor a nyirokáramlás helyreállítását segítik elő, a betegség progressziójának megfékezésével – mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy egy-egy ilyen műtét 4-8 órán át tarthat. A magyar betegek jelenleg egyedi méltányosság alapú támogatással Bécsben vehetik igénybe ezt a beavatkozást.

A klinikán tartott bejárás következő helyszíne, a Képalkotó Diagnosztikai Részleg több mint 700 millió forintos fejlesztésnek köszönhetően újult meg energetikai szempontból, melyből 565 millió forint közvetlen kormányzati céltámogatás, míg a fennmaradó összeget az egyetem saját forrásaiból biztosította. Új nyílászárókat építettek be, korszerű hőszigetelést, homlokzatburkolatot, tetőfedést kapott a legmodernebb gépészeti berendezésekkel felszerelt épület.

Dr. Juhász-Nagy Sándor Széchenyi-díjas professzor, kora meghatározó szív- és keringéskutatója volt. 1966-ban érkezett az akkori Városmajori Klinikára, ahol Kudász József igazgató megbízta egy önálló kutatórészleg megszervezésével. Ettől kezdve a Városmajori Kísérleti Kutató Laboratórium vezetőjeként dolgozott és kutatott. Negyven éven át, élete utolsó évéig vizsgálta ebben az általa alapított tudományos „fellegvárban” a szív- és a vérkeringés működését. Kutatóként – hatalmas tudásán túl – elsősorban az eredeti látásmód és a részleteket szintetizáló képesség, az összefüggések felismerésének képessége jellemezte. Tanítómesterként ezt a szemléletmódot próbálta átadni tanítványainak, kollégáinak is.

Az esemény keretében zászlófelvonással avatták fel a Juhász-Nagy Sándor Tudományos Kutató Laboratóriumot, ahol teljes építészeti, gépészeti és orvostechnológiai felújítás és bővítés történt. Dr. Radovits Tamás, a Kardiológiai Tanszék egyetemi docense elmondta: világszínvonalú, Közép-Európában egyedülálló tudományos laboratórium valósult meg, a korábbi alapterület dupláján, 600 négyzetméteren. A labor egyedülálló lehetőséget nyújt a szív- és érrendszeri betegségek vizsgálatához, a tetőtéri munkaállomások és szemináriumi szoba méltó körülményeket biztosítanak a kutatóknak, PhD-hallgatóknak. A hemodinamikai laboratóriumi részben két intervenciós kardiológiai munkaállamoson a legmodernebb berendezések segítségével vizsgálhatók a szív- és érrendszeri betegségek.

Az in vivo vizsgálatokat korszerű molekuláris biológiai, genetikai és szövettani laboratóriumok egészítik ki, így az infrastruktúra nemcsak az egyetemi munkatársak számára nyújt egyedülálló lehetőséget, hanem hazai és nemzetközi akadémiai partnerek és ipari szereplők számára core facilitásként is használható.

Az épület előtt megkoszorúzták a kutató laboratórium névadójának, a 2007-ben elhunyt dr. Juhász-Nagy Sándor kutatóprofesszornak a tiszteletére kihelyezett emléktáblát. Koszorút helyezett el dr. Hankó Balázs, dr. Merkely Béla, valamint dr. Radovits Tamás és dr. Kékesi Violetta egyetemi docens. 

Dobozi Pálma, Kovács Eszter, Dávid Orsolya
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.