A Központi Igazgatási Épület (KIÉ) földszinti tárgyalója számtalan kedves emléket idéz fel bennem – mondta Márczi János, a Munkaügyi Igazgatóság ügyvivő szakértője. Tíz évvel ezelőtt, mikor elkezdett itt dolgozni ez az épületrész még irodaként működött. 22-23 éves lehettem – idézte fel – mikor az akkori HR vezetőm egy TÁMOP pályázati megbeszélés kapcsán behívott ide, hogy HR témában felmerült kérdésekre választ adjak. A teremben egyetemi vezetők, professzorok ültek, én pedig nem éppen az alkalomhoz illő – egy ismert rajzfilmfigurát ábrázoló – pólóban jelentem meg. Furán néztek rám, nem gondolták, hogy ez a „fiú” fogja elmagyarázni a HR alkalmazási szabályokat, de aztán hamar rájöttek, hogy azért van közöm a témához – mesélte nevetve. A tárgyalóban sétálgatva felidézett egy másik meghatározó élményt is, amikor édesanyjával két évig munkatársak voltak. „Édesanyám irodája a szomszéd szobában volt, előfordult, hogy olykor egymást kellett helyettesítenünk” – emlékszik vissza Márczi János, aki napi munkája során még most is találkozik édesanyja jegyzeteivel vagy aláírásával egy-egy személyi anyagnál, ami elmondása szerint mindig jó érzéssel tölti el.

Galéria

4kép

Márczi János már több mint tíz éve dolgozik a Munkaügyi Igazgatóságon, édesanyja hatására választotta ő is ezt a területet. Első munkahelye révén igen erős érzelmi szálak fűzik az egyetemhez, mint mondja, „maradós típusnak” tartja magát, annak ellenére, hogy a HR területén kimondottan javasolják a néhány évenkénti váltást. Öt éve a vezetők pályáztatásával és munkaügyeivel foglalkozik az oktatói pályázatok mellett. Elmondása szerint azért is nagyon érdekes számára ez a munkakör, mert az egyetem mellett sok szakmai szervvel, a többi között az egyetem fenntartójával is kapcsolatban áll, így betekintést nyerhet ennek az egészségügyi, oktatói vonalába is. Mint fogalmazott: bárki előtt nyitva áll az ajtaja munkajogi, illetve HR kérdésekben, hiszen „egy jó HR-esnek az emberi oldallal is kell foglalkoznia, kicsit olyanok vagyunk, mint a pszichológusok” – szögezte le.

Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem 

Cikksorozatunkban egyetemi polgárokat kérünk arra, hogy mutassák meg a kedvenc egyetemi helyszínüket. Az alapítás 250. jubileuma alkalmából indított sorozat további részei megtekinthetők a Semmelweis 250 honlapon.

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.