„Mikrobiológiai diagnosztika terén rengeteg fejlesztés történt az elmúlt években, lehetőségünk volt számos modern módszer bevezetésére. Remek kapcsolat alakult ki a klinikus kollégákkal is, amely még szorosabbá vált, miután négy évvel ezelőtt a Központi Laboratórium a jelenlegi helyére költözött” – mondta el dr. Kristóf Katalin, a Mikrobiológiai Laboratórium laboratórium vezetője. Az elmúlt időszakban azonban megszokottól jelentősen eltérő munkát kellett végezni. „Alapvetően bakteriológus vagyok, a szakterületem a nozokomiális fertőzések diagnosztizálása, valamint a multirezisztens baktériumokkal kapcsolatos kutatások. A pandémia magyarországi kitörése óta azonban szinte kizárólag COVID-19 diagnosztikával foglalkozom” – mutatott rá.
Dr. Kristóf Katalin a Semmelweis Egyetemen végzett általános orvosként, laboratóriumi szakképzését pedig az Erzsébet kórházban kezdte el – itt kapott bátorítást ahhoz, hogy elmerüljön későbbi szakterületében. „Elvarázsolt a mikrobiológia világa ezért eldöntöttem, hogy klinikai mikrobiológus szeretnék lenni” – fogalmazott, hozzátéve: lehetősége volt több laboratóriumban magába szívnia a tudást, majd az egyetemre is visszatért továbbképzésre. Végül dr. Rozgonyi Ferenc professor emeritus, az akkori Mikrobiológiai Intézet igazgatójának hívására maradt a Semmelweis Egyetemen, ahol jelenleg a Laboratóriumi Medicina Intézet Mikrobiológiai Laboratóriumában dolgozik.
A koronavírus-járvány az elmúlt hónapokban a Központi Laboratórium munkatársainak, így dr. Kristóf Katalinnak is alaposan átalakította a munkáját. 2020 márciusa óta a laboratórium feladatai közé tartozik minimum napi 500 PCR-diagnosztika elvégzése, amely nemcsak a megemelkedett terhelés miatt okozott nehézséget, hanem azért is, mert az ehhez szükséges eszközök és műszerek beszerzését is meg kellett oldaniuk. Kezdetben napi 400 teszt után teljesen kimerülve mentünk haza a kollégákkal, ahogy azonban a fertőzésszámokkal az elvégzett tesztek száma is emelkedett, hozzászoktunk a napi 2500 teszthez is – sőt, előfordult, hogy 3000 feletti tesztet végeztünk – emelte ki dr. Kristóf Katalin. Szerencsére nagyon sok segítséget kaptak az egyetemtől: volt olyan, hogy vezető vagy oktató kollégákkal együtt végezték a validálást vagy akár a minták csomagolását. A SARS-COV2 vírus PCR kimutatása mellett jelentősen megnőtt az ITO-kon kezelt betegek egyéb irányú mikrobiológiai vizsgálataira is az igény. Lehetőség szerint minél hamarabb szükséges volt a társ- vagy ráfertőzések diagnosztizálása is. „A hagyományos tenyésztéses vizsgálatokat kombinálva a molekuláris vizsgálatokkal és egyéb gyorstesztekkel igyekeztünk a minél korábbi segítségnyújtásra” – mutatott rá.
Galéria
A koronavírus továbbra is kihívásokat jelent. Összegezni kell a korábbi tapasztalatokat, minél jobban fel kell készülni az új vírusmutációk diagnosztikai lehetőségeire. De közben nem szabad elfelejteni a multirezisztens baktériumok jelentette (valószínűleg újultan erőre kapó) veszélyeket sem, amelyekről a járványhelyzet miatt ma kevesebb szó esik – emelte ki a laboratórium vezetője.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Cikksorozatunkban egyetemi polgárokat kérünk arra, hogy mutassák meg a kedvenc egyetemi helyszínüket. Az alapítás 250. jubileuma alkalmából indított sorozat további részei megtekinthetők a Semmelweis 250 honlapon.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
