Ha csendre, nyugalomra, elmélyülésre vágyom, szívesen lemenekülök ide a laborba a molekulák világába – mondja Dr. Kellermayer Miklós, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, miközben körbevezet minket az Elméleti Orvostudományi Központban (EOK) található Békésy György Biofizikai Kutatóközpont lézercsipesz laboratóriumában.

Mint elmondta, mind a módszer, mind a labor nagyon fontos szerepet tölt be a pályáján, és élete talán legszívmelengetőbb története is a lézercsipeszhez kapcsolódik. 1996-ban az Egyesült Államokban, Pullmannban dolgozott, itt építette meg élete első lézercsipeszét, ami titinmolekulák megnyújtására volt alkalmas. Ez volt a lézercsipesz alkalmazásának hőskora, nagy újdonságnak számított a technológia, ezért is keltette fel az intézetbe látogató bostoni professzor, Dr. Samuel Lehrer figyelmét.

– Te építetted ezt a lézercsipeszt? – kérdezte Dr. Kellermayer Miklóstól.

– Igen – válaszolta.

– Fizikus vagy?

–Nem, orvos vagyok.

–Csak nem vagy magyar?

Ez a párbeszéd zajlott le köztük, aztán a professzor később elmagyarázta, hogy a Boston Biotechnological Institute-ban a magyar főnökének, Gergely Jánosnak olyan habitusa volt, hogy nem ismert lehetetlent, és ő ezzel azonosította a magyarokat. Ez a találkozás önbizalmat adó és lelkesítő volt – mondja Dr. Kellermayer Miklós, aki egyébként sokáig építészmérnök szeretett volna lenni. Az élet úgy hozta, hogy az orvosira ment, de az a késztetés, hogy tervezgessen, rajzoljon és a saját két kezével építsen, hozzon létre valamit, megmaradt.

Galéria

3kép

Az EOK-ban található, tavaly átadott labor első lézercsipeszét is ő maga építette, Pécsről hozta magával, miután elnyerte a budapesti intézet vezetését 2008-ban. Az eszköz összetettségét jól mutatja, hogy egy tehetséges PhD-hallgatónak is körülbelül két év megtanulni a műszer kezelését, beállításait Kellermayer professzor tapasztalatai szerint. Létrehozásához optikai, elektronikai tervezésre és számítástechnikai programozásra is szükség van. A közelmúltban beszereztek egy újgenerációs, holland fejlesztésű lézercsipeszt is, és mára világszínvonalú, imponáló központ jött létre az intézet bázisán, ahol a molekulákat in vivo környezetben is vizsgálni tudják, de Dr. Kellermayer Miklós azt mondja, a szívéhez legközelebb mind a mai napig a maga által készített lézercsipesz áll, ami jelenleg is használatban van.

A lézercsipesszel folyó aktuális kutatásokról korábbi cikkünkben olvashatnak.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Cikksorozatunkban egyetemi polgárokat kérünk arra, hogy mutassák meg a kedvenc egyetemi helyszínüket. Az alapítás 250. jubileuma alkalmából indított sorozat további részei megtekinthetők a Semmelweis 250 honlapon.

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.