Az első előadás hallgatóként, majd később oktatóként, kiemelt intézeti események és egy kalandos meghallgatás a nagydoktori disszertáció megvédésére készülve – Dr. Szél Ágostont, az egyetem előző rektorát, a Professzorok Semmelweis Kollégiuma elnökét, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatóját számos fontos pillanat köti az intézet Huzella Tivadarról elnevezett előadóterméhez.

„1974-ben nyertem felvételt az egyetemre, akkor ültem be először ebbe az előadóterembe, talán mindjárt az első napon, a közelmúltban elhunyt Halász Béla professzor úr előadására – emlékezett vissza Dr. Szél Ágoston rector emeritus. Mint mondja, szeretett előadásra járni hallgatóként, és nagy örömet ad számára a mai napig oktatóként előadást tartani, felkészülni rá. Máig emlékszik a pillanatra, mikor éppen Halász professzort helyettesítve megtartotta élete első előadását, amelyen 130 szempár szegeződött rá az amfiteátrum jellegű tanteremben. „Ma már nincs lámpalázam, de egy bizonyos fajta feszültségnek mindig kell lennie az oktatóban” – mondja.

A tanteremhez kötődő talán legkülönlegesebb élménye, mikor egy vasárnap reggel az intézetbe jövet összetalálkozott Dr. Vígh Béla professzorral, és kiderült, hogy bár napokon belül lesz a nagydoktori disszertációjának a védése, azt még nem mondta fel senkinek. Vígh professzor akrobata mutatvány árán, egy szekrényen átmászva jutott be a tanterem előteréből a terem alatti kerengőbe a pótkulcsért, hogy megtörténhessen a próbaelőadás. Amellett, hogy észrevételei hatalmas segítséget jelentettek a későbbi sikeres védésben, mindez pedagógusi példamutatás is volt számomra, hogy miként lehet egy fiatal kollégának segíteni – mondta Dr. Szél Ágoston.

Galéria

5kép

A több mint 120 éves tanterem egyébként három éve teljesen megújult: a padokat korhű módon állították helyre, modernizálták a világítástechnikát, a szellőzést, kicserélték a padlózatot. Dr. Szél Ágoston körbevezetett minket a tanterem körül félkörben végigfutó, kevesek által ismert kerengőben is. Itt tárolásra alkalmas területek vannak, de itt dolgozik például az intézet festőművésze, Nemcsics Endre, aki a hagyományokat őrizve kézzel festett anatómiai tantermi demonstrációs festményeket készít. A klasszikus előadási ábrákból több száz található az intézetben, nem egy közülük csaknem egyidős az épülettel.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az Én egyetemem sorozatban egyetemi polgárokat kérünk arra, hogy mutassák meg kedvenc egyetemi helyüket. Az egyetem alapításának 250. jubileuma alkalmából indított cikksorozat további részei megtekinthetők a Semmelweis 250 jubileumi honlapon.

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.