A tudományos diákköri mozgalomnak több évtizedes múltja van Magyarországon, a felsőoktatásban ez a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája. A Semmelweis Egyetemen évente több mint ezer TDK-s hallgató kapcsolódik be a tudományos műhelymunkába. A TDK lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók kutatásban vegyenek részt, illetve tapasztalatot szerezzenek magyar és nemzetközi konferenciákon, pályázatokon.

RS42728_KA-20151222-IMG_3539-scrKellermayer Dalma másodéves korában kezdett el TDK-zni azért, mert az elméleti tárgyak álltak közelebb hozzá és érdekelte a kutatás. A TDK-t azért is tartja fontosnak, mert az egyetemi tanulmányok mellett egy szélesebb látókört biztosít: a hallgató megtanulhat csapatban dolgozni, megismerheti a laborok működését – vagy klinikai tárgyak esetében a kórházi feladatokat. Úgy látja, tudományos diákkörösként ilyen módon közelebb kerülhet az orvostudományhoz, mint a sokszor száraznak tűnő törzsanyag tanulása közben, a tudása ezáltal életközelibbé válik.

RS42733_KA-20151222-IMG_3522-scrRuppert Mihálynak azért volt fontos, hogy jelentkezzen tudományos diákkörösnek, mert az egyetem első két éve alatt, az alapozó tárgyaknak köszönhetően kialakult benne egyfajta tudományos érdeklődés. Nagy előnynek tartja, hogy a hallgatók a TDK-n keresztül közelebb kerülhetnek a tudományos világhoz, és a későbbi PhD-tanulmányokat is megalapozhatja egy ilyen kutatás. Emellett azt is kiemelte, hogy az ösztöndíjak elbírálásánál az egyetem hangsúlyosan veszi figyelembe a TDK eredményeket, így ilyen eredmények birtokában nagyobb eséllyel el lehet nyerni egy-egy támogatást.

RS42745_KA-20151223-IMG_4264-scrKolossváry Márton szerint a diákkörös hallgató kipróbálhatja magát egy új területen, mivel ez a feladat másfajta problémamegoldó képességet igényel. Úgy véli, ez egy jó lehetőség arra, hogy egy-egy tudományterületet jobban megismerhessenek a résztvevők, ezáltal tapasztalatot gyűjtsenek, ami később megkönnyíti a szakterület kiválasztását, amivel később foglalkozni szeretnének.

RS42885_KA-20160107-IMG_6721-scrProkop Susanne másodéves korában kezdett foglalkozni a TDK-val. Kiemelte, a tanulmányi versenyeken való részvétel megkönnyítette számára a diákköri munkába való bekapcsolódást. Szerinte döntő szerepe lehet egy-egy tanáregyéniségnek a hallgatók motiválásában. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy a megszerezhető tapasztalatok miatt minden olyan hallgatónak érdemes kipróbálnia a TDK-t, aki mélyebben szeretne megismerkedni valamelyik tudományterülettel.

A tudományos diákköri munka jelentőségéről azokat az oktatókat is megkérdeztük, akiknek a munkáját tavaly novemberben Mestertanár Aranyéremmel ismerték el a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia ünnepi záróülésén az MTA Dísztermében.

RS18886_KA-20140620-IMG_2533-farmakognozia-jubileum-scr (1)Dr. Szőke Éva, a Farmakognóziai Intézet egyetemi tanára szerint a TDK lehetőséget nyújt, hogy a hallgatók közelebbről ismerkedjenek meg egy speciális tudományterülettel, emellett kiemelte azt is, hogy a jelentkezők az önállóan végzett munka örömét élhetik meg, amely ha új eredményt hoz, akkor a sikerélmény még nagyobb. A TDK-munka segítheti a szakdolgozat elkészítését, megalapozhat egy PhD-ösztöndíjat és a hallgatók nemzetközi kapcsolatokra is szert tehetnek – mondta el.

Az egyetemi tanár történelmi példaként idézte azokat a Nobel díjas felfedezéseket, melyekben egyetemi hallgatók, mai szóval TDK-sként járultak hozzá a tudomány fejlődéséhez, mint pl. Charles Best 1921-ben az inzulin felfedezésekor (Best hallgatóként a Nobel-díjat nem kapta meg, de témavezetője megosztotta vele a pénzjutalmat és ötven évvel később a Nobel-díj Bizottság hivatalosan elismerte, hogy számára is oda kellett volna ítélni a díjat).

RS24046_KA-20141027-IMG_2678-scr (1)Dr. Szökő Éva, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatóhelyettese szerint azoknak a hallgatóknak, akik érdeklődnek egy szakterület iránt, érdemes kipróbálniuk magukat a tudományos diákköri munkában, hiszen olyan tudással gazdagodhatnak, ami később bármilyen területen végzett kutatómunkában hasznos lehet. A hallgatók megtanulnak önállóan dolgozni, a témavezető segítségével önállóan készítenek el és hajtanak végre egy kutatási tervet, bizonyos vizsgálati módszerek alkalmazásában jártasságot szereznek, emellett arról is tájékozódhatnak, hogy melyik a kutatásnak az a területe, amihez igazán vonzódnak.

Dr. Mócsai Attila, az Élettani Intézet professzora szerint fontos, hogy a hallgatók belelássanak abba, hogy egy-egy tankönyvben leírt mondat mögött milyen sok munka van. Komoly szemléletformáló erővel bír a folyamat, amelynek során a tudományos közösség eljut egy megállapításig – emelte ki. A professzor úgy fogalmazott, nagy szellemi-intellektuális kihívást jelent ebben részt venni, de a TDK-munka által megszerzett képességek – a kritikai gondolkodás, prezentációban való tapasztalat, módszertani kérdések végiggondolása – fontosak egy egyetemista karrierjében és az érett tudományos gondolkodást segítik elő.

RS23249__ZZS6052 1-scrDr. Mócsai Attila véleménye szerint a TDK a tudományos karrier előszobája is lehet, ugyanakkor nemcsak azoknak fontos, akik ilyen karriert terveznek, hanem azok számára is rendkívül hasznos lehet, akik gyakorló orvosok, fogorvosok szeretnének lenni. Hozzátette: a TDK-n résztvevő hallgatók nyitottságából, kérdéseikből az oktatók is sokat profitálnak.

A tudományos diákköri munkában szerzett tapasztalat nem feltétel, de előny a Doktori Iskolába való jelentkezésnél, ahogy a rektori pályamunka megírásához is nagy segítséget jelenthet. Lehetőség a kiváló TDK-hallgató cím elnyerésére is, emellett pedig a hallgatók akár nagyobb projektekbe (OTKA, MTA) is bekapcsolódhatnak. A harmadik évfolyamtól a szakkollégiumba való bejutáshoz előírás a tudományos diákköri munkában való részvétel.

A Semmelweis Egyetemen 2013/2014-es tanévben 1157, a 2014/15-ös tanévben 1467 hallgató vett részt a tudományos diákköri munkában. A házi TDK-konferenciára elfogadott előadások száma 2013-ban 331, 2014-ben és 2015-ben 355 volt. A XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Orvos- és Egészségtudomány Szekció záróünnepségén 2015-ben az elismerések negyven százalékát a Semmelweis Egyetem hallgatói kapták.

Pogrányi Péter

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.