A kutatás elnevezése
OptiReharob – Optimális paraméterezésű interakció stratégiák féloldali bénult felső végtag robottal segített aktív-vezetett gyógytornáztatásához
A kutatás futamideje
2017.11.01. – 2021.10.31.
A kutatás támogatója
NKFIH
A kutatás vezetője
- Dr. Fazekas Gábor Ph.D.
- Tóth András, gépészmérnök (BME)
Résztvevő kutatók az OORI-ból
- Dr. Dénes Zoltán Ph.D., orvos
- Dr. Tavaszi Ibolya, orvos
- Dr. Fehér Melinda, orvos
- Agg Zsófia, gyógytornász
- Farkas Eszter, gyógytornász
- továbbá egy-egy feladatra bekapcsolódó gyógytornászok és hallgatók
Külső partnerek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Tóth András, gépészmérnök (BME)
Munkatársak: Dr. Stépán Gábor, akadémikus (BME)
Jurák Mihály, mérnök (BME)
Pilissy Tamás, informatikus, eü. mérnök (BME)
A kutatás főbb célkitűzései
A rehabilitációs robotok ismétlődő feladatokat tudnak gyakoroltatni nagyon következetes és ellenőrizhető módon. Ha ezek a robotok nem csak a fárasztó és unalmas feladatokat veszik át a gyógytornásztól, de olyan feladatokat is gyakoroltatni tudnának, amelyek a neuronok új mátrixának kialakulását segítenék elő, a terápiás rehabilitációs robotok gyorsan felbecsülhetetlen értékűvé válnának az agyi motoros fogyatékosok, köztük is a többséget kitevő stroke betegek számára. Annak ellenére, hogy a körülmények ideálisnak tűnnek, a jelenlegi terápiás robotok nem nyújtanak olyan hatékony kezelést, mint amilyenre képeseknek kellene lenniük. Az OptiReharob projekt a versenytársakénál nagyobb kockázatú módszereket vállal fel az átütő eredmény elérésének érdekében.
A kutatás főbb eredményei
A projekt első időszakában átfogó irodalomkutatás készült az agyi plaszticitás felmérésének lehetőségeiről.
OptiRehaRob ismertető
A mozgásszervi rehabilitáció területén az 1990-es évektől fogva használnak gyógytornáztató robotokat féloldali bénult betegek – főleg stroke utáni – gyógytornáztatásának a segítésére. A gyógytornáztató robotok kutatási területének negyedszázadnyi történelme ellenére a legjelentősebb klinikai eredmény még továbbra is várat magára. Annak igazolása hiányzik, hogy a robotokkal végzett gyógytorna (statisztikai szignifikanciát tekintve) hatékonyabb-e a kézzel végzett gyógytornáztatásnál.
Magyarországon a kutatások ezen a területen 2000 óta a REHAROB Gyógytornáztató Berendezés körül összpontosulnak. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói lépésről lépésre fejlesztették a rendszert, amely most már kész a várt tudományos áttörés megvalósítására. Az evidencia alapú, robotokkal segített gyógytornáztatás területén a siker kulcsa a megfelelő metodológiai keveréken alapul, amely tartalmaz valós objektumokkal végzett Mindennapi Tevékenység Gyakorlatokat (ADL – Actitivities of daily Living), valamint fokozza a neuroplaszticitást a terápia ciklusok során alkalmazott extrém admittancia beállítások segítségével.
Galéria
A kutatás eredményeiből született publikációk
Fehér M, Agg Zs, Farkas E, Fazekas G. Az agyi plaszticitás vizsgálatának módszerei stroke utáni állapotban. Magyar Rehabilitációs Társaság XXXVII. Vándorgyűlése, Eger, 2018. 09. 13-15. Az absztrakt megjelent: Rehabilitáció, 2018;28(2-3):99-100. PDF
A kutatás előzménye
REHAROB, ALLADIN, FizioRobot, Cosmosys
Támogató:
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)
K_17 kutatási témapályázat (korábban OTKA)
A támogatás összege: 46 979 000 Ft