A Megelőző orvostani és Népegészségtani Intézet részt vesz egyrészt a Semmelweis Egyetem hallgatóinak graduális és posztgraduális képzésében is.
A graduális oktatásban egyrészt a népegészségtant mint kötelező tantárgyat oktatja az általános orvos-, fogorvos- és gyógyszerésztudományi képzésben, valamint az egészségtudományi kar egészségügyi ügyvitelszervező szakán, hasonlóképpen az orvostörténet tantárgyához a fogorvos karon. A kötelező tárgyakon felül több, különböző kötelezően és szabadon választható tantárgy is megjelenik a képzési palettáján, amelyek segítik a hallgatóknak megismerni a népegészségtan mint multidiszciplináris terület különböző ágait. Az intézet oktatói mindezeken túl témavezetést vállalnak mind szakdolgozat-írás mind TDK munka keretében a népegészségtan, népegészségügy területébe eső témák esetén.
A posztgraduális képzésben az intézet három szakterületen érintett: a megelőző orvostan és népegészségtan, a iskola-egészségtan és ifjúságvédelem és a foglalkozás-egészségtan szakorvosképzések területén.
ÁOK
A népegészségtan tárgy populációs szinten foglalkozik az emberi egészséget érintő kérdésekkel. Alkalmazott tudományként alapvető célja az egészség megőrzése, fejlesztése, a betegségek megelőzése. Ezen célok elérése érdekében a népegészségtan több tudományterületet fog össze. A járványtan a fertőző betegségek megelőzésével ismerteti meg a hallgatókat, kiemelt szerepet szánva az infekció kontrollnak. A klasszikus közegészségtan a környezeti tényezők szerepét ismerteti a betegségek kialakulásában, ennek klinikai vonatkozásait napjainkban a környezet-orvoslás (environmental medicine, Umweltmedizin) tárgyalja. A foglalkozás-orvostan fő célja az alkalmazottak egészségének megőrzése a foglalkozási betegségek megelőzése révén. Kiemelten fontos, hogy a leendő orvosok felismerjék a betegségek hátterében lévő foglalkozási kóroki tényezőket. Szakmai hátterünket erősíti, hogy Intézetünk 2010-ben egyesült az Egyetem Munka-, és Környezet-egészségtani tanszékével. A betegségek megelőzésén túl, az egészségfejlesztés (health promotion) gondolata a XX. század második felében tört előre a „new public health” megfogalmazásával. Magyarországon ennek a paradigmaváltásnak a következménye a népegészségtan szó használata a közegészségtan helyett. Célunk, hogy a leendő orvosok képesek legyenek egyéni egészségfejlesztést végezni, és tisztában legyenek a közösségi egészségfejlesztés fogalmával is. Mindezen tevékenységekhez elengedhetetlen a népegészségtan módszertanának az epidemiológiának az elsajátítása és használata. Célunk, hogy a hallgatókat a gyakorlati orvoslásra felkészítve megismertessük az egészségfejlesztés és a prevenció populációs és egyéni szintű alkalmazásával.
Követelményrendszer (pdf)
Szakdolgozat: címlista (pdf)
Orvostörténet
Praxisszervezési ismeretek
Az orvosi hivatástudat eredete
Egészséges öregedés
Foglalkozás-orvostan
Környezeti toxikológia
FOK
Népegészségtan
Orvostörténet
Szakdolgozat: címlista (pdf)
Fejezetek a gyógyítás művelődéstörténetéből
Népegészségtan a fogászat gyakorlatában
GYTK
Népegészségtan
Szakdolgozat: címlista (pdf)
DEI BSc
Egészségügyi ügyvitelszervező szak:
- Követelményrendszer
- Előadás tematika
- Gyakorlati tematika
- Tételsor
- Kötelező adatok