A felvilágosodást követően a 19. század első felének német – Magyarországon is érvényesülő – romantikus medicináját a század közepétől kezdődően Angliában és Németországban egy neohippokratikus szemlélet váltotta fel, ami a természettudományos gondolkodásnak a medicinában termékeny részévé vált. Ezt Virchow, Pettenkofer írásaiban, de az angol Chadwicknél, Crawfordnál is nyomon lehet követni.
Hazánkban Fodor József volt az, aki a 19. századi szigorú természettudományos gondolkodást a neohippokratikusmussal nemcsak össze tudta egyeztetni, de a hippokratészi indivializsmustól jutott el a korszak legobjektívebb experimentativ közegészségügyéig.
Bővebben Fodor Józsefről (pdf)