Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. december 06.
474436 Összes oltás

A Semmelweis Egyetem modellváltásáról szóló információs oldalunkat folyamatosan bővítjük, az eddig beérkezett leggyakoribb kérdések és a rájuk adott válaszok a következők:

Általános információk

Miért van szükség a modellváltásra?

A Semmelweis Egyetem nemzetközi hírű ismert és elismert felsőoktatási intézmény. A mindennapjait meghatározó működési keretrendszer azonban jelentősen korlátozza a globális felsőoktatási piachoz való proaktív alkalmazkodást, a világszínvonalú, nemzetközi kutatásokban való részvételt és a klinikai betegellátás megújulását. A jelenlegi környezeti korlátok miatt az egyetem elérte fejlődésének határát. A modellváltás új irányt adhat a jövőjének, megteremti az esélyét annak, hogy nagy lendületű, dinamikus fejlődési pályára állhasson.

Milyen előnyökkel fog járni az egyetem számára a most elfogadott modellváltás?

A szerkezeti modellváltás számos új, pozitív változás lehetőségét hordozza magában. Egy kiszámíthatóbb, hosszabb távú stratégia mentén tervezhetőbbé válnak az egyetem céljait szolgáló cselekvési tervek és munkafolyamatok. Csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, egyszerűsödhetnek a beszerzések és a döntéshozatali mechanizmusok, valamint egy, a jelenleginél rugalmasabb belső struktúra jöhet létre azáltal, hogy hatékonyabban használjuk fel a felsőoktatásba érkező, egyre növekvő forrásokat. Az új jogviszony és a hosszú távú előretekintés szélesebb lehetőségeket nyit meg a humán stratégia számára is a dolgozók motiválásában és ösztönzésében.

Ki lesz a tulajdonosa a Semmelweis Egyetem által használt ingatlanoknak?

A modellváltás során az egyetem tulajdonába kerülnek azok az épületek, melyek most állami tulajdonban vannak és melyeknek jelenleg csupán vagyonkezelője az egyetem. Ennek köszönhetően augusztus 1-től a bérbeadás folyamata is egy rugalmasabb rendszerben valósulhat meg.

Ki vezeti majd az egyetemet?

A modellváltást követően is dr. Merkely Béla lesz a Semmelweis Egyetem rektora, továbbra is ő vezeti az intézményt és a Szenátust.

Milyen típusú lesz az alapítvány?

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány lesz.

Ki és milyen szempontok szerint választja a kuratórium tagjait?

A szakmai szempontok, valamint az egyetem vezetésének és rektorának javaslatait figyelembe véve, a kuratórium tagjait az alapító, tehát az Innovációs és Technológiai Miniszter nevezi ki. 

Kik lesznek a kuratórium tagjai?

A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumának elnöke Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, a Semmelweis Egyetem Konzisztóriumának tagja, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára lesz. Az 5 fős testület további tagjai: dr. Merkely Béla rektor, dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja, korábbi egészségügyért felelős államtitkár, dr. Gloviczki Péter, az amerikai Mayo Klinika érsebészeti osztályának volt vezető professzora, dr. Bedros Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, miniszterelnöki főtanácsadó.

Mennyi időre lesznek kijelölve a kuratórium tagjai?

A kuratóriumi tagok mandátuma, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, határozott és határozatlan idejű is lehet. Erről az alapítói jogokat gyakorló miniszter az intézmény alapítói okiratában határoz. A kuratórium tagjait az alapító, tehát az Innovációs és Technológiai Miniszter nevezi ki, szakmai szempontokat, valamint az egyetem vezetésének és rektorának javaslatait figyelembe véve.

Milyen jogkörrel rendelkezik majd a kuratórium?

A kuratórium hatáskörét a Polgári Törvénykönyv, a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. és a 2020. évi CVI. törvény, valamint az alapítvány alapító okirata határozza majd meg.

Mi a garancia arra, hogy az egyetem megőrzi az autonómiáját?

Az egyetem legfőbb döntéshozó testülete a modellváltás után is a Szenátus lesz, amely hatásköreit csorbítatlan jogokkal kívánja gyakorolni a modellváltás után.

Mi lesz az alapítvány neve?

Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány

Lesznek-e intézményi összevonások más egyetemekkel?

Nem lesz más intézményekkel történő összevonás a modellváltás előtt, vagy annak következtében.

Munkaviszony, jogviszony

Ki lesz a munkáltatóm?

A munkáltató a Semmelweis Egyetem lesz, az egyetemen belüli munkáltatói jogkör gyakorlója változatlan marad.

Milyen jogviszonyom, milyen szerződésem lesz?

A Semmelweis Egyetemnél töltött közalkalmazotti jogviszonyt az átalakulással létesülő munkaviszonnyal egybe kell számítani. Valamennyi közalkalmazott és egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló továbbfoglalkoztatása jogfolytonos az alábbiak szerint:

  1. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kollégák jogviszonya változatlan marad.
  2. A határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezés, határozatlan idejű munkaszerződéssé alakul a munkavállaló aláírását követően.
  3. A határozott idejű közalkalmazotti kinevezés – az abban megadott határidőnek megfelelően – határozott idejű munkaszerződéssé alakul a munkavállaló aláírását követően.
  4. A kikötött és még le nem járt próbaidők az eredeti határidőig fennmaradnak a létrejövő munkaszerződés keretében.
  5. A teljes munkaidős közalkalmazotti kinevezés teljes munkaidős munkaszerződéssé, a részmunkaidős közalkalmazotti kinevezés ennek megfelelő munkaidőt tartalmazó részmunkaidős munkaszerződéssé alakul át.
  6. A doktorandusz és rezidens munkaszerződések, továbbá az önkéntes munkavégzésre irányuló szerződések – miután ezek a munka törvénykönyve alapján kerülnek létrehozásra a modellváltást megelőzően is – változatlan formában hatályosak maradnak.
  7. A köznevelési életpályamodell – a vonatkozó jogszabályok értelmében – változatlan marad.

A munkavégzés helye főszabály szerint változatlan.

Mikor szűnik meg a dolgozók közalkalmazotti státusza?

A modellváltással összefüggő közalkalmazotti jogviszony változása várhatóan 2021. augusztus 1-jén történik meg.

Minden dolgozóra érvényes lesz a kétszer 15 százalékos béremelés a közalkalmazotti státusz elvesztése után?

Tervezetten a jövedelememelésre fordítható forrást az egyetem oly módon kapja meg, hogy saját humánerőforrás fejlesztési stratégiájának megfelelően, differenciáltan tudja felhasználni a modellváltással érintett közalkalmazottak által betöltött munkakörökben foglalkoztatott kollégák ösztönzésére.

A munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők kompetenciája lesz a 15%-os béremelés elbírálása?

Igen, a béremelést meghatározó teljesítményértékelésben a munkáltatói jogkör gyakorlói is részt vesznek.

A kétszer 15 százalékos béremelés mikor realizálódik a dolgozóknál?

A jogviszonyváltozással érintett munkavállalói kör rendszeres bértömegének tekintetében összeségében kétszer 15 százalékos, de teljesítményalapon, differenciáltan (vagyis eltérő mértékben) valósul meg a béremelés. Ennek első lépése 2021. szeptember 1-jével történik meg, így 2021. október első napjaiban jelenik meg a számlán. Az átállással összefüggő egyszeri változás, hogy a 2021. júliusi bér a hónap utolsó napjaiban megérkezik.

A modellváltás kapcsán senkinek sem lehet alacsonyabb a bére, mint amit közalkalmazottként kapott, a bérelemek összetétele változhat, de a végösszeg negatív irányban nem. A kjt.-ben szereplő pótlékok beépülnek például az alapbérbe.

A teljesítmény értékelése a későbbiekben havonta vagy félévente történik?

A teljesítmény értékelésére a modellváltást követően várhatóan évente kerül sor.

Aki otthon van GYES-en és a béremelési időpontok után megy vissza, akkor neki mikor lesz lehetősége a béremélésre?

A GYES-en lévő munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát követően, az egyetemi munkába való visszatérésekor jogosulttá válik a differenciált béremelésre.

A szakdolgozóknak milyen változásokat hoz az új rendszer?

Az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonya már 2021. március 1-jével átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, őket a modellváltáshoz kapcsolódó jogviszonyváltás közvetlenül nem érinti.

Ugyanakkor a modellváltástól függetlenül folytatódik az egészségügyi szakdolgozók 2016-os ágazati megállapodással elindult béremelése: legutóbb 2020. januártól 14 százalékos alapbéremelés, majd 2020. novemberben újabb 20 százalék béremelés történt, 2022. januártól pedig további 30 százalékos emelésre kerül sor. A többlépcsős emelés eredményeként 2022-ben az egészségügyi szakdolgozók átlagos (pótlékokkal növelt) bruttó bére várhatóan meghaladja a bruttó 500 ezer Ft-ot.

Változik-e a munkaidő a modellváltás miatt?

A modellváltással összefüggésben nem változik a munkaidő.

Változik a munkavégzés helye? Másik irodába/épületbe költözünk?

A modellváltással összefüggésben senkinek sem változik meg a munkavégzésre kijelölt helye.

A modellváltás miatti munkáltató és/vagy adószámváltozás következtében elveszthetik-e az ún. kedvezményszabály adta előnyöket azok, akik GYED-en, GYES-en vannak a modellváltás időpontjában, majd újabb gyermeket vállalnak anélkül, hogy visszatérnének a munkába?

A munkáltató személye nem változik a modellváltással. Az intézmény adószáma valóban módosul 2021. augusztus 1-jével, ám ez egy technikai jellegű változás, és nem jár olyan jogkövetkezményekkel, amelyek hátrányosak lennének a kismamák számára.

Változik-e az illetménykifizetés napja?

Nem, a modellváltást követően nem módosul az illetménykifizetés napja.

Lesznek-e az otthoni munkavégzést támogató feltételek a modellváltás után?

Összhangban az Alaptörvénnyel és a Családok védelméről szóló törvénnyel, valamint az egyetem vezetőinek szándékával, a Semmelweis Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta a Családbarát Egyetem Programot, melynek fontos pillére – a dolgozói juttatások és a családtámogatás mellett – a rugalmas foglalkoztatási formák támogatása. Ilyenek lehetnek többek között a részmunkaidő, a távmunka, a rugalmas munkaidő, a kötetlen munkaidő. Mivel ezek bevezethetősége és alkalmazhatósága nagyban függ az adott szervezeti egység működési rendjétől, továbbá feladatellátásának típusától, ezért ezekről a foglalkoztatási formákról a terület munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

Az alapítványi működésben lesz-e változás a dolgozói bérekben, juttatásokban?

  1. A jogszabályok garantálnak bizonyos illetményeket, melyek a jogállásváltozástól függetlenül kötelezően a munkavállalóknál, vagyis a jelenlegi közalkalmazottaknál maradnak. Ezek az alábbiak:
    A kinevezési dokumentum szerinti, határozatlan idejű illetmény részei:
    1. Garantált illetmény (tábla szerint besorolási bér)
    2. Kinevezési dokumentumban szereplő, határozatlan időre adott munkáltatói döntésen alapuló illetményrész.

       

  2. Az 1. ponton túlmenően az egyetem, mint munkáltató saját hatáskörében kívánja biztosítani, hogy az alábbiakban felsorolt, határozott időre szóló juttatások beépüljenek az alapbérbe, vagy a jelenlegi közalkalmazottaknál maradjanak:
      1. Semmelweis életpályamodell – beépüljön az alapbérbe
      2. Feladathoz kapcsolódó juttatás – a feladat fennállásáig megmaradjanak

         

  3. Pótlékok – a munka törvénykönyve által nem ismert pótlékok beépülnek az alapbérbe.

A Kjt.25/B.§ (2) bekezdése szerint a munkaszerződés alapján a munkavállaló munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és a jogszabályban meghatározott egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint a modellváltás előtti illetménye és a jogszabály, valamint a kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötése után már nem áll fenn.

Mindezeken felül a modellváltást követően komplex, teljesítményalapú javadalmazási rendszer kerül kialakításra, melynek során a dolgozói kiválóság elismerése kiemelt szempont lesz.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után kevesebb lesz a szabadságunk?

Az alapszabadságok és a jogszabályok által meghatározott pótszabadságok száma változatlan marad. A jogszabályilag nem meghatározott pótszabadságok számával kapcsolatban az érdekképviseletekkel való egyeztetést követően az alábbi megállapodás született:

  • Az oktatói munkakörben lévő, egészségügyi dolgozónak nem minősülő munkatársak számára továbbra is jár majd oktatói pótszabadság, esetükben a Munka törvénykönyve szerint életkor alapján járó pótszabadság mértékét évi 25 napra egészíti ki az egyetem. A kiegészítés keretében járó napok az adott éven belül konferencia látogatásra és egyéb az oktatási-kutatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szakmai feladatok ellátására használhatók fel, ugyanakkor nem vihetők át a következő évre és pénzben nem válthatók meg.
  • A pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók pótszabadsága tekintetében a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
  • Ezen felül mindenki annyi egyéb pótszabadsággal (pl. vezetői) indul, amennyire a modellváltás időpontjában jogosult.

A 2021. március 1-jével bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszony szerint a szabadságok nem halmozódhatnak. Változik-e ez a modellváltásnál? Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő kismamáknak milyen lehetőségeik lesznek a gyermekellátással töltött biztosítási idő alatt összegyűlt szabadságok kivételével kapcsolatban?

Egészségügyi dolgozóink a modellváltást követően is egészségügyi szolgálati jogviszonyban maradnak. Így az alapítványi átalakulás a szabadság kiadásának szabályaiban nem jelent változást számukra, vagyis esetükben a 2021. március 1-je előtt felhalmozódott szabadságok 2023. december 31-ig használhatók fel. A gyermekük otthoni nevelése után visszatérő kismamák esetében a visszatérésüket követő 60 napon belül ki kell adni a megelőző években esedékes, ki nem adott szabadságukat, ez nem minősül a szabadságok nem engedélyezett halmozódásának.

Az oktatói szabadságot a SAP rendszer nem tudja külön kezelni, ez hogyan oldható meg?

A munkakör alapján megállapított oktatói pótszabadság elkülönített nyilvántartása az SAP-ben jelenleg is megtörténik.

Ha valaki nem teljesít annyi kutatást, továbbképzést stb., hogy arra a 15 nap pótszabadságot megkaphassa, akkor az év végén megmaradt pótszabadságot hogyan lehet adminisztrálni?

Az Nftv. szerinti oktatói munkakörben lévő, egészségügyi dolgozónak nem minősülő munkatársak számára az Mt. szerint életkor alapján megállapított pótszabadságot a Semmelweis Egyetem évi 25 munkanap pótszabadságra egészíti ki, amely kiegészítés az oktatási, tudományos kutatási tevékenységgel összefüggő továbbképzésre, szakmai konferencián való részvételre vehető igénybe. A fel nem használt oktatói pótszabadság (kiegészítés) nem halmozódhat, a következő évre nem vihető át, pénzben nem megváltható.

A klinikumban dolgozó, kinevezett oktatók számára is jár majd az évi 25 nap pótszabadság?

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló és mellette további jogviszony keretében oktatói munkakörben lévő személyt évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató oktató, illetve oktatással tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.

A klinikai oktatásban részt vesznek nem akadémiai státuszon levő szakemberek is (klinikai szakorvos, főorvos). Őket – az oktatás vonatkozásában – mennyiben érinti az átalakítás, kaphatnak-e plusz juttatást a graduális magyar nyelvű oktatásért?

A következő jelentős orvosi béremelésre 2022. januárban, azt követően pedig 2023. januárban kerül sor. Az oktatói/kutatói további jogviszonyban nem lévő, azonban az otatásban részt vállaló egészségügyi dolgozók (klinikai szakorvosok, klinikai főorvosok) várhatóan még az idén az oktatásban való részvételükkel arányos, teljesítményértékelésen alapuló többletjuttatásban fognak részesülni, az ezt biztosító fedezetet a Szenátus a vezetői költségvetésben elkülönítette.

Egyetemen belüli tudományos fokozatok (adjunktus, docens) minimum követelményein és időkorlátain tervez-e az alapítványi egyetem változtatást?

A Semmelweis Egyetem a modellváltás kapcsán nem kívánja a tudományos fokozatok megszerzésének, illetve az oktatói/kutatói munkakörök betöltésének követelményeit módosítani.

Megmarad-e a cafeteria a modellváltás után?

Az egyetem vezetése és az érdekképviseletek megállapodása szerint a cafeteria  havi keretösszege nettó 10 ezer forintról havi nettó 20 000 forintra emelkedik 2021. augusztus 1-jétől.

Megmarad-e az iskolakezdési támogatás a modellváltás után?

A munkavállalók az iskolai tanulmányaikat megkezdő, illetve folytató, köznevelésben részt vevő gyermekeik után a modellváltást követően is változatlan mértékű iskolakezdési támogatásban részesülnek.

Az egyik technikus kolléga szeptembertől az egyetem hallgatója lesz. Foglalkoztatható technikusi munkakörében félállásban?

Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója támogatja, akkor nincs akadálya a részmunkaidőben való alkalmazásának.

Megszűnik-e a MÁV által biztosított utazási kedvezmény a jogviszonyváltozás miatt?

Nem, a kedvezményt augusztus 1. után is érvényesíthetik az egyetem munkavállalói.

A modellváltás miatt elveszíthetem a jubileumi jutalmamat?

A jogviszonyváltozás utáni első 5 évben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az Nftv. 117/C.§ (6) alapján. Ezt követően létrejön a „Semmelweis Hűségjutalom”, amely keretében egy-, két-, három-, illetve négyhavi munkabérnek megfelelő jutalom jár tíz, húsz, harminc, illetve negyven évnyi folyamatos, a Semmelweis Egyetemhez köthető jogviszony után.

Akinek 2026. augusztus 1-jén lenne aktuális a jubileumi jutalom, melyik rendszer szerint kaphatja meg azt? Jubileumi jutalmat kap, vagy a hűségprogram kapcsán lesz érintett?

A modellváltást követő első öt évben, vagyis 2021. augusztus 1-je és 2026. július 31. között változatlanul a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti jubileumi jutalom illeti meg a munkavállalókat, amit 2026. augusztus 1-jétől vált fel a „Semmelweis Hűségjutalom”. Ennek alapkoncepciója, hogy egy-, két-, három-, illetve négyhavi munkabérnek megfelelő jutalom jár tíz, húsz, harminc, illetve negyven évnyi folyamatos, a Semmelweis Egyetemhez köthető jogviszony után. A hűségjutalom pontos és részletes szabályozását ugyanakkor a következő öt évben dolgozza ki az egyetem, szem előtt tartva, hogy egyetlen munkavállalót se érjen hátrány ebben az új rendszerben – ennek érdekében átmeneti és speciális szabályok megalkotása is napirendre kerül majd.

Augusztus 1-től miben lesz más a beléptetés folyamata?

A modellváltás nem hoz alapvető változást a munkavállalók beléptetési folyamatában.

Meghirdethető-e a kozigallas.hu (közigállás) oldalon a modellváltás fordulónapja, augusztus 1-je előtt olyan állás, amely augusztus 1-je után lesz betölthető? Szükséges-e közölni a jelentkezőkkel, hogy változni fog a jogviszonya?

Mivel a kozigallas.hu (közigállás) felületre az aktuális köztisztviselői és közszolgálati pályázatok kerülhetnek fel, így csak olyan státusz hirdethető meg, amely augusztus 1-je előtt töltendő be. A munkáltatónak pedig 30 nappal a jogviszonyváltás előtt – illetve a júliusi időszakban a felvételi eljárás során is – tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállaló felé.

A modellváltás után is 4 hónap lesz a próbaidő az egyetemen?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) és az Egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény (Eszjtv.) is lehetővé teszi azt, hogy 4 hónap legyen a próbaidő. Várhatóan ez nem változik 2021. augusztus 1. után.

Augusztus 1. után milyen okok miatt lehet felmondani valakinek? Ez lehet-e egyoldalú, a munkáltató által kezdeményezett folyamat? Ilyen esetben mennyi a felmentési idő és mekkora összeget kap ezen idő alatt a munkavállaló?

A modellváltást követő 1 évben – vagyis 2022. augusztus 1-ig – még a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályai (Kjt.) vonatkoznak a munkavállaló felmentésére, ezt követően a Munka Törvénykönyve (Mt.) lesz az irányadó.

Ahogyan a közalkalmazotti törvény, úgy az Mt. is megengedi, hogy a felmentést a munkáltató egyoldalú folyamatként indítsa el.

A felmondási idő az Mt. esetében 30 nap. Amennyiben a munkáltató kezdeményezi a folyamatot, a felmondási idő meghosszabbodhat a munkaviszonyban töltött évek számától függően:

a) 3 év után 5 nappal,

b) 5 év után 15 nappal,

c) 8 év után 20 nappal,

d) 10 év után 25 nappal,

e) 15 év után 30 nappal,

f) 18 év után 40 nappal,

g) 20 év után 60 nappal hosszabbodik meg.

A felek hosszabb, legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.

Ha a munkáltató kezdeményezi a felmondást, akkor köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.

A felmentés ideje alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.

A modellváltás után is kötelező lesz a nyugdíj felfüggesztése, ha munkaviszonyom lesz az egyetemen?

Nem, a jelenlegi szabályok szerint a munkaviszony mellett a nyugdíj felfüggesztésének kötelezettsége a Semmelweis Egyetemen 2021. augusztus 1. napjától megszűnik. A nyugdíjazást minden esetben Emberierőforrás-gazdálkodási Főigazgatóság (EGFI) felé kell bejelenteni, a változó járuléklevonás érvényesítése érdekében.

A nyugdíjasok alkalmazásával kapcsolatban változik-e az a feltétel, hogy csak oktató vagy kutató feladatot ellátó nyugdíjasokat foglalkoztathatnak?

Az oktatói és kutatói munkakörben lévők esetében az Nftv. szabályai alapján változatlanul kötelező a foglalkoztatás megszüntetése a hetvenedik életév betöltésekor. A modellváltással egyidejűleg azonban megszűnik a nyugdíjkorhatárt betöltött nem oktató/kutató munkakörben lévők továbbfoglalkoztatásának kormányzati engedélyhez kötése, ők a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös szándéka esetén továbbra is alkalmazhatók. Amennyiben a továbbfoglalkoztatott nyugdíjas nem áll egészségügyi szolgálati jogviszonyban, akkor a nyugdíj felfüggesztésének kötelezettsége megszűnik. (Az egészségügyi dolgozók esetében a munkaviszony mellett továbbra is fel kell függeszteni a nyugdíjat, azonban ők ezután is jogosultak lesznek a nyugdíjat helyettesítő jövedelemkiegészítésre, melyet a NEAK-tól a Semmelweis Egyetem mint munkáltató igényel le és folyósítja részükre.)

Változik-e és ha igen, akkor, hogyan a nyugdíjazás folyamata?

Annyiban változik a folyamat, hogy 2021. augusztus 1. után már nem lesz kötelező a munkaviszony melletti nyugdíj felfüggesztése. A nyugdíjazást továbbra is az Emberierőforrás-gazdálkodás Főigazgatóság (EGFI) felé kell jelenteni.

Milyen feltételek mellett kérhetem 2021. augusztus 1. utána a nők számára kínált, 40 év (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett) jogosultsági idő után a nyugdíjazásomat?

A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei a modellváltással nem változnak, alapfeltétele legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) jogosultsági idő szerzése, amelyből alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni. A nyugdíjazás folyamatának további részleteiről az Emberierőforrás-gazdálkodási Főigazgatóság (EGFI)  munkatársaitól kérhető egyénre szabott információ.

Számítani kell létszámleépítésre a modellváltás miatt?

A modellváltással összefüggésben nem lesz csoportos, vagy egyéni létszámleépítés az egyetemen.

Kiszervezi-e az egyetem az őrzést, karbantartást, takarítást külsős cégeknek a modellváltást követően?

A modellváltás nem hoz változást a felsorolt kiszolgáló feladatokkal kapcsolatban. A biztonságtechnikai szolgáltatás, ezen belül az őrzés-védelem, jelenleg teljes mértékben belsős munkatársakkal működik, és ez változatlanul így marad a modellváltást követően is. A karbantartási és takarítási szolgáltatás jelenleg is részben belső erőforrással, részben külső szolgáltatók, partnerek igénybevételével megoldott az egyetemen. A külső szolgáltatók bevonásának mértéke nem bővül a modellváltás miatt.

Kik fogják a modellváltás után a dolgozók érdekeit képviselni?

A Kjt. alapján működő Közalkalmazotti Tanács megszűnik és a munka törvénykönyvének rendelkezései szerint Üzemi Tanács jön létre. A szakszervezeti érdeképviseletek változatlan formában továbbra is képviselik a munkavállalók érdekeit.

Van-e terv arra, hogy valamilyen módon megújuljon a munkahelyi környezetünk is? Folytatódnak-e az egészségügyi prevenciót támogató programok?

A modellváltás egyik fontos célja, hogy lehetőséget teremtsen az elavultabb infrastrukturális hátterek, a szűkös közösségi terek komplex fejlesztésére. A változás új utat nyithat a korszerűsítéseknek, a szükséges háttérkapacitások bővítésének. A hosszú távú tervek szerint az átalakítások során kiemelt szerepet kapnak a környezettudatos technológiák, a természetes, tartós anyagok és a zöldfelületek, amelyek növelése szintén a stratégiai célok része. De vannak már most elkezdődő és a modellváltás után kiteljesedő projektek, a többi között, hamarosan indul az ún. Zöld Egyetem Projekt.

A modellváltás után is folytatódik a Semmelweis Kártya és Semmelweis Családbarát Program, amely továbbra is számos lehetőséget és kedvezményt biztosít az egészség megőrzése érdekében.

A modellváltás után változik-e az érvényben lévő Professor Emeritus cím után járó díjazás?

A modellváltás nem érinti a Professor Emeritus címek után járó díjazást.

Oktatás, Köznevelés

Megszűnnek-e az állami finanszírozású helyek az oktatásban?

Nem. Az állami finanszírozású képzések típusát, összetételét, nagyságrendjét a működési modell változása nem befolyásolja.

Milyen időtávlatban garantálja az állam az általa finanszírozott hallgatói létszám biztosítását?

Jogszabályi garanciák és hosszú távú keretszerződések biztosítják azt, hogy az államilag finanszírozott képzés és a klinikákhoz kötött egészségügyi TB-támogatás hosszú távon, kormányzati ciklusokon átívelően fenntartható legyen.

15-20 évre szóló keretszerződést köt az egyetemmel az állam, amelyben kijelölik a főbb fejlesztési irányokat és amelynek során 3-5 éves ciklusra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznak létre, így az egyetem hosszabb távra tud tervezni. Ebben a szerződésben az állam rögzíti az ún. megrendeléseit, a többi között azt, hogy milyen képzési területen, mekkora hallgatói létszámmal, milyen képzéseket finanszíroz. Ezzel párhuzamosan az egyetemnek lehetősége lesz további költségtérítéses szakokat is indítani.

Aki már megkezdte a képzést, annak miben hoz változást az új modell?

A már megkezdett tanulmányok a korábban megfogalmazott képzési terveknek és akkreditált tanulmányi programoknak megfelelően folynak tovább. A modellváltás alapvetően az egyetem működési keretrendszerének optimalizálására, rugalmasabbá tételére irányul.

Változhat-e az ösztöndíj a modellváltás miatt?

Augusztus 1. után is változatlanok maradnak a hallgatók számára nyújtott juttatások pl. ösztöndíj, kollégium.

A költségtérítéses képzés összege módosul-e a jogviszonyváltozás miatt?

A már megkezdett tanulmányok esetén nem változik a tandíj mértéke. A fennálló hallgatói jogviszonyokat közvetlenül sem tartalmilag, sem a képzés finanszírozási oldaláról nem érinti az egyetem fenntartójának változása. A költségtérítés összegének meghatározása ugyanakkor a jövőben is az egyetem saját hatáskörébe tartozik majd.

A devizás oktatás és a hazai költségtérítéses képzések esetében továbbra is a képzések minősége, a Semmelweis-brand értéke, a nemzetközi felsőoktatási térben ajánlott képzési díjak és a hazai egészségtudományi szakterület munkaerőigényei határozzák meg a költségtérítés mértékét.

A modellváltás kihatással lesz a külföldi hallgatók tandíjára?

A már megkezdett tanulmányok esetén nem változik a tandíj mértéke. A fennálló hallgatói jogviszonyokat közvetlenül sem tartalmilag, sem a képzés finanszírozási oldaláról nem érinti az egyetem fenntartójának változása. A költségtérítés összegének meghatározása ugyanakkor a jövőben is az egyetem saját hatáskörébe tartozik majd.

Befolyásolja-e a modellváltás a diplomák EU-n belüli és kívüli elfogadottságát, elismerési folyamatát?

Az egyetemen megszerezett diplomák elismertségét nem befolyásolja a modellváltás.

A Semmelweis Egyetem továbbra is a WHO és az Európai Közösség elvárásainak is megfelelő, nemzetközi szinten ekvivalens diplomát adó színvonalas képzéseket folytat, mely ugyanakkor megfelel a hazai követelményrendszernek, és tükrözi a karok nemzetközi szinten megalapozott több évszázados elismertségét.

A modellváltás után automatikusan elfogadják-e esetleg a külföldön szerzett doktori fokozatot, vagy a továbbiakban is szükséges ezek honosítása?

A modellváltás nem érinti a honosítással kapcsolatos eljárásokat.

A modellváltás után az egyetem részét képező köznevelési intézmények (pl. óvodák) folytathatnak-e üzleti tevékenységet, lehet-e saját bevételük?

Ebben a tekintetben nem hoz változást a modellváltás az egyetemen a jelenlegi szabályokhoz képest.

A modellváltást követően hogyan vonatkoznak, vonatkoznak-e a köznevelési intézményekre – pl. az egyetemi óvodákra – az ágazati törvények, úgymint pl. a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nktv.); 326/2013. Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról; 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról stb.?

A felsorolt jogszabályokban szereplő, alapvetően a közalkalmazottakat érintő rendelkezések egy része a nem állami/önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozókra is vonatkozik. Ezek közé tartozik például a rendkívüli munkavégzés díjazása, a pótszabadság megállapítása – ezekben a kérdésekben tehát a modellváltást követően sem lesz változás a korábbi közalkalmazotti jogviszonyhoz képest a köznevelési intézményeinkben dolgozók tekintetében. A rendkívüli munkavégzés és a pótszabadság megállapítására az Nktv. alapján a modellváltás után is a Kjt.-t szükséges alkalmazni a nem állami/önkormányzati köznevelési intézményekben munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok tekintetében. Az Nktv. a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket rendeli alkalmazni a következő szakmák esetében is a pótszabadság megállapítására: pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász.

Kutatás

A modellváltás mennyiben érinti a már futó, ill. a tervezett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), Magyar Tudományos Akadémia (MTA), European Research Council (ERC), illetve egyéb pályázatokat?

A modellváltás következtében létrejövő fenntartóváltás nem befolyásolja a már futó pályázatokat, ezek esetében 2021. augusztus 1. után csupán adminisztratív, bejelentési kötelezettség merül fel az irányító hatóságok felé. Ezzel kapcsolatos iránymutatás a szervezeti egységekhez tartozó gazdasági vezetőktől kérhető. A pályázatokhoz kapcsolódó támogatási szerződést, és így a pályázati cél megvalósíthatóságát sem veszélyezteti a modellváltás. Az új és a futó pályázatok esetében maga a pályázó továbbra is a Semmelweis Egyetem.

A hazai és az európai uniós pályázatok esetén is egyenlő esélyekkel indulhatnak az állami és a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott intézmények. Az uniós pályázatoknál alkalmanként a pályázathoz szükséges intézményi önrész arányában látható eltérés.

Az új modellben várható-e, hogy a kutatáshoz szükséges vegyszerek, műszerek, stb. beszerzése egyszerűsödni fog?

A jogviszonyváltozástól bizonyos adminisztrációs és beszerzési folyamatok egyszerűsödését várja az egyetem vezetése. Több, a folyamatokkal kapcsolatos, jelenlegi kötöttség is megszűnik, így a kutatáshoz, oktatáshoz, gyógyításhoz és az általános működéshez szükséges gazdasági és adminisztrációs folyamatok hatékonyságát is lehet majd növelni.

Betegellátás

Az alapítványi működés miatt megszűnik-e a TB-finanszírozású betegellátás?

Nem. Az egyetem társadalombiztosítás által finanszírozott betegellátó tevékenysége változatlan marad.

Milyen időtávlatban garantálja az állam a TB-finanszírozást az egészségügyben?

Jogszabályi garanciák és hosszú távú keretszerződések biztosítják azt, hogy a klinikákhoz kötött egészségügyi TB-támogatás hosszú távon, kormányzati ciklusokon átívelően fenntartható legyen.

15-20 évre szóló keretszerződést köt az egyetemmel az állam, amelyben kijelölik a főbb fejlesztési irányokat és amelynek során 3-5 éves ciklusra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznak létre, így az egyetem hosszabb távra tud tervezni.