A tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában:

Az orvostörténet egy multi-diszciplináris tárgy, amely magába foglalja a gyógyítás, a betegségek, az eszközök, az emberi kapcsolatoknak különleges formáit beleágyazva a mindennapi élet kultúrájába, szociális-gazdasági helyzetébe.

Fontos, hogy a kurzus a betegségek, a betegek, a kutatások, a felfedezések problémái iránti érzékenységet fokozza, adjon egy átfogó képet a történeti tudásról. Továbbá célja az egyetemes orvostörténet megismerése, mely az orvosi gondolkodás és a gyógyító gyakorlat fejlődéstörténete, az orvostudomány és szakágainak a fejlődéstörténete az ókortól a 21. századig. Érinti a kiemelkedő csomópontokat, a paradigmaváltások az orvoslásban, mely meghatározza az orvostudomány fejlődésének főbb irányait. A kutatások, felfedezések, és azok módszertana külön fejezetet képez a szakmatörténetben, melynek egyaránt következményei a gyógyító eljárások változásai, a segédeszközök kialakítása, a feltételrendszer-ellátásrendszer megteremtése, az orvos-beteg kapcsolatának átrendeződése. Minden korszakban bemutatjuk a medicinának és az orvosi gondolkodásnak a többi tudománnyal való szoros kapcsolódását, így átfogó képet nyújtunk a művelődéstörténeti és kultúrtörténeti aspektusokról is.

A tárgy tematikája

  1. Bevezetés az orvostörténelembe. Az orvostörténelem helye a gyógyítás művészetében. Az orvostörténet forrásai: primer- szekunder források és értékelésük. Az őskori emberek betegségei, gyógyításuk, gyógyító emberek. A gyógyítási tapasztalat tovább élése a népi orvoslásban. Az ókori magaskultúrák medicinája I. India, Kína.
  2. Az ókori magaskultúrák medicinája II.. Egyiptom, Mezopotámia, zsidó orvoslás. Az empirikus tudás, a gyógyszerkincs és a technikai eszközök gyarapodása különböző életbölcselettel és hagyománnyal.
  3. A görög és római medicina fejlődése. Teurgikus görög elgondolások, mikro- és makrokozmosz kapcsolódása, Hippokratesz, „az embernél nincs semmi csodálatosabb.” A görög orvosi iskolák. A hódító rómaiak egészségügye. Celsus, Galenosz.
  4. A középkor orvostudománya – az antik orvosi kultúra megőrzése, közvetítése és továbbfejlesztése. A kolostori betegszobától az egyetemek orvosi fakultásáig (bizánci, arab-iszlám, nyugati medicina).
  5. A reneszánsz medicina, humanista orvosok, szemléleti változások a medicinában-. Paracelsus, Vesalius és kortársai. Az anatómia és oktatása. Leonardo da Vinci, Vesalius. Paracelsus és új szemlélete. A sebészet fejlődése, Paré. Orvosbotanika, mineralógia.
  6. Fertőzések és járványok a középkortól. A fekete haláltól az AIDS-ig. Fertőzések teóriája, ellenük való küzdelem története. A járványtan, a bakteriológiai története.
  7. Élettani és morfológiai kutatások és felfedezések a 17-18. században. Harvey, Malpighi. A kórbonctan fejlődése. A klinikai oktatás kezdetei, Sydenham, Boerhave, Van Swieten. A modern fogászat megalapozása, Fauchard.
  8. A modern medicina fejlődése: sebészet fejlődése. A szülészet és nőgyógyászat fejlődésének főbb állomásai. Semmelweis, Porro, a műszertechnika fejlődése Deventer, Smellie, Credé, Hegar, gyermekgyógyászat kialakulása, szemészet, fül-orr-gégészet, fogászat, testegyenészet/ortopédia és képviselőik.
  9. A preventív medicina története. Munkahelyek, börtönök és ipari ártalmak, munkaegészségtan, Ramazzini. A megelőzés és gyógyítás társadalmi szerepe. Frank, Pettenkofer, Fodor, Grothjahn.
  10. A nagy bakteriológiai felfedezések Jenner, John Snow, Koch, Pasteur. A mentés és a Vöröskereszt története.
  11. Az orvosi szakágazatok kialakulása és fejlődése Bőrgyógyászat, a nemi úton terjedő betegségek újkori története és gyógyítás tárháza (Hg, jód, salvarsan, penicillin) Kaposi, Sigmund, Ehlich, Hata, Fleming. Frenológia, magnetizmus, messmerizmus, hipnózis, Pinel, Galton, Wundt, Pavlov, Freud és hazai képviselőik. A pszichológia és neurológia története. A gyógyító pedagógia, Bárczi, Pető.
  12. A 20. századi új szakágazatai 1.: geneteika, biometria, biológiai és vegyifegyverek elleni védekezés orvosi vonatkozásai, a képalkotó diagnosztika fejlődése (rtg, izotóp, ultrahang, laser, ionizaló sugarak felfedezése, alkalmazása a gyógyításban is). Hormonok felfedezése, endokrinológia.
  13. A 20. század új szakágazatinak kialakulása 2: neonatológia, heamatológia, sebészeti eljárások, traszplantáció, plasztikai sebészet, 100 év visszatekintés a Nobel-díjas kutatások tematikai változásaiban.

Vizsgakövetelmények:

tesztírás

Az osztályzat kialakításának módja:

gyakorlati jegy, kollokvium: írásbeli/ teszt 20 kérdés. Szorgalmi időszak végén. +Pozitív elbírálásban részesül az, aki az szemeszter elején felajánlott 4 orvostörténeti múzeumba ellátogat.