Innovációs Díj 2024

Gyorsabb és pontosabb eredményeket hozó szív-CT tesztelési módszer, potenciális gyógymód Huntington-kórra forgalomban lévő gyógyszerrel és a szemműtétekből való gyors felépülést segítő szemcsepp: ezekért a felfedezésekért ismerték el a kutatókat a 2024-es Semmelweis Innovációs Díjakkal. Az eredmények piaci hasznosulását az egyetem és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közötti együttműködési megállapodás igyekszik majd megkönnyíteni, amelyet a díjátadó ünnepségen írt alá dr. Merkely Béla rektor és Farkas Szabolcs, a hivatal elnöke.

„A Semmelweis Polgárok számára az innovációnak különös jelentősége van, hiszen névadónk szellemi örökösének tekintjük magunkat, és a név kötelez. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ha megvan a felismerés, előfordulhat, hogy harcolnunk kell az igazunkért, vagy a gyakorlatba való átültetésért” – mondta dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Semmelweis Innovációs Díjak átadásának alkalmából. Hangsúlyozta, hogy a Semmelweis Egyetem hallgatói, oktatói és kutatói ennek szellemében tevékenykednek immár több mint 255 éve, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy az intézmény mára a világ élmezőnyébe tartozik tudományos eredményei, az itt zajló gyógyítás és oktatás színvonala tekintetében egyaránt.

Kettős ünnep a mai, mivel az egészségügyi innováció terén kimagasló eredményeket elérő kutatóink elismerése mellett ma együttműködési megállapodást írunk alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, hogy a nálunk megszülető innovációk minél gyorsabban és hatékonyabban léphessenek előre a megvalósulás felé vezető úton

– mondta a rektor. A megállapodással szorosabbá váló együttműködés keretében a hivatal által elérhetővé tett „szabadalmi gyorsítósáv” révén a kutatási eredmények gyorsabban iparjogi oltalom alá kerülhetnek, ami növeli a kutatás értékét és elősegíti az ipari partnerekkel való együttműködést is. A megállapodás és a gyorsított eljárás a Semmelweis Egyetem versenyképességét is támogatja, emellett biztos vagyok benne, hogy nemcsak a jelenlegi és jövőbeni díjazottaink, hanem a teljes egyetemi kutatóközösség számára komoly lehetőséget teremt a szellemi tulajdon védelmére – hangsúlyozta dr. Merkely Béla.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) számára kiemelt jelentőséggel bír az egyetemekkel való együttműködés – hangsúlyozta köszöntőjében Farkas Szabolcs, a hivatal elnöke. Ennek jegyében 2024-ben felmérték a hazai egyetemek szellemitulajdon-kezelési és -hasznosítási gyakorlatát, a feltárt problémákra – például a szabadalmi eljárások, találmányok menedzseléséhez értő szakemberek hiánya, az anyagi háttér szűkössége, vagy épp a kutatókra nehezedő „publikációs nyomás”, ami mérsékli a hasznosítás iránti motivációt – pedig igyekeznek mielőbb megoldást találni, illetve segíteni az egyetemeket az innovációs folyamatban. Az elnök idézte az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) 2024-es, az európai egyetemek szabadalmi tevékenységével kapcsolatos felmérését, mely szerint 2000-2020 között Magyarországon a top 5 egyetemi bejelentő 1007 szabadalmi bejelentést adott be azt EPO-hoz, ebből 217 a Semmelweis Egyetemhez volt köthető.

Az SZTNH Gyorsítósáv szolgáltatásával ez tovább erősíthető – jelentette ki az elnök. Arra is felhívta a kutatók figyelmét, hogy a magyar törvények szerint a szabadalmi oltalom iránti kérelem benyújtása meg kell előzze a publikációt, azonban a bejelentés akár egy nappal a publikáció megjelenése előtt is megtehető, ráadásul a cikket szabadalmi bejelentésként is elfogadják. Ezt követően az SZTNH újdonságkutatást végez, majd jelentést készít a szabadalmaztathatóságról, illetve konzultációs lehetőséget is biztosít az adott újdonság, találmány hasznosíthatóságával kapcsolatos döntések megkönnyítéséhez.

A kutatók, PhD-hallgatók tudományos előmenetele nem kizárólag a publikációkon múlik, azt a megszerzett szabadalmak is segítik. Az eredmények védelme és piacosítása alapvető fontosságú mind az egyetem, mind a nemzetgazdaság szempontjából – hangsúlyozta Farkas Szabolcs.

A Semmelweis Innovációs Díj adományozásával a Semmelweis Egyetem minden évben azon kutatók, PhD- és TDK-s hallgatók kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységét ismeri el, akik az egyetemhez kötődő kutatómunkájuk során új tudományos eredményeket értek el, vagy innovatív megoldásokat dolgoztak ki. Az idén TDK-kategóriában nem adományoztak díjat, viszont két doktori tanulmányait folytató hallgató kutatásait is elismerték.

A leginnovatívabb PhD-értekezés kategória egyik díjazottja, dr. Száraz Lili „Szövethelyettesítő készítmény és post mortem szív-CT vizsgálati metodika” című előadásában bemutatta, milyen lépések vezettek a szív-CT gépek fejlesztését a jövőben jelentősen előmozdító, jelenleg szabadalmi eljárás alatt lévő eredményeihez. Kutatása a koszorúér plakkok modellezését célozta a szív-CT gépek fejlesztéséhez, kalibrálásához, vagyis ahhoz adott megoldást, hogy a fejlesztés alatt álló gépek tesztelésénél kiváltható legyen az emberi jelenlét. Egyrészt azért, mert a koszorúér plakkok nagyon változatos struktúrák, nem modellezhetőek vagy nyomtathatóak 3D-ben, másrészt elkerülhető, hogy rövid idő alatt többszörös sugárterhelésnek legyen kitéve egy ember, mielőtt a gép a klinikumba kerül.

Kutatása során sikerült megoldást találni arra, hogy a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet által rendelkezésre bocsátott szervek a post mortem vizsgálati körülmények során a CT-ben reprezentálják az élő páciensekre jellemző körülményeket. Az eredmények alapján klinikai protokollokat standardizáltak, és azt is vizsgálták, hogy a sugárdózis csökkentése mellett milyen gépbeállításokkal ad megbízható diagnózishoz használható képet az eszköz. Jelenleg a Siemens szív-CT ajánlásában a mi képeink szerepelnek, és jelenleg is tárgyalunk a gyártó céggel az eredmények hasznosításáról – jegyezte meg dr. Száraz Lili. További kutatási cél, hogy az összes mikro-CT, klinikai CT és hisztológiai metszeteket koregisztrálva egy úgynevezett szövettan alapú plakkösszetétel-elemző szoftvert hozzanak létre, azaz, hogy a CT-k túllépjenek hagyományos vizuális leletezésén.

A leginnovatívabb PhD-értekezés kategória másik díjazottja, Vörös Kinga, a Transzlációs Medicina Intézet vegyészmérnök végzettségű PhD-hallgatója kutatásával a Huntington-kór gyógyításához juttathatja közelebb az orvostudományt. „Felodipin preklinikai hatékonyságának tesztelése indukált neuronális modellben” című előadásában rámutatott, hogy a jelenleg még gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegség kezelésére számos klinikai vizsgálat zajlik világszerte, a kutatások sikeressége azonban alacsony, vélhetően azért, mert a preklinikai vizsgálatok állatmodelleken zajlanak, amelyek nem modellezik megfelelően a humán agy komplexitását és az öregedés folyamatát. A felodipin egy, az 1980-as években piacra került, magas vérnyomás esetén alkalmazott gyógyszer, amelyet a Cambridge-i Egyetemmel közös kutatásban egy évig különböző koncentrációban szedtek Huntington-kórban szenvedő betegek.

A tőlük származó fibroblasztokból az általa kidolgozott modellrendszerben virális vektorok segítségével 28 nap alatt előállított indukált neuronokat vizsgáltak, unikális módon egy időben összehasonlítva a preklinikai és a klinikai vizsgálati fázis eredményeit. A vizsgálati eredmények alapján a betegeket három csoportba tudták sorolni – vagyis míg a klinikumban a páciensek ugyanúgy néznek ki és egy stádiumban vannak, preklinikai adatok szerint különböző stádiumok mutathatóak ki –, amelyeknél végül eltérő hatást fejtett ki a felodipin. Az indukált neuronális modellek több neurodegeneratív betegség modellezéséhez is felhasználhatóak, a Huntington-kór esetében egyrészt segítheti a betegek kiválasztását a sikeres klinikai kísérletekhez, másrészt kutatásom révén egy bizonyos betegcsoportnál új kezelésként használható a felodipin – összegezte Vörös Kinga.

A leginnovatívabb kutatómunka kategóriában 2024-ben dr. Balogh György Tibor, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet vezetője, dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Szemészeti Klinika igazgatója, dr. Takács Ágnes Ildikó egyetemi adjunktusa és dr. Csorba Anita, a klinika rezindense kutatását díjazták. A szemész szakorvosok és gyógyszerészek összefogásának eredményeképp sikerült olyan gyógyszerformulát kidolgozni, amely a szaruhártyát érintő beavatkozásoknál elősegíti és gyorsítja a szaruhártya sebgyógyulását, megelőzve a látás elhomályosulását, a fotorefraktív célú műtétek utáni dioptria visszaromlást. Rövidebb idő alatt kevesebb panasszal gyógyulhatnak a betegek az új formulájú szemcseppnek köszönhetően – összegezte a felfedezés klinikai jelentőségét dr. Nagy Zoltán Zsolt, hozzátéve, hogy jelenleg évente nagyjából egymillió betegen végeznek olyan szemműtéteket világszerte, amelynél segíthetne egy ilyen készítmény. A 2017-2018-ban indult kutatás során azt vizsgálták, hogy az aszkorbinsav – azaz a C-vitamin – hogyan alkalmazható sebgyógyulást elősegítő szemcseppként. Végül palmitát és ciklodextrin származék hozzáadásával sikerült javítani a C-vitamin oldhatóságát, és enyhíteni a bevitele során jellemző csípő érzést.

A kutatás eredményeképp egy otthoni használatra is alkalmas, költséghatékony szemcseppet hoztak létre, amely a szaruhártya hámosodását is elősegíti, áthatolva rajta megfelelő koncentrációban eljut a csarnokvízbe is, így ki tudja fejteni kedvező hatását. 2022-ben már szabadalmi bejelentést tudtak tenni, a nemzeti szakasz már le is zárult, és jelenleg a nemzetközi oltalom megszerzése zajlik, emellett beadtak egy etikai engedélykérelmet is a kutatás folytatásához, mert nemcsak ex vivo szeretnék vizsgálni a formulát. Korábbi ipari gyógyszerkutatóként komoly előnyként és inspirációként éltem meg a kutatás során, hogy folyamatos és közvetlen párbeszéd volt a gyógyszerkémikus és a klinikus orvos között, remélem a jövőben is tudnak segíteni a gyógyszerkémikusok a nem kielégített orvosi problémák megoldásában, mivel itt az egyetemen van mód ezeket közvetlenül meghallgatni – emelte ki dr. Balogh György Tibor. A további hasznosításhoz jelenleg is ipari partnert keresnek.