Mi okozza a gyomorfekélyt?
A gyomorfekély akkor alakulhat ki, ha felborul a gyomornyálkahártyát védő és károsító tényezők egyensúlya. A gyomor által naponta termelt 2,5-3 liter savas váladék elleni védelmet több tényező gyengítheti, például a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a dohányzás és az alkohol, illetve a Helicobacter pylori. Ez egy spirál alakú, ostorokkal mozgó baktérium, amely ureáz nevű enzime révén saját környezetében képes közömbösíteni a gyomorsavat, így túlélhet a savas közegben. Áthatol a nyákrétegen, megtapad a felszíni sejteken, és károsító anyagaival gyulladást, sejtkárosodást okozhat. Dr. Miheller Pál az előadásban elmondta, hogy a fekélybetegség nemcsak a gyomrot, hanem a nyombél első szakaszát is érintheti.
Melyek a gyomorfekély és a Helicobacter pylori fertőzés tünetei?
A gyomorfekély gyomortáji fájdalmat, étvágytalanságot, hányingert vagy , gyomorégést okozhat. Súlyosabb esetben hányás, esetleg vérhányás is előfordulhat. A fekély a gyomor kimenetét szűkítheti, és akadályozhatja annak ürülését. Súlyos szövődmény lehet a vérzés, illetve a gyomor vagy a nyombél falának átlyukadása. A Helicobacter pylori fertőzés az esetek körülbelül nyolcvan százalékában tünetmentes, sokan egész életükben panaszmentesek maradnak, míg másoknál akár évtizedek után jelentkeznek a tünetek. A baktérium jelenléte tehát nem jelent feltétlenül fekélybetegséget. A gyomorfekély és a nyombélfekély tünetei eltérhetnek. Gyomorfekélynél az evés provokálhatja a fájdalmat, ezért a beteg kevesebbet eszik, és fogyhat, nyombélfekélynél viszont az étel átmenetileg csökkentheti a savterhelést, így enyhülhet a fájdalom. A gyomorhurut égő vagy tompa fájdalommal, korai teltségérzettel és puffadással is járhat.
Hogyan terjed a Helicobacter pylori, és hogyan előzhető meg a fertőzés?
A Helicobacter pylori emberről emberre terjedhet, és a fertőzés többnyire gyermekkorban történik (a tünetmentesség miatt problémák később, felnőttként jelentkeznek). A nem megfelelő kézhigiénia esetén a kórokozó étellel vagy vízzel kerülhet egy másik ember emésztőrendszerébe. A megelőzés alapja a megfelelő kézmosás, az élelmiszerbiztonság és a tiszta ivóvíz. Dr. Miheller Pál szerint a fertőzés kezelésének időszakában fontos az evőeszközök, poharak és fogkefék elkülönítése. A fertőzés gyermekkorban spontán megszűnhet, felnőttkorban azonban nem múlik el magától.
Milyen vizsgálatokkal mutatható ki a Helicobacter pylori fertőzés?
A Helicobacter pylori kimutatására gyomortükrözéssel járó és endoszkópia nélkül elvégezhető vizsgálatok is rendelkezésre állnak. Tükrözéskor a nyálkahártya pirossága, apró sérülései vagy megváltozott rajzolata felvetheti a fertőzés gyanúját. A szövetminta vizsgálható szövettannal, illetve ureáz-gyorsteszttel. Az endoszkópiát nem igénylő módszerek közé tartozik a kilégzési teszt, amely a baktérium ureázaktivitását használja ki. A teszt hasznos annak ellenőrzésére, hogy az antibiotikumos kezelés után sikerült-e kiirtani a kórokozót. Létezik vérből végzett ellenanyag-vizsgálat és székletvizsgálat is, ám ezek értékelésének vannak korlátai. A savcsökkentők befolyásolhatják a tesztek pontosságát, ezért a vizsgálat előkészítésénél a szedett gyógyszereket figyelembe kell venni.
Hogyan kezelhető a Helicobacter pylori fertőzés, és elmúlhat-e a gyomorfekély műtét nélkül?
A Helicobacter pylori kiirtását célzó kezelés antibiotikumokat és savcsökkentőt kombinál. A 14 napig alkalmazott kezelés egy savgátlóból, bizmutból és kétféle antibiotikumból áll. A több gyógyszer eltérő adagolása odafigyelést igényel, az előadásban bemutatott kezelés protonpumpagátlóját például étkezés előtt fél órával kell bevenni. A kúra sikerét mintegy négy hét elteltével nem invazív vizsgálattal ellenőrzik. Sikertelen kezelés után más gyógyszeres protokoll válhat szükségessé. A korszerű terápia nyomán a fekélybetegség miatt végzett tervezett műtétek visszaszorultak, műtétre például átlyukadás vagy más módon nem uralható vérzés esetén lehet szükség.
Okozhat-e gyomorrákot a Helicobacter pylori?
A tartós Helicobacter pylori fertőzés krónikus gyulladást tarthat fenn a gyomorban, amely hosszú idő alatt daganat kialakulásához is hozzájárulhat. Dr. Miheller Pál szerint a folyamat során a nyálkahártya sorvadhat és sejtjei helyén bélnyálkahártyára jellemző sejtek jelenhetnek meg, ezt intestinális metapláziának nevezik. A gyulladás, a sejtek károsodása és a pontatlan regeneráció genetikai eltérésekhez vezethet. Nem lehet megmondani, kinél mennyi idő alatt következik be rosszindulatú átalakulás. A gyomorfekély endoszkópos képe daganatos elváltozáshoz is hasonlíthat, ezért a fekély széléből szövettani mintát kell venni. Ha a fekély nem gyógyult meg, újabb mintavétel szükséges. A kontroll célja ugyanis egyrészt a gyógyulás ellenőrzése, másrészt annak tisztázása is, hogy nem áll-e daganat a fekélynek látszó eltérés mögött.
Névjegy
Dr. Miheller Pál belgyógyász, gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának osztályvezető egyetemi tanára. 1996-ban diplomázott, 2007-ben PhD-fokozatot szerzett, 2023-ban habilitált. Fő területe a gyulladásos bélbetegségek, így a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa diagnosztikája, gondozása és biológiai kezelése. Kutatásaiban a betegek tápláltsági állapotát, a betegségekhez társuló metabolikus csontbetegségeket vizsgálja.
Jancsó Orsolya
Fotó: dr. Miheller Pál – Semmelweis Egyetem
