Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. május 05.
224051 Összes oltás
14128 Beoltott Semmelweis Polgár
A rezisztens baktériumok kérdése az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás. A Semmelweis Egyetem kutatói a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének munkatársával együttműködve epidemiológiai modellt állítottak fel, amely a gyomorbetegségeket okozó fertőzés és az antibiotikum rezisztencia kapcsolatát vizsgálja. Az erről beszámoló publikáció a rangos Nature Communications-ben jelent meg.

Gyomorfekély, nyombélfekély, gyomorrák – néhány súlyos betegség, amit a Helicobacter pylori (H. pylori) fertőzés okozhat. A fertőzés kezelésének alapgyógyszerei közé tartoznak a clarithromycin hatóanyagot tartalmazó antibiotikumok. Az utóbbi években azonban azt vették észre az orvosok, hogy ez a fajta kezelés egyre ritkábban sikeres, aminek oka az antibiotikum rezisztencia növekvő gyakorisága. Ráadásul ezt a hatóanyagot, illetve az ehhez hasonló, ún. makrolid típusú antibiotikumokat számos más betegség esetén is alkalmazzák, amely szintén hozzájárulhat a gyakoribb rezisztenciához. Annak kiderítésére, miért alakul ki a rezisztencia, dr. Lotz Gábor, II. Sz. Patológiai Intézet egyetemi docense és dr. Kocsmár Éva, az intézet PhD-ösztöndíjasa munkatársaikkal H. pylori-fertőzött betegek gyomorbiopsziás mintáit vizsgálták meg a baktérium clarithromycin rezisztenciájának azonosításához. Részletesen megnézték, hogy az érintettek múltbeli gyógyszerfogyasztása (ami a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisából kinyerhető) milyen összefüggésben van a rezisztencia gyakoriságával. Az eredmények szerint a betegek egy része soha nem szedett makrolid típusú antibiotikumot, mégis rezisztens baktériummal volt megfertőzve (primer rezisztens fertőzés).

A primer rezisztencia hátterében álló okok megfejtésére dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa a kutatóorvosokkal együttműködve egy új epidemiológiai modellt állított fel – ehhez 4744 beteg rezisztencia-státuszát és a korábbi makrolid antibiotikum-fogyasztását vizsgálta meg. A modell egyenletekkel részletesen leírja az antibiotikumra érzékeny és rezisztens H. pylori átviteli lehetőségeit (transzmissziós útjait), így tehát a lakosság gyógyszerfelhasználásának figyelembevételével megmutatja a fertőzések terjedését. A modell alkalmas arra, hogy rávilágítson az olyan nem ismert paraméterek hátterében álló tényezőkre, mint a primer rezisztencia. A számítások azt mutatták, hogy ezen betegek döntő többsége már eleve a rezisztens baktériummal fertőződött meg (tehát esetükben valószínűsíthetően egy másik személy antibiotikum szedése miatt rezisztens a kórokozó). A járványdinamika arra is rávilágított, hogy a makrolidok egyéb betegségek miatti fogyasztásának mérséklése mennyivel csökkentené a H. pylori esetében a rezisztenciát a jövőbeli antibiotikum kezelésekre.

Nemzetközi példák is alátámasztják, hogy az antibiotikus kezelések indikációinak észszerűsítésével is jelentősen csökkenthető az antibiotikum fogyasztás és mérsékelhető a lakosság körében a rezisztencia további növekedése

– magyarázta dr. Lotz Gábor.

A rezisztens baktériumok terjedése az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás. Az ilyen kutatások nagyban elősegítik olyan kezelési protokollok kidolgozását, ami ezt a kockázatot csökkenti. A munka arra is nagyon jó példa, hogy az orvosok és a matematikusok együttműködése milyen értékes új tudományos eredményekre vezethet – emelte ki dr. Lotz Gábor. A publikáció a rangos Nature Communications folyóiratban jelent meg.

Kocsmár, É., et al. Primary and secondary clarithromycin resistance in Helicobacter pylori and mathematical modeling of the role of macrolides. Nat Commun 12, 2255 (2021). https://doi.org/10.1038/s41467-021-22557-7
https://www.nature.com/articles/s41467-021-22557-7

Szabó Ádám
Forrás: dr. Lotz Gábor, II. sz. Patológiai Intézet
Fotó: The Nature Portfolio Microbiology Community; a szerző saját felvétele

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.