Az Elméleti Orvostudományi Központban tartott záróbeszédében dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora rámutatott: a Semmelweis Szimpózium nemcsak azt bizonyította be, hogy az intézményben milyen megbecsülésnek örvend az orvos- és egészségtudomány, de azt az elköteleződést is, amit a Semmelweis-polgárok betegeik, a magyar egészségügy és a tudomány előrehaladása iránt nap mint nap bizonyítanak. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy az egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos eseményét 1992 óta rendezik meg, de soha nem volt még ilyen grandiózus: „Három napon át két helyszínünkön több mint 1200 résztvevőt köszönthettünk, akik 86 előadást hallgathattak meg és 5 workshopon vehettek részt. 26 országból összesen 59 külföldi előadó érkezett hozzánk – ők régiónkat, Közép- és Kelet-Európát, valamint az Egyesült Államokat, Kínát, Szingapúrt és sok más országot képviselve valóban a szakma krémjébe tartoznak” – mondta.
Névadónk, Semmelweis Ignác, a világ egyik leghíresebb orvosa, az ‘anyák megmentője’ arra tanított bennünket, soha ne érjük be feladataink elvégzésével, mindig törekedjünk még többre, még jobbra. Ennek köszönhetően vált intézményünk a világ egyik vezető orvos- és egészségtudományi egyetemévé, amely a rangsorokban stabilan őrzi helyét a top 300-ban. És ez áll immár több mint három évtizedes múltra visszatekintő szimpóziumunk mögött is
– hangsúlyozta dr. Merkely Béla.
A 2025-ös Semmelweis Szimpózium a kardiovaszkuláris medicina legújabb eredményeire és klinikai gyakorlatára összpontosított, széles témakört felölelve a szívizombetegségektől és a szívelégtelenségtől kezdve az érsebészeten és a képalkotó technológiákon át olyan eljárásokig, mint a szívátültetés és az elektrofiziológia. Továbbá olyan új területekre is fókuszált, mint a kardiovaszkuláris immunológia, az onkokardiológia, a sportkardiológia és az űrorvoslás, hangsúlyozva a szakterületeken átívelő együttműködés és a legkorszerűbb kutatások fontosságát a kardiovaszkuláris egészség és a kezelések sikerességének javítása érdekében.
A program részeként az elméleti szekciók mellett 5 workshopot is tartottak, melyek a kardiológiai terheléses vizsgálatokat, a 3D echokardiográfiát, az impulzusmező ablációt (Beat AF study), valamint a kardiovaszkuláris képalkotást (CCTA, CMR, MRA) vették górcső alá; emellett egy gyakorlati foglalkozást is szerveztek, amelynek keretében a résztvevők meglátogatták a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumát. A kardiopulmonális terheléses vizsgálatra összpontosító workshopon (Stress Tests in Cardiology) az érdeklődők egy élsportoló kosárlabdázó vizsgálatába nyerhettek betekintést. Dr. Thomas G. Allison, az amerikai Mayo Clinic School of Medicine kardiovaszkuláris medicina és kardiovaszkuláris sebészet tanszékének szakorvosa és orvosprofesszora is részt vett a workshopon. Ő a terhelésélettan egyik legikonikusabb alakja, több mint 50 éves szakmai pályafutása alatt mintegy 100 ezer vizsgálatot elemzett – mutatott rá dr. Sydó Nóra kardiológus és sportorvos, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa, aki a Mayo Klinikán töltött tanulmányi útjai során sajátította el a spiroergometriás vizsgálat kivitelezésének és értékelésének minden elemét. Ennek köszönhetően a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján már több mint tíz éve a Mayo Klinikán alkalmazott magas szakmai színvonal szerint végzik a spiroergometriás vizsgálatokat.
Galéria
A szakmai összefoglalók az egyes szekciók nevére kattintva érhetők el:
Elméleti Orvostudományi Központ
A „Szívizom-betegségek interdiszciplináris megvilágításban” nevű szekcióban különböző etiológiájú szívizom-betegségeket vitattak meg. A myocardialis károsodás, remodeling és regeneráció mechanizmusainak megértése számos tudományág együttműködését igényli.
A Semmelweis Egyetem magyar professzorain kívül a szimpózium szervezői nagy örömmel fogadtak két főelőadót is, dr. Jeanette Schulz-Mengert (Németország) és dr. Derek Hausenloyt (Szingapúr).
Dr. Jeanette Schulz-Menger világszerte elismert kardiológus és CMR-szakértő, a berlini Charité-Universitätsmedizin kardiovaszkuláris mágneses rezonancia munkacsoportjának vezetője. Olyan nemzetközi kezdeményezések vezetője, amelyek célja a képalkotó biomarkerek integrálása a mindennapi klinikai döntéshozatalba. „Kardiomiopátiás szemléletmód és a CMR” című előadásában a szív mágneses rezonancia vizsgálatát mint a kardiológia egyik legkifinomultabb, a diagnózisban kulcsszerepet játszó képalkotási módszerét mutatta be.
Dr. Derek Hausenloy a szingapúri Duke-NUS Medical School kardiovaszkuláris és metabolikus rendellenességek programjának igazgatója. A kardioprotekció és az ischaemia-reperfúziós sérülés terén végzett úttörő kutatásai során olyan mechanizmusokat fedezett fel, amelyek megvédik a szívet a sejtkárosodástól. Globális együttműködések keretében új kondicionáló terápiákat és farmakológiai beavatkozásokat fejleszt, amelyek célja az akut miokardiális infarktus utáni túlélési esélyek növelése. Előadásában a miokardiális infarktus és a szívelégtelenség elleni kardioprotektív kezelés kihívásait és lehetőségeit tárgyalta.
Szöveg: dr. Vágó Hajnalka, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professzora; fordítás: dr. Csizmadia Balázs
A szekció nyitó előadását prezentáló dr. Benke Kálmán (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) a Marfan-szindróma korai felismerésének és a betegedukációnak fontosságát emelte ki, hangsúlyozva a Magyar Marfan Alapítvány és a VASCERN hálózat szerepét, amely nemzetközi szintű ellátást tesz lehetővé. Dr. Klaus Kallenbach a genetikai háttér és a klinikai tünetek összefüggéseit mutatta be, amelyek alapvetőek a személyre szabott terápiához. Ismertette a PEARS-eljárást is, amelynél egy egyénre szabott külső háló erősíti meg a kitágult aortagyökeret anélkül, hogy az aortát meg kellene nyitni, így csökken a műtéti kockázat és gyorsabb a felépülés. Dr. Julie de Backer a Marfan-szindrómához társuló kardiomiopátiára hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy nemcsak az aortarepedés, hanem a szívizom működészavara is komoly veszélyt jelent. Munkacsoportjukkal állatkísérleteket végeznek új terápiás célpontok azonosítása érdekében. Dr. Janine Meienberg a modern genomikai módszerek, különösen a teljes genomszekvenálás jelentőségét ismertette az örökletes aortabetegségek diagnosztikájában. Kiemelte a genetikai eltérések biomechanikai hatásainak vizsgálatát és a celiprolol kedvező laboratóriumi eredményeit, amelyek javíthatják az aortafal teherbírását. A szekció tanulsága, hogy a Marfan-szindróma jövőbeli ellátása a genetika, a korszerű képalkotás, az innovatív sebészet és a preklinikai kutatás összehangolásán alapul, egyre inkább a perszonalizált orvoslás irányába mutatva.
Dr. Benke Kálmán, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense
Az onkokardiológiai szekció a daganatos betegségek és a szív-érrendszeri károsodások összefonódását mutatta be a legújabb kutatások tükrében. Dr. Stefan D. Anker előadása a daganatos betegekben jelentkező szívizom- és testsúlyvesztést ismertette, mint komplex szívelégtelenség-szindrómát, hangsúlyozva a gyulladásos és katabolikus folyamatok szerepét. Dr. Wouter Meijers a „reverse cardio-oncology” szemléletet mutatta be, amely szerint a szívelégtelenség önmagában is fokozhatja a rosszindulatú daganatok kockázatát; előadása új megközelítést adott a kardiológiai betegek onkológiai szűréséhez. Dr. Tomas Neilan videóelőadásában az immun-checkpoint gátlók korszakában jelentkező myocarditis klinikai kihívásait foglalta össze, kiemelve a képalkotó módszerek jelentőségét a korai diagnózisban. A szekciót dr. Drobni Zsófia (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) előadása zárta, amely gyakorlati útmutatót adott az onkokardiológiai ellátás szervezéséhez, a rizikóalapú monitorozáshoz és a multidiszciplináris együttműködéshez. A panelbeszélgetés során az előadók a hazai adaptáció lehetőségeit, a protokollfejlesztés szükségességét és a jövőbeli kutatási irányokat vitatták meg.
Dr. Drobni Zsófia, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense
A panel áttekintette a szívtranszplantáció és a mechanikus keringéstámogatás (MCS) jelenlegi alkalmazását és jövőbeli kilátásait. Dr. Andreas Zuckermann bemutatta az NMP (normothermic machine perfusion) és HMP (hypothermic machine perfusion) OCS-ek (Organ Care System) klinikai felhasználását, kiemelve, hogy a távoli szerv prezerváció rutinná válhat, ha az OCS-ek globális felhasználása elterjed. A jövőben továbbá olyan innovatív módszerek jelenhetnek meg, amelyek a donorszívek transzformációját célozzák meg OCS használata alatt. Dr. Jan Schmitto beszámolt a „Beating Heart Implantation” technikáról, amely az ischaemia/reperfúziós károsodás minimalizálását segíti elő NMP alkalmazásakor, és hogy az OCS Heart EXPAND Trial eredményei igazolják az NMP sikerességét. Az ülésen szó volt még a Heart Mate III LVAD hosszú távú kezelésének eredményeiről előrehaladott szívelégtelenségben (dr. Nir Uriel), illetve a Cytosorb alkalmazásával elért citokin-csökkentési eredményekről (dr. Németh Endre, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika). A panelbeszélgetés fókuszában az OCS technológiák különböző donor szívekhez való választása állt. Dr. Andreas Zuckermann megjegyezte, hogy bár további vizsgálatok szükségesek, a jelenlegi klinikai eredmények mindkét technikával sikeresek. Dr. Jan Schmitto kiemelte az NMP előnyeit a donor szív életképességének megítélésében, és dr. Nir Uriel felvetette, hogy a jövőben akár az MCS is helyettesítheti a transzplantációt, hála a vérzéses szövődményeket csökkentő optimalizált antikoagulációnak.
Dr. Benke Kálmán, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense
A magyar nyelvű kerekasztal-beszélgetés egyedülálló és személyes betekintést nyújtott a HUNOR Magyar Űrhajós Programba; Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos űrhajós izgalmas történeteket meséltek a képzésükről és arról, hogy milyen volt az élet a Nemzetközi Űrállomáson. A beszélgetés a HUNOR program legfontosabb orvosi és tudományos témáit követte, mely során fény derült arra, hogy az űrhajósok kiválasztása miben különbözik a hagyományos klinikai szűréstől, mely fiziológiai paraméterek határozzák meg a valódi, repülésre való alkalmasságot, és hogyan figyelik folyamatosan az egészségi állapotot mikrogravitációban. A beszélgetés központi üzenete az volt, hogy a Semmelweis Egyetem a HUNOR program kezdetétől fogva teljes körű orvosi háttértámogatást és operatív egészségügyi támogatást nyújtott, beleértve az űrhajósok kiválasztását, fizikai felkészítését, a repülés alatti orvosi felügyeletet és a rehabilitációt. Az űrhajósok ismertették a 18 napos misszió fizikai és pszichológiai stresszfaktorait – a folyadékvándorlástól a cirkadián ritmus zavarán át a kognitív igénybevételig –, és beszéltek a Semmelweis orvosi csapattal közösen kidolgozott óvintézkedések hatékonyságáról is. Részletesen beszámoltak az intenzív fizikai edzésprogramról és a repülés utáni regeneráció kihívásairól, különös tekintettel az ortosztatikus tolerancia és az izomerő helyreállítására.
Kiemelték a misszió tudományos eredményeit is, köztük a TESH multiszenzoros kardiovaszkuláris monitorozó rendszert és az END-SANS szemészeti projektet, bemutatva, hogy a magyar kutatások hogyan járulnak hozzá Európa erősödő űrorvosi ökoszisztémájához. Kapu Tibor és Cserényi Gyula személyes reflexiókkal zárták előadásukat azzal kapcsolatban, hogy milyen volt Magyarországot képviselni az űrprogramban, hangsúlyozva az alkalmazkodóképesség és a csapatmunka fontosságát, valamint azt a hosszú távú tudományos örökséget, amelyet a HUNOR program teremtett meg a jövőbeli missziók számára.
Szöveg: dr. Nagy Klaudia Vivien, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense; fordítás: dr. Csizmadia Balázs
A szívelégtelenségben szenvedő betegek távmonitorozása bizonyítottan csökkenti a kórházi felvételek számát és a halálozást, alkalmazása napjainkban gyakorlatilag elengedhetetlen lenne. Ennek ellenére sem hazánkban, sem az Európai Unió más tagállamaiban nem megoldott a rendszer széles körű elérhetősége és finanszírozása – világított rá dr. Kosztin Annamária docens (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) és dr. Friedrich Köhler professzor. Dr. Friedrich Köhler több, remote monitoringgal foglalkozó nagy esetszámú randomizált vizsgálat vezetője volt, és jelenleg is a berlini Charité Egyetem telemonitoring központját irányítja. A remote monitoring segítségével a szívelégtelen betegek hosszú távon, távolból nyomon követhetők – ez elsősorban, de nem kizárólag az implantálható kardiális eszközzel élőket érinti. Megfelelő edukációval és az egészségértés fejlesztésével a páciensek aktív résztvevőivé válhatnak a telemonitorozási folyamatnak, és a mindennapokban is többet tehetnek saját egészségükért. A szívelégtelen betegek között különösen veszélyeztetett csoportot jelentenek az implantálható kardioverter-defibrillátorral vagy kardiális reszinkronizációs terápiával (CRT) élők. A dr. Cecilia Linde, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) megválasztott elnöke által bemutatott CRT immár több mint két évtizede forradalmasította a szívelégtelenség eszközös kezelését, és megfelelően kiválasztott betegeknél kimagasló eredményeket mutat a morbiditás és mortalitás csökkentésében. Dr. Cecilia Linde számos randomizált vizsgálatot vezetett a CRT területén. A terápia során egy harmadik elektróda implantálásával stimulálható a bal kamra legkésőbb aktiválódó területe, ezáltal jobb pumpafunkció érhető el. Az ESC megválasztott elnöke az optimális betegszelekcióról, és a betegek válaszkészségéről is beszélt.
Dr. Kosztin Annamária, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense és klinikai főorvosa
A szimpózium utolsó napján az EOK-ban tartott első tudományos ülésen azt vizsgálták, hogyan fejlődött az elmúlt években és merre tart a multimodális érrendszeri képalkotás. Dr. Robert Edelman (Feinberg School of Medicine, Northwestern University, Egyesült Államok) a legmodernebb MR-angiográfiai technikák áttekintésével nyitotta meg az ülést, bemutatva, hogy a gyorsabb és tisztább felvételek hogyan teszik lehetővé a sugárzásmentes érrendszeri képalkotás bevezetését a mindennapi használatba. Dr. Hildo Lamb (Leiden University Medical Center, Hollandia) ezután bemutatta, hogy az MRA hogyan lépett túl az anatómia határain: a korábban a kutatólaboratóriumokhoz tartozó áramlásmérések ma már lassan a rutinszerűen végzett klinikai gyakorlat részévé válnak.
Dr. Christof Karmonik (Houston Methodist Research Institute, Weill Cornell Medical College, Egyesült Államok) kiemelte, hogy a részletes érrendszeri MR és a mesterséges intelligencia hogyan támogatja az endovaszkuláris beavatkozások előtti tervezést, segítve a klinikai orvosokat a biztonságosabb és hatékonyabb kezelési stratégiák kiválasztásában. Dr. Nardai Sándor (Semmelweis Egyetem, Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika) új eredményeket mutatott be, amelyek szerint a trombektómia céljából történő betegszállítás során a kollaterális keringésben bekövetkező változások előre jelezhetik a nagyérelzáródásos stroke kimenetelét, ami értékes információkat nyújt az akut ellátási útvonalakhoz. A tudományos előadások zárásaként dr. Csőre Judit (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) arról beszélt, hogy a jelenlegi érrendszeri képalkotási gyakorlatnak hogyan kell alkalmazkodnia a felmerülő klinikai igényekhez és a technológiai fejlesztésekhez.
A szekció élénk panelbeszélgetéssel zárult, amely során kirajzolódott egy közös jövőkép: a jövőbeli érrendszeri képalkotás nemcsak a diagnózist fogja finomítani, hanem a személyre szabottabb, gyorsabb és betegközpontúbb ellátást is támogatni fogja.
Szöveg: dr. Csőre Judit, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika tanársegédje; fordítás: dr. Csizmadia Balázs
A „Sportkardiológia és kardiomiopátiák” szekció a sportolók szívének alkalmazkodása és a kardiomiopátiák közötti komplex kapcsolatra összpontosított. A nemzetközi előadók az olasz dr. Antonio Pelliccia és dr. Domenico Corrado voltak.
Dr. Antonio Pelliccia a római Sportorvostudományi Intézet kardiológiai osztályának vezetője. A hipertrófiás kardiomiopátiáról és a sportolók kockázatértékeléséről szóló úttörő tanulmányai alapvetően meghatározták a sportolók szívműködésének megértését és védelmét.
A kardiovaszkuláris medicina nemzetközileg elismert szakértője, dr. Domenico Corrado volt a szekció másik kiemelkedő előadója. Dr. Domenico Corrado a Padovai Egyetem Szív-, Mellkas- és Érgyógyászati Tudományok és Közegészségügyi részlegének kardiovaszkuláris medicina professzora. Az aritmogén és egyéb kardiomiopátiákra vonatkozó innovatív megközelítése világszerte megváltoztatta a sportkardiológia gyakorlatát, és útmutatást nyújt az orvosoknak az életveszélyes aritmiák kockázatának kitett személyek azonosításában és védelmében. Ezt a témát előadásában is részletesen kifejtette.
Az utolsó meghívott előadó dr. Kamuti Jenő volt – világbajnok, csapatvilágbajnok, és kétszeres olimpiai ezüstérmes vívó, sebész és Magyarország egyik legelismertebb sportdiplomatája –, aki karrierjét a fair play és a sportolói jólét előmozdításának szentelte.
A jelentős eseményre máris pozitív visszajelzések érkeztek, többek között potenciális nemzetközi partnerségi ajánlatok formájában.
Szöveg: dr. Vágó Hajnalka, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professzora; fordítás: dr. Csizmadia Balázs
A szívelégtelenséget napjainkban elsősorban az ejekciós frakció spektrumának megfelelően kategorizáljuk. A csökkent (HFrEF) és a megtartott ejekciós frakciójú (HFpEF) betegek kezelése több farmakológiai ponton is eltérhet. Míg HFrEF esetében a négy terápiás alappillér egyértelműen betegségmódosító hatással rendelkezik, HFpEF-ben mindezidáig jóval kevesebb bizonyítottan hatékony kezelés állt rendelkezésre.
A HFrEF farmakológiai kezelésének kiegészítéseként az eszközös terápia is kulcsfontosságú. A kardiális reszinkronizációs terápia (CRT) mind de novo implantáció, mind pedig upgrade esetén kimagasló eredményeket mutat a morbiditás és mortalitás csökkentésében. A dr. Merkely Béla (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) által kezdeményezett Budapest-CRT Upgrade vizsgálat volt az első randomizált klinikai tanulmány, amely igazolta a CRT-upgrade hatásosságát és biztonságosságát olyan pacemakerrel vagy ICD-vel élő HFrEF-betegek körében, akiknél magas a jobb kamrai ingerlési arány. Emellett dr. Robert Hatala, a pozsonyi orvostudományi egyetem kardiológus professzora és a Semmelweis Egyetem díszdoktora, rávilágított a ritmuszavarok kezelésének fontosságára szívelégtelen betegekben.
Dr. Scott Solomon, a Harvard Egyetem “Clinical Trials Outcomes Center” vezetője, a Semmelweis Egyetem díszdoktora, és számos szívelégtelenség témájú, mérföldkőnek tekinthető klinikai vizsgálat vezetője a HFpEF kezelésének sajátos kihívásait ismertette a szimpózium során. Az SGLT2-gátlók alkalmazása áttörést jelentett ebben a betegcsoportban, és a legújabb vizsgálatok alapján a nem-szteroid mineralokortikoid-receptor antagonisták további ígéretes lehetőséget kínálnak a HFpEF-betegek kezelésében.
Dr. Kosztin Annamária, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense és klinikai főorvosa
Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
Dr. Thanila A. Macedo a szekciót az aorta-betegségek kontrasztanyagos ultrahangvizsgálatának bemutatásával nyitotta meg, különös tekintettel annak alkalmazására kiegészítő képalkotó eszközként a 2. típusú endoleakok transzarteriális embolizációja során. Áttekintette, hogyan javította a kontrasztanyag az endoleakok, a perfúzió és a graft-ér interfészek vizualizálását. Előadásában a CEUS-t olyan potenciális eszközként mutatta be, amely finomítja a döntéshozatalt komplex aorta beavatkozások során, miközben minimalizálja a kontrasztanyag-terhelést és a sugárterhelést. Ez a kiegészítő eljárás valószínűleg növeli ezeknek a bonyolult beavatkozásoknak a klinikai sikerességi arányát.
Dr. Csobay-Novák Csaba (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) ezután az orvosok által módosított endograftok alkalmazására tért át az aorta-javításban. Megvitatta, miért van néha szükség testreszabott fenesztrációkra és elágazásokra, amikor a kész eszközök nem felelnek meg sürgős vagy anatómiailag kihívást jelentő esetekben. Az előadás a tervezéssel, a technikai lépésekkel és a minőség-ellenőrzési intézkedésekkel foglalkozott a stent graftok háttérasztalon történő módosításakor. Valós példák segítségével illusztrálta, hogy mikor bővíthetik az ilyen testreszabott megoldások az endovaszkuláris lehetőségeket a magas kockázatú betegek esetében. Az előadás kiemelte a Semmelweis Aortacentrum által az elmúlt években kifejlesztett néhány találmányt.
Végül dr. Jean Paul de Vries a CT-alapú appozíció méréseinek felhasználásával az EVAR késői kudarcának előrejelzésére összpontosított. Kiemelte, hogy a graft és az aorta fal közötti apró rések vagy rossz érintkezés hogyan vezethet endoleakokhoz, migrációhoz vagy a tömlő megnagyobbodásához. A CT kontrollvizsgálaton végzett szisztematikus appozíció-kvantifikálással az orvosok jobban osztályozhatják a kockázatot, dönthetnek a szorosabb megfigyelésről, vagy megelőzően beavatkozhatnak. Dr. Jean Paul de Vries előadásában a fejlett képalkotó elemzést a tartós, hosszú távú EVAR-eredmények kulcsfontosságú elemeként határozta meg.
Szöveg: dr. Csobay-Novák Csaba, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa; fordítás: dr. Csizmadia Balázs
A szekciót dr. Eike Sebastian Debus (a Hamburg-Eppendorf Egyetemi Orvostudományi Központ érsebészeti részlegének professzora és az Európai Érsebészeti Társaság [ESVS] korábbi főtitkára, 2025-ben a Semmelweis Egyetem díszdoktora) előadása nyitotta, aki az egész aortasebészet spektrumát végigvette az aorta ascendenstől egészen a bifurkációig. Nemcsak az endovaszkuláris megoldásokról beszélt, hanem arról is, hogy bizonyos anatómiai vagy klinikai helyzetekben a hibrid vagy akár teljesen nyitott rekonstrukció továbbra is indokolt. Hangsúlyozta, hogy a módszert személyre szabottan szükséges kiválasztani, nem pedig az eszközhöz ragaszkodni.
Ezután dr. Banga Péter (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) mutatta be, hogy a carotis műtéthez amúgy is elvégzett CTA alapján a Willisi-kör elemzése egyszerű és új vizsgálatot nem igényel – és megmutathatja, kinek van szüksége sönt beültetésére. Így a döntés nem rutinon, hanem érdemi anatómiai információn alapul.
Dr. Lazar Davidović (Belgrádi Egyetem; Szerbiai Klinikai Központ, Vaszkuláris és Endovaszkuláris Sebészeti Klinika – a világ egyik legnagyobb rupturált AAA-sorozatának kezelője) előadásában nemcsak a betegellátásról, hanem az érsebészeti képzésről is beszélt. Szerinte a jó minőségű oktatás centralizációt igényel, mert másképp nem biztosítható elegendő műtétszám és egységes tapasztalat. A valódi operatív gyakorlatot 3D-nyomtatott modelleknek és kadáver tréningnek kell megelőznie, ezzel csökkentve a tanulási görbe meredekségét.
Végül dr. Fabien Thaveau (Strasbourgi Egyetemi Kórház – a robotasszisztált érsebészet francia úttörője) a robotsebészet gyakorlati oldalát ismertette. Nem csodafegyverként beszélt róla, hanem olyan eszközként, amely bizonyos esetekben csökkentheti a szövődmények számát, javíthatja a kezelhetőséget gyengébb általános állapotú betegeknél, és olyan anatómiákban, ahol a nyitott műtét különösen nehéz – például a kismedencében – jobb esélyeket adhat a sebésznek és a betegnek is.
Dr. Banga Péter, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa
A szekció azt taglalta, hogy Európa kialakulóban lévő űrorvostudományi ökoszisztémája hogyan alakítja a jövőbeli emberes űrrepüléseket. Dr. Serena Pezzilli (Olasz Űrügynökség – ASI) bemutatta az ügynökség folyamatban lévő kardiovaszkuláris kutatási portfólióját, kiemelve a mikrogravitáció által kiváltott érrendszeri átalakulást, az autonóm szabályozás zavarait, valamint az űrhajósok megfigyelési technológiáinak transzlációs értékét a Földön alkalmazott kardiológiában. Dr. Alexander Choukèr (LMU München) bemutatta úttörő immunológiai tanulmányait, részletesen ismertetve a stressz által kiváltott immunváltozásokat, a látens vírusok reaktivációját és a neuroimmun mechanizmusok szerepét az ember szélsőséges környezetekhez való alkalmazkodásában – ezek a hosszú távú küldetések szempontjából elengedhetetlenül fontos ismeretek. Dr. Nagy Klaudia Vivien (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) felvázolta a Semmelweis Egyetem hozzájárulását a HUNOR programhoz, beleértve a TESH (Telemetry for Space Health – Telemetriai Rendszer az Űregészségügyért) projektet, amely ötvözi a multiszenzoros kardiovaszkuláris, neurovesztibuláris és metabolikus monitorozást az űrhajósok egészségének valós idejű értékeléséhez. Bemutatta továbbá az AIDA mesterséges intelligencia által támogatott betegágy melletti diagnosztikai projektet és az újonnan létrehozott Semmelweis SpaceLabot. A prezentációk összességében bemutatták, hogyan törekednek a magyar, olasz és német kutatási erőfeszítések a precíziós űrorvoslás irányába, megerősítve Európa szerepét a jövőbeli Hold- és Mars-kutatásokban.
Szöveg: dr. Nagy Klaudia Vivien, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense; fordítás: dr. Csizmadia Balázs
Dr. Martin Czerny élő videós előadásában az aorta mint önálló szerv meghatározásáról beszélt, amely kétségtelenül az utóbbi évek egyik legjelentősebb paradigmaváltása. Dr. Martin Czerny multidiszciplináris sebész és kutató, akinek műtéti kvalitásai és tudományos eredményei egyaránt vonzották a több szakmát érintő érdeklődést. A Semmelweis Szimpózium után a New Yorkban megrendezett világszínvonalú kongresszusra utazott, ahol a társszakmák együttműködését sürgető eredményeit ismertette.
Az aortabetegségek diagnosztikája és kezelése egyaránt multicentrikus vizsgálatok kivitelezését indokolja, melyben eddig is részt vett egyetemünk (11 közös kézirat) és a jövőbeli kooperációról is biztató tárgyalásokat folytattunk.
Dr. Szeberin Zoltán, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professzora
A dr. Szegedi Nándor (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika) által szervezett program a legfrissebb elektrofiziológiai témájú klinikai vizsgálatok kérdéskörét vette górcső alá. Első szakasz gyanánt a bal pitvari fülcsezárás és antikoaguláció, illetve a pitvarfibrilláció ablációs kezelése került bemutatásra. Ezt követte a „Beat-AF” szimpózium, melynek keretében olyan világhírű külföldi professzorok adtak elő az elektroporációs technológia témakörében, mint dr. Pierre Jais, dr. Daniel Scherr vagy éppen dr. Predrag Stojadinovic.
Dr. Szegedi Nándor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa
A szimpózium keretében lehetőségünk nyílt az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) közép- és kelet-európai tagállami képviselőinek meghívására egy közös szekciót tartani, melynek kifejezett célja volt a tagországok együttműködése által javítani a klinikai ellátást, és lehetőséget teremteni további közös vizsgálatok inicializálására. A kerekasztal-beszélgetésen neves kardiológus professzorok vettek részt dr. Cecilia Linde professzorral, az ESC megválasztott elnökével együtt, akik bemutatták a jelenleg futó és a tervezett klinikai vizsgálatokat. Kiemelt figyelmet kaptak a távmonitorozással kapcsolatos kihívások, különösen az elérhetőség és finanszírozás kérdései. Emellett bemutatták a nemzeti regisztereket is, amelyek bővítéséről és harmonizációjáról is egyeztettek a résztvevők régiók szintjén. A kerekasztal során ismertették a dr. Merkely Béla (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) által kezdeményezett, folyamatban lévő Budapest CRT-TAVI prospektív, randomizált vizsgálatot is, amelynek célja a CRT hatásának vizsgálata TAVI implantáción átesett betegekben, akik a beavatkozást követően kialakuló és perzisztáló bal Tawara-szárblokkal, valamint mérsékelten csökkent balkamra-funkcióval rendelkeznek.
Dr. Kosztin Annamária, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense és klinikai főorvosa
A szekció a szív jobb kamrájának vizsgálatához használt képalkotó technikák gyorsan bővülő területével foglalkozott, különös tekintettel arra, hogy a modern echokardiográfiás technikák hogyan alakítják át a jobb kamra (RV) szerkezetének és működésének értékelését, valamint a katéteres tricuspidalis billentyű beavatkozások (TTVI) tervezését és irányítását.
Dr. Jörg Hausleiter (Ludwig-Maximilian Egyetem, LMU, München) a jelenlegi katéteres tricuspidalis terápiák és azok képalkotási követelményeinek áttekintésével nyitotta meg a szekciót. Az egyik legnagyobb éves TTVI-beavatkozási volumenű központként és több mérföldkőnek számító klinikai vizsgálatban való részvételével központja meghatározó szerepet játszott a modern tricuspidalis regurgitáció kezelésének kialakításában. Kiemelte, hogy a TTVI sikere nagyban függ a kiváló minőségű 3D-echokardiográfiától. A tricuspidalis billentyűapparátus részletes anatómiai jellemzése, a billentyűszárnyak pontos vizualizálása és a billentyű, a jobb pitvar és a jobb kamra közötti térbeli viszonyok megértése elengedhetetlen mind a betegek kiválasztásához, mind a beavatkozás során történő irányításhoz. Dr. Jörg Hausleiter szerint a 3D-képalkotás elengedhetetlen lett a megvalósíthatóság meghatározásához, az eszköz elhelyezésének tervezéséhez és a beavatkozás tartósságának biztosításához.
A második előadást dr. Kovács Attila (Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) tartotta, amelynek középpontjában a jobb kamra szerkezetének és teljesítményének számszerűsítésére szolgáló, folyamatosan fejlődő módszerek álltak. Dr. Kovács Attila felvázolta, hogy a jobb kamra képalkotása miért továbbra is az egyik technikailag legigényesebb terület az echokardiográfiában. Bemutatta, hogy az átfogó 3D térfogat- és deformáció-alapú mérőszámok pontosabban leképezik a remodellációs mintákat, mint a hagyományos 2D paraméterek. Különös hangsúlyt fektetett a mesterséges intelligenciában rejlő, a jobb kamra képalkotási gyakorlatainak átalakítására vonatkozó lehetőségekre. Előadásának egyik fő témája a központok közötti szabványosítás sürgető szükségessége volt. A képalkotás, a rekonstrukció és az elemzés változékonysága továbbra is akadályozza a széles körű klinikai alkalmazást. Dr. Kovács Attila kiemelte a folyamatban lévő nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek célja egységes protokollok, minőségbiztosítási keretrendszerek és jobb kamra-specifikus képalkotási végpontok létrehozása a jövőbeli klinikai vizsgálatokhoz.
Szöveg: dr. Kovács Attila, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa; fordítás: dr. Csizmadia Balázs
Dr. Csizmadia Balázs
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
Támogatók:
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
