Szlovák-magyar rektori fórum a Semmelweis Egyetemen

Szlovák-magyar rektori fórumot rendezett a Semmelweis Egyetem számos felsőoktatási intézmény vezetőjének részvételével május 26-án. A plenáris ülésen az egyetemek irányításáról, képzési rendjéről, tudományos és kutatási tevékenységéről, illetve a finanszírozási rendszerről esett szó, a kerekasztal beszélgetésen pedig az európai egyetemek példamutató törekvéseit vitatták meg.

A fórum dr. Borhy László, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, dr. Kropol Rudolf, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke, a Zólyomi Műszaki Egyetem rektora, valamint dr. Merkely Béla, az MRK alelnöke, a Semmelweis Egyetem rektora köszöntőjével indult.

A Semmelweis rektora emlékeztetett arra, hogy az első találkozót 2018-ban tartották Eperjesen, és bár eredetileg kétévente szerették volna megrendezni a fórumot, a COVID-19 átírta a terveket. ”Bízom benne, hogy az elmúlt évek tanulságaival felvértezve még hatékonyabban tudjuk megosztani egymással tapasztalatainkat, nemzeteink jövője ugyanis nagymértékben függ a kulturális, társadalmi, tudományos és műszaki fejlődéstől, melyeknek kiemelkedő központjai a felsőoktatási intézmények” – hangsúlyozta dr. Merkely Béla.

Felidézte a Semmelweis polgárok helytállását a koronavírus-járvány idején, amikor legyen szó oltásokról, betegellátásról vagy szűrésekről, mindenki példamutató módon vette ki a részét a munkából. „Ennek, valamint tudományos teljesítményünknek, világszinten is elismert oktatási minőségünknek, nagyarányú külföldi hallgatói létszámunknak és a nemzetközi vérkeringésben való részvételünknek köszönhető, hogy a Semmelweis Egyetem a THE legfrissebb világrangsora szerint már a világ 250 legjobb egyeteme között szerepel” – fogalmazott.

A rektor ezt követően kifejtette: a Semmelweis Egyetemet számtalan gyümölcsöző partneri kapcsolat fűzi Szlovákiához. 2012-ban a Comenius University, Faculty of Medicine-nel, 2020-ban a Selye János Egyetemmel, 2022-ben pedig a Trnava University-vel kötött együttműködési megállapodást. Négy szlovák egyetem is a Semmelweis Erasmus partnerintézményei közé tartozik, az idei tanévben pedig már 118 szlovák hallgató folytatja itt tanulmányait. „Szívből remélem, hogy számuk a jövőben ugyanúgy bővülni fog, ahogy azon egyetemek száma is, akikkel partneri kapcsolatba léphetünk. Minél szorosabb együttműködésünk ugyanis nemcsak egyetemeinket, de nemzeteink felemelkedését is szolgálja” – mondta végezetül a rektor.

A plenáris ülés egyik központi témája a felsőoktatási intézmények finanszírozása volt. Ennek kapcsán Bajusz Veronika, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta: a modellváltás célja egy versenyképesebb, teljesítményorientáltabb, rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet, amelyben az intézmények képesek megfelelni a XXI. század kihívásainak, és nyitottabbá válnak a gazdaság igényeire. Hangsúlyozta: az állam központi szerepet szán az egyetemeknek a kutatás-fejlesztés, az innováció illetve a nemzetközi kapcsolatok erősítése terén, ennek érdekében fejlesztik az innovációs ökoszisztémát – science parkokat, nemzeti laboratóriumokat és kutatóintézeteket – a felsőoktatási intézmények köré.

Emlékeztetett arra, hogy a modellváltás lehetőségével először a Corvinus Egyetem élt 2019-ben; ennek tapasztalatait levonva született meg a szabályozás, melynek alapján először 7, majd 13 intézmény döntött úgy, hogy a modellváltás útjára lép. „A legfrissebb felvételi adatokból azt látni, hogy arányaiban nő az érdeklődés a modellváltott intézmények felé” – mondta.

„Ami a finanszírozást illeti, a támogatás növelésével hazánk jelenleg az unió top 5 országa között van; ennek eredményei már látszanak, az intézmények fokozatosan épülnek, szépülnek” – jegyezte meg. A teljesítmény alapú támogatások kapcsán elhangzott: az intézményeknek egyrészt a lemorzsolódás csökkentésében kell szerepet vállalniuk, egy jobb tendenciát vállalva a kreditek teljesítésében, emellett pedig fokozott hangsúlyt kapnak az elhelyezkedést, munkavállalást jelző indikátorok. A teljesítményfinanszírozás irányába mozdul a kutatási- illetve tudományos tevékenység is, fontos szemponttá válik tehát a pályázatok aránya, a publikációs teljesítmény, valamint a kutatási eredményekből származó gazdasági bevétel. „A versenyképességi program első eredményei már mérhetőek: a nemzetközi adatbázisokban indexelt tudományos közlemények száma 18 százalékkal nőtt egy év alatt, szakterületekre lebontva pedig ez a szám a 26 százalékot is elérni. A növekvő tendencia a rangsorokban is tetten érhető: 4 éve 7, 2 éve már 9, idén pedig már 11 felsőoktatási intézmény szerepelt a legjobb öt százalékban” – hangsúlyozta.

A távlati tervekről szólva jelezte: a cél az, hogy 2030-ig legalább egy egyetem bekerüljön a top 100-ba világszerte, három pedig az top 100-ba Európában, a diplomások aránya pedig a V4-ek átlagát haladja meg. „Erősíteni kell a nemzetközi jelenlétet, a gazdasággal való együttműködés katalizátor hatását, de fontos versenyképességi tényező a külföldi hallgatók behívásának aránya, illetve a hazai diákok nemzetközi mobilitásban való részvétele is” – mondta, hozzátéve, hogy 2013 óta összesen 65 százalékkal nőtt a külföldi hallgatók létszáma, jelenleg több mint 42 ezerre tehető.

Az egészségügyi képzés egésze kapcsán kulcskérdésnek nevezte továbbá a gyakorlatorientációt; mint mondta, a cél folyamatosan növelni a gyakorlatközpontú képzések számát az elmélettel szemben, hogy a jelenlegi 70-30 százalékos arány 2030-ra elérje a 50-50 százalékot.