A Semmelweis Egyetem azzal a lehetőséggel fogadta az akkori Pető András Főiskola önálló karként való csatlakozását, hogy a kar éljen az egyetem nyújtotta oktatási, kutatási, szakmai potenciálokkal. Úgy gondolom, az azóta eltelt hat évben a kar felelősséggel és eredményesen teljesített – kezdte ünnepi beszédét Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes. A csatlakozás eredményeként a Pető András Kar infrastruktúrájában először a fejlesztő, a gyakorlati képzést biztosító terek felújítására került sor, és most pedig elérkeztünk oda, hogy a már folyó kutatások is megfelelő teret, helyet, lehetőséget kapnak – tette hozzá.
A kutatószoba átadásakor – melynek alapját Pető András magánkönyvtára adja – olyan petői alapelveket követünk, amelyek az alapító halála után közel hat évtizeddel is érvényesek, példaként szolgálhatnak, és utat mutathatnak a jövőre nézve is – hangsúlyozta a rektorhelyettes. Mint kifejtette, az utókor feladata és felelőssége a konduktív nevelés eszme- és gyakorlati rendszerének és eredményességének tudományos bizonyítása és a nyitottság nemcsak a folyamatos fejlődésre a jelenkor társadalmi igényeinek megfelelően, hanem a társszakmák képviselői felé is.
Legyünk igényesek szakmailag és emberileg a minőségi oktatás és a kutatás iránt, legyen igényünk a tudás mind mélyebb és sokrétűbb megszerzésén túl annak továbbadására, vessük el a magot a nyitottságra a világ jelenségei, az összefüggések felismerése és a tudás öröme iránt – de legfőképpen legyünk alázatosak mindazokkal szemben, akiket ránk bíztak
– fogalmazott Feketéné dr. Szabó Éva. Beszéde zárásaként azt kívánta, a kutatószoba szolgálja a folyamatban lévő kutatásokat és legyen tanúja olyan értékes eredményeknek, melyek a konduktív nevelés fejlődésén keresztül a Pető András Kar konduktoraira bízott sérült személyek életminőségét támogatják.
A 130 éve született Pető András egészségügyi szakemberként, orvosként alkotta meg a konduktív nevelés koncepcióját. Azt vallotta, hogy a cerebrális parézis egy komplex tünetegyüttes, ami nem csupán a mozgáskoordináció-fejlesztést jelenti, hanem más irányú kutatások, több tudományág irányában is elmélyülés kell a megértéséhez. Koncepciójának lényege a tanulás/újratanulás és a fejlődés, amire Pető úgy tekintett, mint egy központi útra, melyen haladva az orvostudomány és a pedagógia összekapcsolható, és ami nem más, mint a rehabilitáció – idézte fel köszöntőjében dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea dékán.
Mint kifejtette, Pető már a kezdetekkor felismerte, hogy az eszközök, amiket használni fog, nem csak orvosi, hanem pedagógiai eszközök is lesznek. Tudta, hogy módszerének lényegét közérthetővé kell tennie, a rehabilitációt magukénak valló szakemberekkel, a társszakmák képviselőivel ezt meg kell ismertetnie. Már a kezdetektől fogva folyamatos vizsgálatokat, megfigyeléseket végzett, amiket esetmegbeszéléseken részletezett, illetve esetleírások formájában rögzített, egy igen gazdag dokumentációs bázist hozva létre – tette hozzá dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea.
Hiszem, hogy a kutatószoba megteremtésével megjelenik a hely szelleme, ahol csakúgy, mint ahogy a pedagógia és az orvostudomány találkozott a konduktív nevelésben, az új kutatói térben a hagyatéki múlt és a kutatás jövője is összeér
– emelte ki a dékán.
Dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea elmondta, Pető személyes hagyatéka a lakásából került az épületbe a halálát követően. A hagyaték kiemelkedő darabja az a polc, amelyre az általa leggyakrabban használt könyvgyűjtemény került, és amit egy az egyben, változtatás nélkül rekonstruáltak.
Pető minden olyan tudományág iránt érdeklődött, ami a konduktív pedagógiához valamilyen módon kapcsolódott. A szakirodalomhoz való hozzáférését elősegítő, tematikus sorrendben rendezte a könyveit is, amit mi megőriztünk, és ezért a könyvtárakban szokásos abc-sorrend helyett a kutatószobában tematikus csoportosítást alkalmaztunk – magyarázta.
Galéria
Beszéde végén a dékán úgy fogalmazott, bízik benne, hogy a karon megalapított hét kutatási műhely vezetői, tagjai számára olyan teret sikerült kari forrásból kialakítani, amelyben mind a kutatási egyeztetések, mind a TDK munkák és a szakdolgozati konzultációk megvalósulhatnak inspiráló, megfelelő felszereltségű környezetben. Dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea a kutatószoba ünnepélyes átadásával együtt bejelentette a Pető András születése 130. évfordulójának emléket állító, jubileumi „Pető 130” emlékév megnyitását is.
A kar tavaszi tudományos üléssorozatának első állomásaként szolgáló rendezvényen bemutatták továbbá a konduktív pedagógia kiadványsorozat legújabb jegyzetét is. Az eseményről készült videó itt látható.
Szepesi Anita
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
