Máig él és hat 1848-49 üzenete a Semmelweis Egyetemen

Méltónak lenni az elődök helytállásához és elhivatottságához komoly kihívás, amivel időről időre szembesül a Semmelweis Polgár, de az elmúlt években többször is sikerült megfelelni ennek – ez az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen elhangzott beszédek egyik fő tanulsága. A rendezvényen az egyetemi kitüntetések, elismerések mellett egyetemi, főiskolai docensi, és tudományos főtanácsadói kinevezéseket és a hallgatóknak szóló díjakat is átadtak.

„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn” – idézte Széchenyi István szavait dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes a Semmelweis Egyetem március 15-i megemlékezésén a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) dísztermében. Beszédében kifejtette, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve milyen kötelezettségek erednek a nemzet felelős tagjai számára a legnagyobb magyar intelméből. Úgy fogalmazott:

Tisztelni a múltat – mert abban gyökerezik mindaz a hagyomány, ott lelhető fel mindaz az érték, amely ma is nemzetünk önazonosságának és öntudatának alapját képezi. Csak ezek ismeretében érthetjük meg a jelent – csakis így mérhetjük fel mi is a minket körülvevő világban elfoglalt helyünk és betöltött szerepünk. Csakis ennek a tudásnak a birtokában munkálkodhatunk a jövőn – így tehetünk azért, hogy nemzetként beteljesítsük küldetésünket: hogy minél többre vigye a hazánk, és minél előrébb jussunk mi, magyarok.”

Dr. Bánhidy Ferenc szavai szerint az egykori hősök kiállásának köszönhető, hogy a vesztes szabadságharc ellenére a nemzet ma is él, hiszen abban a harcban edződött meg a magyar nemzet, akkor erősödött meg a nemzeti öntudat, és akkor vívtuk ki a későbbi önrendelkezésünket is. „ A nemzeti öntudat, a szabadságvágy és az önrendelkezés – ma is megmaradásunk záloga. Sokszor kellett ezekért harcolnunk, megvédéséért síkra szállnunk – és továbbra is sokat kell munkálkodnunk ezek megerősítéséért” – hangsúlyozta, felidézve, hogy a Semmelweis Egyetemen tanító, dolgozó orvosok és a hallgatók is kivették részüket a reformkor politikai mozgalmaiban, a forradalom és később szabadságharc eseményeiben is. Amellett, hogy a márciusi ifjak a forradalom napján az orvoskar Hatvani utcai épületében is toboroztak híveket, így az orvostanhallgatók az elsők között csatlakoztak a forradalomhoz, az áprilisi törvények közül több is meghatározó volt a tevékenységükre, életükre. Az egyik legfontosabb ugyanis kimondta az oktatási és tanszabadságot és a magyar egyetemek autonómiáját. De az orvoskar oktatói és hallgatói később is helyt álltak a harcokban, a harctéri sebesültek ellátásában és a hadikórházak működtetésében – tette hozzá a rektorhelyettes.

Dr. Bánhidy Ferenc szerint az elődök helytállása, elhivatottsága és példamutatása máig hatással van az egyetem és a Semmelweis Polgárok életére és munkásságára, hiszen a koronavírus-járvány, majd az elmúlt egy évben az Ukrajnában dúló háború, a gazdasági nehézségek és az energiaválság ellenére is sikerült javítani az egyetem helyzetén. Ezt tükrözi, hogy a Times Higher Education (THE) legfrissebb világranglistája szerint nemcsak a régió legjobbja vagyunk, de világviszonylatban is a legkiválóbbak közé tartozunk – hangsúlyozta a rektorhelyettes. Szavai szerint ez annak köszönhető, hogy a Semmelweis Polgárai a magyar nemzet felelős tagjai. „És mint ilyenek, tiszteljük a múltat, értjük a jelent, és munkálkodunk a jövőn. Tisztelet a hősöknek!” – zárta beszédét dr. Bánhidy Ferenc.

Dr. Masszi Tamás, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy az orvosok, oktatók, egyetemi dolgozók és hallgatók büszkén emlékeznek elődeikre, akik tevékenyen részt vettek a 175 évvel ezelőtti eseményekben. Felidézte, hogy az 1848. március 23-án megalakult, az Országgyűlésnek alárendelt független magyar kormány nemcsak autonómiát adott az egyetemeknek, de abban is úttörő volt, hogy szétválasztotta és külön minisztériumok hatálya alá helyezte az orvosképzést, illetve az egészségügyi igazgatási ügyeket. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban Balassa Jánost nevezték ki az oktatási osztály élére, az egészségügyért felelős földművelési ipar és kereskedelmi tárcánál Stáhly Ignácot bízták meg a területtel, akinek később a szabadságharc alatt elévülhetetlen érdemei voltak a honvédorvosok és hadikórházak működésének megszervezésében. Az országos főorvossá kinevezett Sauer Ignác ugyancsak kötődött a Semmelweis elődjéhez, a Pesti Egyetemhez, olyannyira, hogy később rektora is lett. Hangsúlyozta: a szabadságharc később ismert orvossá vált hősei – mint Markusovszky Lajos vagy Korányi Frigyes – mellett hálás megemlékezés illeti a névtelen hősöket is, az ápolókat és szanitéceket, akik mentették a honvédek életét.

Hogyan válhatunk ma 1848-49 hőseinek méltó utódaivá? – vetette fel dr. Masszi Tamás. Szavai szerint bár ma nem élünk forradalmi időket, mégis számos nehézséggel kell megküzdeni mind az egészségügyben, mind az oktatás terén. Előbbire példaként a koronavírus-járványt említette, míg utóbbi kapcsán azt nevezte a legnagyobb kihívásnak, miként lehet a dinamikusan fejlődő tudomány újabb és újabb eredményeit naprakészen követni és átadni. A válasz: folyamatos képzéssel és aktív jelenléttel a hazai és a nemzetközi tudományos életben. „A szakmai ismeretek mellett a legfontosabb dolog, amit a diákjainknak meg kell tanítanunk, a betegekkel való együttérzés és a hivatástudat, amely személyes elkötelezettséget és nemes életcélt is jelent, hiszen a hivatásunk egy életre szól” – tette hozzá dr. Masszi Tamás.

A megemlékezésen dr. Bánhidy Ferenc rektorhelyettes Pro Universitate Érdemrendet nyújtott át dr. Enyedi Péternek, az Élettani Intézet professzorának. Az elismerésben azok részesülhetnek, akik több éves kimagasló tevékenységükkel hozzájárultak az egyetem célkitűzéseinek magas szintű megvalósításához.

Ezt követően a rektorhelyettes, illetve dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, a Pető András Kar dékánja átadták a kiváló dolgozói és a kiváló konduktori elismeréseket, majd a rektori dicséreteket. Ezután dr. Pavlik Lívia kancellár átnyújtotta a kancellári dicséreteket és a kancellári kiváló dolgozói elismeréseket.

A dékáni dicséreteket dr. Kellermayer Miklóstól, az Általános Orvostudományi Kar dékánjától, dr. Gerber Gábortól, a Fogorvostudományi Kar dékánjától, dr. Antal Istvántól, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánjától, Bednárikné dr. Dörnyei Gabriellától, az Egészségtudományi Kar dékánjától, dr. Lám Judittól, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánhelyettesétől, és dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andreától, Pető András Kar dékánjától vehették át a díjazottak.

A 2020-ban az egészségügyi szakdolgozói munka elismerésére alapított Kossuth Zsuzsanna emlékdíjat Fekete Éva ápoló, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, és Németh Andrea anesztoziológus szakasszisztens, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika munkatársa vehette át dr. Bánhidy Ferenctől, és dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettestől.

Ezt követően dr. Bánhidy Ferenc átadta az egyetemi, főiskolai docensi és tudományos főmunkatársi kinevezéseket.

Dr. Ádám Szilvia az Egészségügyi Menedzserképző Központ,
dr. Almássy János az Élettani Intézet,
dr. Liliom Károly a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet,
dr. Nardai Gábor, az Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Klinika,
dr. Sallai Ágnes Éva a Gyermekgyógyászati Klinika,
dr. Simó Magdolna a Neurológiai Klinika,
dr. Timár Botond, a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet,
dr. Varga Éva Katalin a Szaknyelvi Intézet,
dr. Vaszilkó Mihály az Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika,
dr. Veres Gábor a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi docense lett.

Főiskolai docensi kinevezést vehetett át dr. Földesi Renáta, a Konduktív Pedagógiai Intézettől. Emellett tudományos főmunkatárs kinevezésben részesült dr. Baghy Kornélia a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetnél, valamint dr. Földes Anna Zsuzsanna az Orálbiológiai tanszéken.

A rendezvényen átadták a Jó tanuló – jó sportoló elismerő díjakat, továbbá a Mihálkovics Alapítvány és az Apáthy István Alapítvány elismerései mellett a több mint 600 taggal bíró Semmelweis Egyetem Baráti Kör támogatását is. A Baráti Kör egyik fő célja, hogy eszmei és anyagi eszközökkel támogassa a tehetséges egyetemi hallgatók szellemi és lelki nevelését, fizikai edzettségét, kimagasló teljesítményét. Ennek jegyében nyújtotta át dr. Rosiwall László, a Baráti Kör elnöke dr. Godó Ferencnek, a Semmelweis Egyetem kollégiumainak igazgatója számára azt a 120 ezer forint támogatásról szóló oklevelet, amelyet az idei Korányi Frigyes Tudományos Fórumon kiváló teljesítményt nyújtó hallgatók jutalmazására szánnak. Az egyetemi hallgatók testnevelési és szabadidősportjának fejlesztését mintegy 250 ezer forinttal támogatta a Baráti Kör, az emléklapot pedig Várszegi Kornélia, a Testnevelési- és Sportközpont igazgatója vette át.
Az ünnepi megemlékezést a hagyományokhoz híven a Medikus Zenekar előadásával zárult, klarinéton és basszusklarinéton adták elő a Mozart Divertimentoja Adaggio és Allegro tételét.