70. születésnapja alkalmából köszöntötték dr. Arató Andrást, a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettesét, egyetemi tanárát a Bókay részlegben. A magyar gyermek-gasztroenterológia megalapozója szorgalmával, megbízhatóságával, szakmai alázatával és elmélyült tudásával igazi példakép a kollégák számára, tanítványai pedig mindig fontosak voltak számára – hangzott el az eseményen.

Az ünnepség dr. Szabó Attila klinikaigazgató köszöntőjével indult, amelyben elmondta: az ünnepelt tudásával, állhatatos szorgalmával, tudományos érdeklődésével, a gyermekgyógyászat iránti szeretetével igazi példakép a kollégák számára, olyan szakember, aki maradandót alkotott. A klinika munkatársainak nagy szerencséje, hogy ez a példakép mellettük dolgozik, közelről láthatják és ismerhetik őt – fogalmazott az igazgató. Dr. Szabó Attila röviden ismertette dr. Arató András életútját és szakmai pályafutását, kiemelve, hogy 1977, azaz 24 éves kora óta a klinika munkatársa, ez volt az első munkahelye. Mint felidézte, érdeklődése korán a gyermek-gasztroenterológia felé fordult, és állhatatos munkával, kitartó szorgalommal épített fel egy szakmai műhelyet. Ennek a területnek lett nemzetközi hírű szakértője. Előbb magát képezte, majd azonnal lehetőséget biztosított mások számára is, sokan köszönhetik neki tudományos előmenetelüket, szakmai sikereiket – idézte fel az igazgató. „Bár a születésnapi köszöntés alkalmából az ünnepelt szokott ajándékot kapni, az évek, évtizedek alatt mi kaptunk számtalan ajándékot dr. Arató Andrástól: napi tanítást szorgalomról, megbízhatóságról, alázatról és tudásról” – mondta el dr. Szabó Attila.

Dr. Dezsőfi-Gottl Antal, a klinika egyetemi docense, igazgatóhelyettese köszöntőjében részletesen ismertette az ünnepelt szakmai pályafutásának állomásait. Kiemelte, hogy 1977-ben szerzett diplomát az Általános Orvostudományi Karon, ezután gyermekgyógyászatból és gasztoenterológiából tett szakvizsgát. Mint elmondta, számos TDK-hallgató témavezetője volt, de a posztgraduális oktatásban, a gyermekgyógyász és a gyermek-gasztoenterológus szakorvosjelöltek gyakorlati és elméleti képzésében is a kezdetektől fogva részt vett. Dr. Dezsőfi-Gottl Antal hangsúlyozta, hogy az első komoly magyar nyelvű gyermek-gasztroenterológia tankönyvet is az ünnepelt jegyzi (dr. Szőnyi Lászlóval közösen). Több külföldi egyetemen volt meghívott előadó, egyebek mellett New Yorkban, Freiburgban, Brüsszelben, Rigában és Vilniusban. Számos új módszert honosított meg a klinikumban, emellett pedig szakmai konferenciák, kongresszusok szervezőjeként is fontos munkát végzett. Egyebek mellett ő volt az elnöke az ESPGHAN (European Society for Paediatric Gastroenterology Hepatology and Nutrition) Budapesten rendezett 42. kongresszusának, emellett jelentős nemzetközi szakmai szervezetekben tevékenykedett, és 2010 és 2014 között tagja volt a Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition című lap szerkesztőbizottságának – hangzott el.

Dr. Hacsek Gábor dr. Arató András egykori diáktársaként elevenítette fel köszöntőjében a finnországi élményeiket, ahol az ünnepelt 1986 és 1989 között a Helsinki Egyetem Gyermekklinikájának kutatólaboratóriumában a coeliakia, a tejallergia és a gyulladásos bélbetegség kialakulásának immunológiai mechanizmusait tanulmányozta. A Helsinkiben közösen eltöltött év élményeit dr. Hacsek Gábor fényképeket bemutatva idézte fel, az ott indult és azóta is ápolt, immár 30 éves tudományos kapcsolat bemutatása mellett felhívta a figyelmet azokra a nagy változásokra és fejlődésre, ami a cöliákiával, gyulladásos bélbetegségekkel kapcsolatos vizsgálatok körében is végbement az elmúlt évtizedekben. Kiemelte, hogy dr. Arató András pályáján a gamma-delta T-sejtek vizsgálata jelentett áttörést, mivel ezen sejtek vizsgálatával meg lehetett teremteni a látens cöliákia diagnosztikáját.

Dr. Korponay-Szabó Ilma, a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának professzora köszöntőjében úgy fogalmazott, dr. Arató András rengeteget tett azzal, hogy a gamma-delta sejtekkel kapcsolatos információkat terjesztette, ő maga is tőle hallott róluk fiatal orvosként, és ezután döntött úgy, hogy ő is ezzel a témával szeretne foglalkozni. Kiemelte, hogy az akkori kutatási módszerek rendkívül fáradságosak voltak, a mintákat összegyűjteni, rendszerezni és értékelni komoly feladat volt, ami az ünnepelt akkor végzett munkáját is más megvilágításba helyezi. Dr. Korponay-Szabó Ilma előadásában azt mutatta be, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyeket a tudomány mai állása szerint a gamma-delta T-sejtekről tudhatunk.

Dr. Szebeni Beáta, MTA-SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa dr. Arató András egykori PhD-hallgatójaként mondott köszöntőt.  Mint felidézte, 2003-ban ismerkedett meg a professzorral, amikor az egyetem után PhD-témát keresett: olyan témát szeretett volna találni, amely az alapkutatásnál közelebb van a klinikumhoz . Végül az immunmediált bélbetegségek témáját választotta dr. Arató András vezetésével, és a szakmai kapcsolat később is szoros maradt közöttük, mint elmondta, sokat köszönhet neki. Ezután arra is kitért, hogy a doktori kutatásában is vizsgált a gyulladásos bélbetegség lehetséges terápiájához milyen lépések vezettek a Toll-szerű receptorok vizsgálatán, mRNS-vizsgálatokon, in vitro modellek alkalmazásán és a mikrobiomkutatáson keresztül. Végül kiemelte, hogy dr. Arató András teremtette meg azt az IDB-iskolát, amelyhez ő is tartozik kutatócsoportjával, és ezért rendkívül hálásak.

Dr. Körner Anna, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika nyugalmazott egyetemi docense személyes és humorral teli köszöntőjében mutatta be dr. Arató Andrást, gyerekkori képekkel téve még színesebbé az emlékek felelevenítését. Kiemelte, hogy az ünnepelt mindig támogatta a fiatalokat, lelkes oktatóként nagyon felkészült volt. A hallgatók szeretik, mert igényes és mélyre hatoló, de humánus és megértő tanár – mondta el dr. Körner Anna, hozzátéve, hogy kevés ilyen őszinte, becsületes, és tiszta lelkű embert ismer, aki a mai napig megőrzött egyfajta gyermeki tisztaságot.

Végül dr. Arató András köszönte meg az érte rendezett ünnepséget, amely mint elmondta, nagyon megható volt számára. „A szüleim nagy értéknek tartották a tudást, én pedig első generációs értelmiségiként nagy szabadságot élveztem” – fogalmazott. Felidézte, hogy a klinikán töltött több mint 40 év alatt négy vezető mellett dolgozott: dr. Gerlóczy Ferenc 42 évvel volt nála idősebb, dr. Miltényi Miklós professzor, aki sok változtatással jó irányba állította a klinikát, már közelebb volt hozzá korban, dr. Tulassay Tivadarral kortársak voltak, és vele mintegy 20 éven keresztül dolgoztak együtt, a jelenlegi klinikaigazgató, dr. Szabó Attila pedig már 16 évvel fiatalabb nála. Mint mondta, hálás azért, hogy minden vezetővel harmonikusan tudott együtt dolgozni. Az évtizedek alatt megvalósuló hatalmas fejlődést egy példával szemléltette: a csecsemőhalál aránya 1953-ban 70 ezrelék felett volt, amikor a klinikán kezdett dolgozni, ez a szám 26 ezrelékfölötti volt, ma pedig 3.5 ezrelék körül van – mint fogalmazott, ilyen hatalmas fejlődést szinte egyetlen más területen sem sikerült elérni. Emellett kitért más fontos eredményekre is, mint a PIC létrehozása, a vesedialízis elindulása vagy a gyermeksebészetben bekövetkezett nagy fejlődés. Végül még egyszer megköszönte a köszöntéseket, és reményét fejezte ki, hogy még tovább végezheti ezt a munkát.

Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.