A Semmelweis Egyetem Szenátusa 2021 szeptemberében döntött a Transzplantációs és Sebészeti Klinika I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinikába való beolvadásáról. Az így létrejött Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) az egyetem egyik legnagyobb fekvőbeteg-intézménye lett. „Az volt a célunk, hogy a sebészeti kapacitásokat megtartva egy hatékony, gazdaságilag is jól működtethető rendszer jöjjön létre, ahol a korábbi két klinika életében jelenlévő szinergiákat racionalizáljuk, a transzplantációs tevékenységet pedig a lehető legmagasabb szintre juttatjuk el” – fogalmazott az igazgató. Dr. Szijártó Attilát 2020-ban nevezték ki az akkori I. Sz. Sebészeti Klinika élére, amely még abban az évben nevében is kiegészült az intervenciós gasztroenterológiai tevékenységgel, majd tavaly egyesült a Transzplantációs és Sebészeti Klinikával – így jött létre a STéG. „Az egybeolvadás egyfajta »vakrandi« volt a klinikák számára, hiszen a felszínes ismereteken túl a kollégák nem ismerték egymást, nem tudták, milyen értékeket rejt a másik szervezeti egység. Össze kellett hangolni a munkát, megismerni egymás tevékenységét” – emlékezett vissza, kiemelve: az újonnan létrejött, robosztus klinika hívószavai a transzparencia, az értékteremtés és értékkövetés voltak, valamint a kezdetektől ragaszkodott hozzá, hogy a szervezeti egység graduális és posztgraduális téren is elitképzést folytasson, ahol a sebészetet, az anesztéziát, a transzplantációt és a gasztroenterológiát is a legmagasabb szinten végzik és oktatják.
Dr. Szijártó Attila kiemelte: a STéG-gel egy Magyarországon egyedülálló, komplex klinika jött létre, ahol a sebészetet művészi szinten művelik, a komplementer társszakmák jelenlétével pedig az intézmény egy olyan sokszínű alkotóműhellyé vált, ahol komoly szellemi tőke koncentrálódik. „A tökéletesség nem az, amihez nincs mit hozzátenni, hanem amiből nincs mit elvenni” – fogalmazta meg hitvallását Antoine de Saint-Exupéry-t idézve, kiemelve, hogy célja a szervezeti egység működését és hatékonyságát tovább javítani. Mint elmondta, komoly feladatot jelentett az Üllői és Baross utcai klinika tevékenységét, a betegfelvételt-, -irányítást és -gondozást, valamint az ezekkel járó adminisztrációt összehangolni. „Az első három hónap volt a próbaidő, amikor kiosztottuk a feladatokat, új működési rendet vezettünk be, felálltak a szabályozó testületek, a kollégák pedig hozzászokhattak a változásokhoz. Ezt követően idén januártól már egységes formában működik a STéG két telephelye” – magyarázta. Hozzátette: különbségek így is adódnak, hiszen a két korábbi klinika profilja eltérő volt.
Úgy gondolom, sikerült bizalmi tőkét kovácsolnunk, és megindult egy jó ütemű fejlődés a klinikán
– foglalta össze. Mindkét épület komoly múltra tekint vissza, az Üllői úti klinikát 112 éve alapították, a Baross utcai intézmény pedig 1994 óta működik. Utóbbi esetében elengedhetetlenné vált az épület felújítása, a légtechnikai rendszerek és közművek cseréje, erre az időre pedig a transzplantációs klinika a Külső Klinikai Tömbbe költözött – ez is hozzájárult a STéG nagy egységének formálódásához, hiszen az együttélés rengeteg lehetőséget teremtett – emlékezett vissza az igazgató.
Kialakult egy 44 ágyas transzplantációs osztály az egyetem Központi Betegellátó Épületében, ahol a dialízistől kezdve az ultrahangos intervenciókig minden feltétel adott a betegellátáshoz az osztályon belül. Az épületben egy nyolcágyas intenzív osztály is működik közvetlenül a három műtővel felálló műtőblokk mellett, a STéG pedig kihasználta az itt jelenlévő szinergiákat is: az intézményben photon counting CT és angiográfiás laboratórium is elérhető. „Egy modern peri-transzplantációs multidiszciplináris környezet jött létre, amelynek fontos része az egyedülálló intervenciós tevékenységgel bíró gasztroenterológia, amely ma már elengedhetetlennek számít a májtranszplantációk során” – fogalmazott dr. Szijártó Attila.
A STéG egyik lábát a transzplantáció és a transzplantációs belgyógyászat jelenti. A szervezeti egység létrehozásakor az egyik legfontosabb cél az volt, hogy a Semmelweis Egyetem a transzplantáció területén Magyarországon és Európában is vezetővé válhasson.
Az élődonoros vesetranszplantációval kapcsolatban az igazgató elmondta: a választható időben elvégzett, magas szintű beavatkozásból korábban éves szinten átlagosan 24-et végeztek, 2021-ben pedig 26-ot – a STéG első évében azonban ez a szám elérte a 43-at. Emellett ehhez kapcsolódóan bevezették a háromdimenziós képalkotási és nyomtatási rekonstrukciós eljárást, amelyek segítségével a donorműtétek tervezhetőbbé és még biztonságosabbá váltak. Megkezdődött az élődonoros veseprogramban a sebészetben már használt ERAS (Enhanced Recovery After Surgery) perioperatív protokoll és a prehabilitációs program adaptálása transzplantáció előtt álló betegekre, amely a betegek programszerű előkezelését jelenti. Szintén jelentős előrelépés, hogy elindult az AB0-inkompatibilis élődonoros veseátültetés és a deszenzitizációs protokoll előkészítése a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika közreműködésével. A magyar betegeknek ezért jelenleg Ausztriáig vagy Németországig kell utazniuk, a jövőben azonban vélhetően Magyarországon is elérhető lesz ez az ellátási forma. Emellett tájékoztatót készítettek az élődonoros vesetranszplantációs betegek részére és kisfilm is készült, a cadaver vesetranszplantációhoz pedig egy új típusú várólista-programot építenek fel, amely veseriadókor megkönnyíti a betegek szelekcióját és behívását – sorolta az igazgató. A májátültetések száma a 2019-es 79 után 2020-ban 50-re csökkent, majd 2021-ben 59-re emelkedett, idén pedig már 60 felé tart, időarányosan tehát további jelentős javulásra számítunk – mutatott rá, hozzátéve: dr. Benkő Tamás egyetemi docens vezetésével, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikával együttműködve tervezik a gyermek májátültetések kiterjesztését a 10 kilogramm alatti gyermekekre, valamint a transzplantációs onkológiai vonal elindítását is. A hasnyálmirigyátültetési program sem sérült az elmúlt egy évben, a transzplantációk tekintetében összességében a minőségi mutatókat illetően jelentős javulást értünk el – emelte ki.
Március 25-én Transplant Today néven a STéG nemzetközi szimpóziumot szervezett a transzplantáció legaktuálisabb kérdéseiről, szeptemberben pedig megrendezték a Magyar Transzplantációs Társaság XXIII. kongresszusát Balatonalmádiban. A fiatal rezidenseknek donorsebészeti master class-t szerveztek, a klinika több dolgozója pedig Brüsszelben vett részt továbbképző kurzuson. Három fővel bővült PhD-hallgatóik száma, transzplantáció terén pedig egy szabadon választható kurzust is indítottak: az ezt elvégző hallgatók koordinátori feladatokat láthatnak majd el transzplantációs riadóknál. A STéG intenzíven együttműködik a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért, valamint a Magyar Szervátültetettek Szövetsége szervezetekkel. A klinika még idén szeretne egy tranzíciós napot rendezni azok részére, akik még gyermekkorukban transzplantáción estek át, ám koruk miatt azóta átkerültek a felnőtt ellátásba – részletezte dr. Szijártó Attila. Hozzátette: transzplantáció terén egy élhetőbb, gazdaságilag stabilabb környezet jött létre.
Fekete Ákos (Budapest, 25 éves) négy évig járt dialízis-kezelésre, azt követően, hogy mindkét veséje leállt. Örökletes génbetegsége miatt nem volt könnyű számára szervdonort találni. Mint elmondta, egy transzplantációra várónak a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhetőnek kell lennie, hiszen bármikor beérkezhet egy elhunyt donoros vese. Időközben több családtagja is felajánlotta neki veséjét, míg végül kiderült, nővére alkalmas szervdonor lehet. Féléves vizsgálat előzte meg a transzplantációs műtétet, amelyre ez év augusztus közepén kerülhetett sor. Nővérét három nap után hazaengedték, neki majdnem három hétig bent kellett maradnia a klinikán, mert a beültetett szerv elkezdett kilökődni, így szükségessé vált egy ötnapos szteroidkúra is. Fekete Ákos pozitívan értékelte a kórházi tartózkodását, mint említette, nagyon jó és szakszerű ellátást kapott, melynek következtében már vissza is térhetett a hétköznapi életébe. Jelenleg otthonról dolgozik, időnként már kocogni is szokott, és eljár a hetente kötelező kontrollvizsgálatokra. Bízik benne, hogy nemsokára visszamehet korábbi pozíciójába, ahol orvosi géptechnikusként dolgozott.
Túróczi Dániel (Budapest, 32 éves) egy szervi elváltozással, ún. patkóvesével született, viszonylag tünetmentesen élt. Egy vérvétel kapcsán kiderült, hogy életveszélyben van: összesen nem több mint 3 százalékon működött mindkét veséje. Azonnal dialízisre utalták. Egy alapítványi információ alapján felesége ajánlotta fel számára az életmentő beavatkozáshoz szükséges szervet. Dániel kezdetben ellenezte az élődonoros műtétet, ugyanis nem tudta mennyire biztonságos ez mindkettőjük számára – a klinika orvosai és nővérei azonban megnyugtató válaszokat adtak kérdéseire. A sikeres vizsgálatok után ez év június közepén végezték el az átültetést a Semmelweis Egyetem orvosai. Mint mondta, a műtét után fokozatosan felépülve nagyon sok mindent átértékelt, új távlatok nyíltak életében. Nap mint nap eszébe jut, hogy felesége megmentette az életét – ennek köszönhető, hogy jelenleg is közös jövőjüket tervezhetik. Hálás orvosainak, ápolóinak: „Az orvostudomány csodálatos dolgokra képes, ezek nélkül még mindig ott feküdnék a dialízisen” – tette hozzá.
Borók Brigitta (Gyöngyös, 39 éves) már kétszeres transzplantált, először édesanyja veséjét kapta meg 2008-ban, majd 11 év után vissza kellett térnie a dialízis-kezelésekre. Kezelőorvosaival élődonoros beültetésben gondolkodtak, unokatestvértől kapta volna a vesét, de mint mesélte, épp az utolsó vizsgálat előtt, a dialízis alatt hívták fel, hogy lenne számára egy elhunyt donor veséje. A beavatkozás nem volt komplikációmentes: bevérzés lépett fel, és veszélyben volt az élete, emiatt műtét után még több napig altatásban tartották. Brigitta elmondta, a műtőorvos különleges odafigyelése sokat jelentett számára, többször is meglátogatta műtét után. Csodálkozva és örömmel nézte a videót, amelyben a sebész elmagyarázta, mit hogyan csináltak a műtét folyamán. „Jól érzem magam itt, majdnem mindenki ismer, az orvosok is, és talán mondhatom, hogy mindenki szeret. Tudják, hogy mindent elkövetek én is, hogy a vese jól működjön” – mondta el. Borók Brigitta korábban személyzeti vezető volt egy nagy áruházláncnál, ma vállalkozóként, saját időbeosztása szerint tud visszatérni a munkába: párjával együtt egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsadással és termékek forgalmazásával foglalkoznak.
A STéG másik fontos lába a gasztroenterológia. „Arról, hogy ez a terület mennyire megtalálta a helyét nálunk, mi sem árulkodik jobban, hogy a klinika elődjének, valamint a mostani intézménynek a nevében is szerepel. A STéG a gasztroenterológiai ellátás teljes spektrumát lefedi beleértve az otthoni mesterséges táplálást is. Évente közel hatezer eszközös vizsgálat történik, az endoszkópos ultrahangok száma ebben az évben eléri a 350-et, míg a komplex epeúti és hasnyálmirigyvezeték tükrözéses endoszkópoké (ERCP) az 500-at, ami nagyon magasnak számít” – húzta alá, külön kitérve arra, hogy sok rezidens jelentkezik ide, ami szintén azt mutatja: a kollégák szeretnek itt dolgozni. Elindult egy aktív munkacsoport, valamint egy önálló fakultatív tantárgy a belgyógyászati oktatáson belül, de a gasztroenterológia a PhD-kurzusokba is bekapcsolódott, az itt dolgozók pedig más kórházak ellátását is nagy számban helyettesítik. Bővült az endoszkópos palettánk, szélesedett a portfóliónk és az ide kapcsolódó publikációk száma is növekedett – emelte ki az igazgató.
A sebészet az intézmény másik fontos ága, ami ugyancsak jól fejlődött az elmúlt évben – mutatott rá. „A Da Vinci robotnak köszönhetően elindítottuk a robotsebészeti programunkat, túl vagyunk az első 100 sikeres, szövődménymentes műtéten is. Az urológiával és nőgyógyászattal kiegészülve a STéG komplex robotsebészeti ellátást nyújt” – húzta alá. A vastagbél sebészetben audit programot indítottak el, valamint Magyarországon először, egyedülálló módon az Egészségtudományi Karral (ETK) szoros együttműködésben elindult a sztómaterápiás képzés is. Plasztikai sebészethez kapcsolódóan fakultatív tantárgyat vezettek be, élénk csereprogramot működtetnek, miközben számtalan bővülés és fejlesztés is történt: felújították a hallgatói tereket, új laporoszkópos szimulátorokat szereztek be. „Különösen büszkék vagyunk rá, hogy az oktatók hallgatói értékelését tekintve minden téren a kari átlag felett teljesítünk” – hívta fel a figyelmet dr. Szijártó Attila. Kitért arra is, hogy a munkatársak extrém mértékű terhelésnek vannak kitéve: a napi ambuláns betegforgalom eléri a 450-et, éves szinten csaknem ötezer műtéti beavatkozást hajtanak végre. Egynapos sebészeti ellátást vezettek be a Rókus Klinikai Tömbben, amely évi 7-800-as műtéti kapacitással bír. „A negatív nyomásterápiás társaság szakmai bázisaként működünk, az inkontinens betegeknél egy itthon újdonságnak számító neurostimulációs terápiát vezettünk be, miközben számtalan civil szervezettel dolgozunk együtt” – sorolta.
Galéria
A STéG nevében ugyan nem szerepel, ám a klinika negyedik lábát az aneszteziológia és intenzív terápia alkotja. „A sebészeti, transzplantációs és gasztroenterológiai profilunk mindegyike igényel egy nagyon biztos anesztéziológiai profilt, emellett pedig olyan komplex betegeket is ellátunk, akik számára elengedhetetlen az intenzív terápia” – magyarázta az igazgató. Jelenleg egy 26 főből álló intenzív terápiás csapat dolgozik a klinikán komplett aneszteziológiai szakasszisztensi háttérrel, akik 18 intenzív ágyat és 6 High Dependency Unit-ot (HDU) működtetnek. „Elképesztő stabilitással és profizmussal végzik a több ezer betegünk anesztéziáját, a választott betegek konzíliumát, valamint saját betegágyaik felügyeletét. Ilyen támogatással a sebész nyugodtan léphet be a műtőbe” – fogalmazott.
Dr. Szijártó Attila elmondta: a STéG-ben 480 munkavállaló dolgozik, köztük 147 orvos, akik évi ötezer műtétet és mintegy hatezer eszközös vizsgálatot végeznek és napi csaknem 450 járóbeteget látnak el.
„Egy nagy klinika vagyunk, amely a spektrum teljes szélességét lefedi az akut műtétektől és transzplantációktól kezdve az onkológiai ellátáson és endokrin sebészeten át az emlősebészetig, a plasztikai sebészet bizonyos részéig, valamint a gasztroenterológiáig” – fogalmazott. Mint elmondta, az Üllői úti sebészeti klinika 1909. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit, az azóta eltelt időben pedig rengeteg változáson ment keresztül. „Dollinger Gyula egykori tanszékvezetőnek köszönhetőpen ez volt a hazai ortopédia bölcsője, de itt végezték el az első sikeres máj- és vesetranszplantációt is. A klinika szakmai bázisa megkerülhetetlen a hazai orvos- és egészségtudomány területén, a STéG komplex egysége pedig tovább növeli az intézmény jelentőségét” – emelte ki. A jövővel kapcsolatban az igazgató elmondta: a sebészet folyamatosan fejlődik új területeket és diszciplínákat alkotva, így a STéG előtt is mindig lesznek új kihívások. „Egy év múlva azt szeretném látni, hogy tovább fejlődnek országokon átívelő tudományos kapcsolataink és nemzetközi szinten is minden területen egyre komolyabb szereplővé válunk” – fogalmazott.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
