Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. november 28.
543542 Összes oltás
A leginnovatívabb TDK-munka kategóriában kapott elismerést dr. Trinh Sarolta PhD-hallgató a 2021-es Innovációs Napon. Kutatócsoportjával egy olyan multimodális monitorrendszert tesztelnek, amely valós időben, nem invazív módon méri az újszülöttműtétek alatt a vitális-, lélegeztetési, hemodimanikai és agyi oxigenizációs paramétereket. A fiatal kutató szerint a tudományos siker kulcsa a jó stratégia, a tájékozottság és az emberismeret. Interjúnkban beszélt pályakezdéséről, motivációjáról és jövőbeli terveiről is.

Noha dr. Trinh Saroltát korábban a művészet is vonzotta, középiskolás évei biológia óráinak köszönhetően végül az orvostudományban, a kutatásban találta meg hivatását. „Amikor gimnáziumban biológia órán az embertant tanultuk, lenyűgözött az emberi test komplexitása” – elevenítette fel, hozzátéve, ekkor kristályosodott ki előtte, milyen területen is szeretne továbbtanulni.

„Nagyon érdekelt a művészet, így gondolkodtam azon is, hogy ilyen irányba megyek majd tovább. Végül azonban úgy döntöttem, hogy az emberi testről szeretnék többet megtudni, ezt pedig az általános orvosképzés tudja nyújtani” – vázolta pályaválasztási motivációját. Az orvosképzés első két évét a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán végezte, harmadévtől viszont a Semmelweis Egyetemen folytatta tanulmányait.

Már a kezdetekkor megmutatkozott a kutatás iránti fogékonysága, ugyanis a többség által unalmasnak tartott elméleti alapozó tantárgyakat ő kifejezetten szerette.

Első- és másodévben a legtöbb hallgatótársam azon szomorkodott, hogy a képzés során még nem találkozott beteggel, és száraz, elméleti dolgokat kell tanulni. Velük ellentétben én ezt nagyon is élveztem: molekuláris szinten jobban megismerhettem, hogyan is működik szervezetünk, illetve ráláttam a diagnosztikára és a terápiás eljárásokra

– emelte ki.

A képzés első két évében PBL-kurzusok (Problem Based Learning – probléma alapú tanulás) keretein belül kutatócsoportok munkájába is lehetősége nyílt bekapcsolódni. „Már ekkor nagyon tetszett a laboratóriumi munka, de másodévben még nem mertem belevágni a TDK-ba” – idézte fel medikus éveit.

Harmadévben – immár semmelweisesként – a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) TDK-hallgatója lett, ahol – mint fogalmazott – megtalálta a helyét. „Nagyon szerettem bejárni, hihetetlen motiváló volt számomra a csoport lelkesedése, jókedve és támogatása. Mindig volt valaki, aki segített, ha elakadtam. Fantasztikus volt egy ilyen munkamorálú és összetartó csapathoz tartozni. Ugyan több kudarc is ért a munka során, és sok sikertelen kísérletbe futottunk bele, ám itt megtanultam, hogy ezeket miként dolgozzam fel. Emiatt nagyon hálás vagyok, felkészítettek nemcsak a PhD-képzésre, hanem részben az életre is” – mondta.

Dr. Trinh Sarolta Innovációs-díjjal elismert TDK-munkája a gyermekek aneszteziológiai ellátásának javítását célozza meg – ezzel kapcsolatban a fiatal kutató kiemelte, régóta érdekelte a gyermekgyógyászat, ám sokáig nem körvonalazódott előtte, hogy pontosan mely része.

„A gyerekek jelentik a jövőt. Mindig is ott volt bennem a kérdés, hogy ha az ő fejlesztésükre, oktatásukra és egészségükre nem fektetünk elég hangsúlyt, akkor mégis milyen jövőre számíthatunk? Úgy gondolom, orvosként az utóbbihoz hozzá tudok járulni” – vélekedett.

Az aneszteziológiával negyedéves hallgatóként, a sebészeti gyakorlat keretein belül ismerkedett meg. „Nagyon megtetszett, hogy mennyi mindent kell fejben és kézben tartaniuk az aneszteziológusoknak. Az pedig egyenesen ámulatba ejtő, hogy az egyetemen megszerzett elméleti tudást napi szinten használják, így azok nem merülnek feledésbe. Mindemellett pedig a munkájuk során jelentős manuális készségekre is szükségük van” – részletezte. Kiemelte, számára rendkívül inspiráló látni, hogy a betegek állapotváltozását egy-egy terápiás döntés milyen gyorsan képes befolyásolni. „Nagyon komplex szakiránya ez az orvostudománynak” – tette hozzá.

Azt, hogy a kutatás és a gyermekanesztézia kombinálható egymással, ötödéves orvostanhallgatóként ismerte fel. Hosszas mérlegelést követően ekkor fogalmazódott meg benne az is, hogy az egyetem után inkább PhD-képzésbe kezd, és nem iratkozik be a rezidensképzésbe. „A legerősebb indok talán az volt, hogy így a kutatást végre főállásban végezhetem, és nem csak akkor, amikor éppen bele tudom préselni a napi feladatok közé” – hangsúlyozta.

Hatodévben csatlakozott dr. Jermendy Ágnes, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa és dr. Hauser Balázs, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika egyetemi docensének kutatócsoportjához.

Egyetemi tanulmányait a kezdetektől átitatta valamilyen tudományos „plusz”. Ahogy fogalmaz, ebben „nőtt fel”, hozzászokott ehhez a másfajta gondolkodáshoz. Meglátása szerint egy kutató sikerének kulcsa a jó stratégia, a tájékozottság és az emberismeret. Mindezek mellett pedig elengedhetetlen, hogy a kutatócsoport olyan emberekből álljon, akik kedvelik, motiválják, segítik egymást, és úgy érzik, öröm a közös munka. 

„Ahhoz, hogy releváns témában történjen a kutatás, jelentős olvasottságra van szükség. Emellett jó kérdéseket kell feltenni, és a feladatokat a megfelelő emberekhez kell allokálni” – mutatott rá. Hozzátette, publikációs stratégiára is szükség van, hiszen ma már nem elég csak kutatni valamit, annak eladhatónak is kell lennie a tudományos folyóiratok és konferenciák számára: el kell érnie a megfelelő célközönséget, citálhatónak kell lennie.

„Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted egészen” – Einstein szavait idézve utalt a manapság egyre nagyobb teret nyerő tudománykommunikáció fontosságára. Annak érdekében ugyanis, hogy a kutatók munkájuk eredményeit minél több emberhez el tudják juttatni, elengedhetetlen, hogy könnyen érthetően és egyszerűen is tudjanak beszélni az adott témáról. Az Innovációs Központ mentorprogramjába bekapcsolódva dr. Zsiros László Róbert tudománykommunikátor, a Szertár alapítója és üzemeltetője iránymutatásával betekintést nyerhetett a tudománykommunikációba. „Nagyon sokat adott nekem ez a néhány alkalom, rengeteget tanultam” – húzta alá. Megszerzett ismereteiről a Tudományos és Üzleti Szalon előadássorozat tavaly decemberi alkalmán tartott előadást.

A kutatásban sosem garantált az eredmény

Egy kutató legyen kíváncsi és kitartó, hiszen kíváncsiság nélkül nem lehet életet lehelni egy kutatásba, az hamuszürke lesz az elejétől a végéig – vallja dr. Trinh Sarolta.

„Kíváncsiság nélkül nem kerülünk bele azokba a mellékutcákba, amelyek időnként egy következő tanulmány ötletét adhatják. A kitartásra pedig azért van szükség, mert olykor megesik, hogy a dolgok nem az eltervezettek szerint haladnak. Ez azonban nem szabad, hogy kedvünket szegje, a kutatás ugyanis nem egy kiszámítható terület, ahol adott idő és energiaráfordítás után garantált az eredmény. Ami viszont egészen biztos, az a rengeteg tapasztalat és önismeret” – emelte ki.

A kutatás egy olyan mentális kihívást jelent számára, amit eddig nagyon kevés dolog tudott megadni. „Elsősorban a problémamegoldásról szól, azaz arról, hogy egy adott kérdést, hogyan tudunk behatóbban vizsgálni, és jobban megérteni, majd eredményeinket hogyan használhatjuk fel arra, hogy segítsük vele a betegellátást” – részletezte. Hozzáfűzte, az új megközelítések végiggondolása, kipróbálása, vagy éppen a vizuális anyagok elkészítése hihetetlen izgalommal tölti el.

„Végtelenül szerencsés vagyok, hogy a kutatócsoportunkban a tapasztaltabb kollégák nagyon támogatóak, és teret engednek különböző dolgok teszteléséhez. Sok mindenben kapok szabad kezet, és rendkívül megtisztelő, hogy ennyire megbíznak bennem. Nekem már a közös gondolkodás, az adatok értelmezése is roppant érdekes, azonban ha a kutatási eredményeinkkel hozzá tudnánk járulni ahhoz, hogy a betegeknek jobb legyen, az lenne az igazán nagy öröm számomra” – hangsúlyozta.

Kontextusba helyezhetők a műtéti események

Dr. Trinh Sarolta egy gyermekgyógyászokból és gyermekaneszteziológusokból álló kutatócsoport tagjaként egy olyan multimodális monitorrendszert tesztel, ami valós időben, nem invazív módon méri a gyermeksebészeti beavatkozások alatt a vitális-, lélegeztetési, hemodimanikai és agyi oxigenizációs paramétereket.

A projekt alapötlete 2020-ban fogalmazódott meg egy már folyamatban lévő kutatással kapcsolatban. „A műtét során az újszülötteket, gyerekeket végig monitorozzák, és ezzel kapcsolatban felmerült, hogy milyen jó lenne a különböző műtőben történő eseményeket is vezetni. Az első ötlet az volt, hogy ezeket egy füzetbe rögzítsük, ám jeleztem, hogy meglátásom szerint ez nem túl fenntartható, és jobb lenne egy Excel-táblázatban naplózni, hiszen a monitorokról letölthető fájlok többsége is Excelben kezelhető. Arra gondoltam, valahogyan kompatibilissé tehetnénk a táblázatokat egymással” – avatott be a kutatás előzményeibe.

Lényegében ez képezte a második féléves TDK-munkájának a gerincét: végigböngészte a szakirodalmat, és megpróbálta az Excel-táblázatot olyanná alakítani, hogy a műtétre kerülő újszülöttek fontos adatai éppúgy megjelenjenek benne, mint a műtét alatti események, illetve a beavatkozást kísérő aneszteziológiai intervenciók. „A folyamat során tavaly őszre körvonalazódott, hogy pontosan mit szeretnénk, mit várunk el. Ez egy nagyon hosszú út volt” – összegezte.

Az így kialakított monitorrendszert és eseménynaplót a legtöbb újszülött műtét alatt már használják az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán. Alkalmazásával kontextusba helyezhetők a műtéti események.

A kutatás adatgyűjtési fázisa még jelenleg is tart, ezzel párhuzamosan elindult az adattisztítás, és az adatelemzés is hamarosan kezdetét veszi, idővel pedig megkezdődhet a mesterséges intelligencia betanítása is

– tette hozzá dr. Trinh Sarolta. Céljuk a jövőben egy felhasználóbarát és az aneszteziológusok életét megkönnyítő program, applikáció létrehozása a betegbiztonság növelése érdekében.

Cikkünk a 2021-ben Innovációs Díjban részesülőket bemutató cikksorozatunk keretében készült. A további díjazottakról szóló cikkeinket ezen a linken olvashatja. 

Horváth Dóra
Fotók: Kovács Attila, Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.