Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. november 28.
543542 Összes oltás
Július 6-án és 7-én az Elméleti Orvostudományi Központban rendezték meg az idei PhD Tudományos Napokat, melynek célja, hogy lehetőséget adjon a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatóinak eredményeik bemutatására, előadói képességeik fejlesztésére és egymás munkáinak megismerésére. A szimpózium iránt minden eddiginél nagyobb volt az érdeklődés, több mint 400-an regisztráltak.

„Fantasztikus felfedezéseket kívánok önöknek, életre szóló tapasztalatokat, azt, hogy merjenek nagy kérdéseket föltenni, és higgyenek a tudásukban” – így köszöntötte dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar dékánja a PhD Tudományos Napok résztvevőit. A Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója az Elméleti Orvostudományi Központban tartott megnyitón örömét fejezte ki, hogy rekordszámú, több mint 400 kutató jelentkezett a kétnapos eseményre.

Dr. Kellermayer Miklós intellektuális kalandnak nevezte a tudományos igazság keresését. Felidézte, hogy posztdoktori ösztöndíjasként, 1996-ban milyen hatalmas élmény volt számára a Washingtoni Állami Egyetemen, Pullmanban a lézercsipesz megépítése, amit a titin óriás izomfehérje-molekulák megnyújtására alkalmaztak. Tudták, hogy nagy volt a verseny e téren több kutatócsoport között, hiszen a titin volt az első fehérje, amelyet egymolekula biofizikai eszközökkel sikerült mechanikai erőkkel manipulálni.

Együttműködő partnere, Carlos Bustamante így fogalmazott: „Most zászlókat helyezünk el a tudomány térképének fehér foltjaira, és nagyon fontos, hogy elsők legyünk. De van egy dolog, ami ennél sokkal fontosabb: hogy igazunk legyen!”

„A tudományos kutatás igazi célja, hogy válaszokat kapjunk azokra a kérdésekre, hogy a természetben miért és hogyan történnek a jelenségek. Egyúttal fontos mindannyiunknak feltenni azt a kérdést is: hiszek-e a tudásomban?” — hangsúlyozta a dékán.

A kérdés értelmét és jelentőségét illusztrálva felidézte Simonyi Károly, a legendás elméleti fizikus példáját, aki 1951-ben a Soproni Egyetemen megépítette az első magyar részecskegyorsítót, és elvégezte a kritikus kísérleteket. A magyar fizikus a gyorsító 1 millió voltos elektródjának belsejében több órán át ülve végezte a méréseket. Az elektródába azért mert beleülni, mert tanulmányaiból tudta, hogy egy elektróda közepén az elektromos térerő zérus.

„Önök, akik között számos orvos kutató van, nap mint nap felteszik betegeik életét a tudásukra, de vajon hisznek-e annyira a tudásukban, hogy a saját életüket feltegyék rá, amint azt Simonyi tette?” — szembesítette dr. Kellermayer Miklós a hallgatóságot a tudásuk jelentőségével.

A megnyitó után dr. Benyó Zoltán, a Doktori Tanács elnöke ismertette, hogy hat szekcióban párhuzamosan tartják az előadásokat. Elmondta, hogy magyarul vagy angolul is elő lehet adni, de javasolta az angolt, mert a kutatók így tapasztalatot gyűjthetnek arról, hogyan kell nemzetközi közönség előtti prezentálni.

162 PhD-hallgató az előadótermekben kivetítő segítségével tartott előadást, 130-an az előtérben poszterekkel szemléltetve ismertették kutatási eredményeiket.

Az alábbi témakörökben hangzottak el előadások:

  • klinikai orvostudomány
  • molekuláris tudományok
  • patológia és onkológia
  • transzlációs medicina
  • egészségtudományok
  • gyógyszerészeti tudományok

Az idei PhD Tudományos Napok díjnyerteseinek listája ide kattintva olvasható.

Galéria

9kép

Kiss Gábor
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.