Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. június 21.
532438 Összes oltás
Dr. Danics Lea, a Transzlációs Medicina Intézet tudományos segédmunkatársa tavaly decemberben vehette át a leginnovatívabb PhD-munkáért járó díjat az Innovációs Nap keretében. Kutatócsoportjával egy elektromágneses daganatterápiás készülék kifejlesztésében vett részt, amellyel az emlőrák gyógyításának lehetőségeit vizsgálták kisállatmodellben. A kutatók és fejlesztők együttműködésének köszönhetően létrejött eszközzel a betegség eddig használt humán terápiás lehetőségeit is kiterjeszthetik.

Dr. Danics Lea orvoscsaládból származik, és amikor nyolcadik osztályban először találkozott a tananyagban az emberi szervezet működésével, már tudta, hogy őt ez érdekli igazán. Sokáig orvosnak készült, de a felvételi jelentkezéskor már úgy ítélte meg, inkább a kutatás az, ami hozzá a legközelebb áll. „A Gyógyszerésztudományi Karra jelentkeztem, mert úgy gondoltam, a gyógyszerészképzés nagyon jó alap a kutatáshoz: sok kémia fizikával fűszerezve, élettan, biokémia és farmakológia. Visszatekintve úgy látom, ez a képzés olyan széles spektrumú tudást adott számomra, amit azóta is tudok kamatoztatni. Az élettan érdekelt leginkább az egyetemi képzés alatt is, és bár a tudományos diákköri munkát gyógyszertechnológiai témával kezdtem el, hamarosan élettani területre váltottam és Dr. Hamar Péter munkacsoportjában kezdtem meg a PhD munkámat. Nagy hatással voltak rám az akkori Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet (jelenleg Transzlációs Medicina Intézet) oktatói, akik elkötelezettek, korrektek és pozitív hangulatot teremtenek: immár az oktatásban is egyre inkább jelenlévő kutatóként én is ezt a szellemiséget szeretném folytatni” – mondta el.

A PhD-munkájáért kapott szakmai elismerés nagy örömmel töltötte el, mint elmondta, ez volt az első díj, amire pályázott, nem kis részben Dr. Benyó Zoltán intézetvezető biztatására, és azért is jelentett számára sokat, hogy épp az ő munkáját díjazták, mert tudja, hogy az egyetemen kiemelkedően innovatív kutatások folynak – fogalmazott. „Ez a díj komoly elismerése az elmúlt négy évben elvégzett munkának – tette hozzá.” Mint elmondta, nagy élmény volt számára részt venni az Innovációs Nap előadásain, ezt is a díj hozadékai közé sorolta.

A PhD-munka keretében végzett kutatás kapcsán úgy fogalmazott: egy teljesen magyar fejlesztésű, elektromágneses daganatterápiás eszköz kisállatra adaptált verziójával dolgozott, amit triplanegatív emlőrák kezelésében vizsgált kisállat modellben.

„A dr. Szász András biofizikus kutató által kidolgozott eljárás arra épül, hogy a tumoroknak más elektrokémiai tulajdonságai vannak, jobban vezetik az áramot, ezért az alkalmazott elektromágneses tér hatása feldúsul a tumorban – magyarázta. Az elektromágneses tér a sejtek membránjával kapcsolatba lépve azokat károsítja, az állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy ez a kezelés szelektív a tumorra, azaz a szervezet egészséges sejtjeit nem károsítja

– tette hozzá. A készüléket kiegészítő kezelésként humán terápiában is használják, segíti a klasszikus kemoterápiák hatását, illetve a kemoterápia és más terápiák eredménytelensége esetén is használható; viszont a hatásmechanizmusát nem ismerik pontosan, éppen ezért nagyon fontos ennek preklinikai vizsgálata – hangsúlyozta.”

Dr. Danics Lea kiemelte: a kombinált kezelések sorrendje, a várakozási idő optimális ideje egyelőre nagy kérdés, amire a kisállatokra adaptált eszköz segítségével választ lehet kapni. Konkrét példaként említette a sugárkezeléssel kombinált modulált elektrohipertermia vizsgálatát: mint elmondta, a legtöbb kezelés a gyorsan szaporodó tumorsejteket tudja megcélozni, míg a jellemzően kevesebb tápanyaghoz jutó, a tumor belsejében lévő, kevésbé aktív sejteket ezzel a módszerrel lehet hatékonyan és célzottan elpusztítani. Egy másik hangsúlyos kutatási irány az a gyógyszerfejlesztési projekt, amely keretében egy hőérzékeny liposzómába csomagolnak erősen toxikus kemoterápiás gyógyszert, ami a tumorban feldúsul, majd a modulált elektrohipertermiás eszközzel célzottan szabadítják fel a hatóanyagát, megkímélve a szervezet egészséges sejtjeit a toxikus hatástól.

A PhD-kutatás 2021-ben lezárult számára, azóta egy újonnan alakult kutatócsoporthoz csatlakozott a Transzlációs Medicina Intézeten belül a Svédországból hazatért dr. Pircs Karolina vezetésével. Jelenlegi munkája a neuronális öregedés és neurodegeneratív betegségek kutatására irányul: egy direkt átprogramozási technikával közvetlenül élő donorok bőrsejtjeiből hoznak létre olyan neuronokat, amelyek megtartják a donor életkorára jellemző tulajdonságokat. „Ez az új kutatócsoport vezetője által kifejlesztett úttörő eljárás azért fontos, mert az idegrendszer sejtjeit rendkívül nehéz vizsgálni, a kisállatmodellek nagyon különböznek az emberi működéstől, az in vitro modellek pedig mesterségesen megfiatalított neuronokat vizsgálnak – magyarázta. Ezzel az új módszerrel elsősorban neurodegeneratív betegségekben szenvedő betegek sejtjeinek vizsgálatával szeretnének hozzájárulni ezen betegségek (pl. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, Huntington-kór) pontosabb megértéséhez és reményeik szerint jövőbeli terápiák megalapozásához – tette hozzá.”

Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.