Dr. Merkely Béla rektor a fórum kezdetén kiemelte: az egyetem vezetésének rektori kinevezése óta egyértelmű célja, hogy a Semmelweis Egyetem a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé kerüljön. Bár számos előrelépés történt – így egyebek mellett javultak a rangsorokban elfoglalt helyezések, a klinikai infrastruktúra, valamint elindult a Családbarát Egyetem Program – a haladás nem tudott olyan mértékű lenni, mint szerették volna. Éppen ezért kérte a Semmelweis Egyetem, a Szenátus támogatásával, hogy kerüljön be a modellváltó felsőoktatási intézmények körébe. Az augusztus 1-jével életbe lépő fenntartóváltással alapvetően változik az egyetemi polgárok feladata – mutatott rá a rektor, példaként említve, hogy az épületek, amelyekben az oktató, kutató, gyógyító munka folyik, mostantól az egyetem tulajdonába kerülnek. Ismertette a fenntartói feladatokat átvevő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány 5 fős kuratóriumának tagságát. Az elnök Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, a testület további tagjai dr. Gloviczki Péter, az amerikai Mayo Klinika érsebészeti osztályának volt vezető professzora, akinek pályája a Semmelweis Egyetemről indult; dr. Bedros Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, valamint dr. Merkely Béla és dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja. A rektor szólt arról is, hogy a modellváltás következtében az egyetem Szenátusának jogkörében és feladataiban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) lényeges változás nem lesz. „A szakmai kuratórium által képviselt szellemiséggel sikerült tovább erősíteni az egyetem autonómiáját, annak a célnak az elérésében, hogy az egyetem mindhárom tevékenységi területen még jobb pozíciót foglaljunk el” – fogalmazott a rektor.
Az egyetemet fenntartó alapítvány az államtól kapott vagyonjuttatás keretében átveszi a Richter részvények 5 százalékát. A modellváltozással párhuzamosan járó kezdő támogatás szolgálja az infrastrukturális elképzelések megvalósítását (elméleti és klinikai oktatás, tudományos kutatás, biotechnológiai innovációk), továbbá lehetőséget ad béremelésre, amely teljesítményértékelés alapján fog megvalósulni. Arra a kérdésre, hogy milyen újdonságot hoz a modellváltás, amire az eddigi keretek nem adnának lehetősége, dr. Merkely Béla példaként említette, hogy a munkáltató sokkal rugalmasabb, az egyéni érdekeket is jobban érvényesítő szerződést tud kötni a munkavállalókkal, úgy, hogy a közalkalmazottakra vonatkozó számos előnyös paraméter is fennmarad. A teljesítményértékelést komoly előre vivő, motiváló elemnek tartja a rektor, az új rendszerben emellett jobban tud priorizálni az egyetem, hogy milyen infrastrukturális fejlesztést mikor, milyen határidővel szeretne megvalósítani.
Dr. Pavlik Lívia kancellár elmondta, hogy a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetségen keresztül előzetesen beérkezett kérdések három fő témát érintettek: az egyetem finanszírozásának mikéntjét, valamint a beszerzéseket, közbeszerzéseket érintő változásokat és a foglalkoztatás részletkérdéseit. Az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézményként folytatja a tevékenységét, de mint közfeladatot ellátó szervezet továbbra is szoros kapcsolat fűzi a magyar államhoz, amellyel két szerződés jön létre. Az egyik egy hosszú távú, 20-25 éven átívelő keretszerződés, amelyen belül rövidebb, több éves finanszírozási periódusokra szóló részletes szerződések jönnek létre a közfeladatok ellátására. A betegellátás finanszírozásával kapcsolatban továbbra is a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) áll szerződésben az egyetem. A magyar és uniós pályázati források változatlanul elérhetőek lesznek. Fontos garanciális elem, hogy az államnak legalább olyan feltételek mellett kell finanszíroznia a közfeladatok ellátását az alapítványi fenntartás esetén, mint a hasonló profilú állami vagy önkormányzati intézményekben. Ugyanez az alapelv garantált a fejlesztési források és a személyi juttatások esetén is. Kitért arra is, hogy az egyetem költségvetésének, éves beszámolójának, intézményfejlesztési tervének elfogadásában nem lesz érdemi változás a jelenlegi folyamatokhoz képest.
Dr. Pavlik Lívia rámutatott: a közbeszerzési törvény szabályait továbbra is alkalmazni kell, mivel a források jelentős része a modellváltást követően is állami lesz. Ugyanakkor a központosított beszerzési rendszerekhez való csatlakozás (pl. KEF) nem lesz kötelező. A hatályos szerződések augusztus 1-je után is érvényben maradnak, az alapítványi fenntartásban működő egyetem általános és teljes körű jogutódja a költségvetési szervként működő egyetemnek.
A kancellár kiemelte: az augusztus 1-jével életbe lépő változások nem vonatkoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra. A modellváltás az egyetem több mint 10 ezer munkatársából mintegy 4300 főt érint, akik jelenleg még közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Közülük legtöbben a támogató területeken dolgoznak, valamint oktatók, kutatók, pedagógusok, továbbá a klinikumban akadémiai munkakörben tevékenykedő orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek. Esetükben a közalkalmazotti jogviszony 2021. augusztus 1-jén munkaviszonnyá alakul.
Dr. Reichert Péter, az Emberierőforrás-gazdálkodási Főigazgatóság vezetője elmondta: a jogállásváltozásról szóló, jogszabály szerinti tájékoztatást, valamint a munkaszerződések mintáját minden érintett számára feltöltötték a személyes e-tárhelyére. A személyre szóló munkaszerződések elkészítése és átadása július 9-ig történik meg, a szerződések dokumentált átvételére július 28-ig van lehetőség. Ugyanakkor, ha valaki szabadság, külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt nem tudja addig átvenni és aláírni a szerződést, a jogállásváltozás akkor is bekövetkezik a törvény erejénél fogva, az Nftv.117/C. § (5) bekezdése értelmében. A főigazgató ugyanakkor arra kért mindenkit, hogy olvassa el a dokumentumot a határidőig, és lássa el aláírásával.
A következő fontos, munkavállalókat érintő lépés a jogviszonyváltozással érintett munkavállalói kör rendszeres bértömegének tekintetében összességében kétszer 15 százalékos, de teljesítményalapon, differenciáltan megvalósuló béremelés. Ennek első lépése 2021. szeptember 1-jével történik meg. Az átállással összefüggő egyszeri változás, hogy a júliusi bér a hónap utolsó napjaiban megérkezik. Dr. Reichert Péter kiemelte, hogy a modellváltás kapcsán senkinek sem lehet alacsonyabb a bére, mint amit közalkalmazottként kapott, a bérelemek összetétele változhat, de a végösszeg negatív irányban nem. A kjt.-ben szereplő pótlékok beépülnek például az alapbérbe. A jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések a modellváltást követően 5 évig változatlanul fennmaradnak, ezt követően pedig életbe lép a kifejezetten az egyetemen töltött éveket elismerő Semmelweis Hűségprogram, amely keretében egy-, két-, három-, illetve négyhavi munkabérnek megfelelő jutalom jár tíz, húsz, harminc, illetve negyven évnyi folyamatos, a Semmelweis Egyetemhez köthető jogviszony után. A két rendszer közti átmeneti rendelkezéseket a következő időszakban dolgozzák ki.
Dr. Reichert Péter szólt még egyebek mellett a felmentésre vonatkozó szabályrendszerről, amellyel kapcsolatban a modellváltást követően még egy évig a Kjt.-t kell alkalmazni, a szabadságok kérdéséről, valamint a nyugdíjazásra vonatkozó szabályokról. Utóbbival kapcsolatban változás egyebek mellett, hogy a nyugdíj munkaviszony melletti felfüggesztésének kötelezettsége – ide nem értve az egészségügyi dolgozókat – megszűnik. A szabadságok tekintetében a Munka törvénykönyve lesz az irányadó, ami 20 nap alapszabadságot és életkor alapján számolandó pótszabadságokat állapít meg. Akinek a Kjt. alapján magasabb mértékű pótszabadság járna, az érdekképviseletekkel való megállapodás alapján továbbra is eszerinti pótszabadság biztosított, amíg az az előnyösebb. Az érdekképviseletekkel kötött megállapodás alapján az oktatói munkakörben lévő, egészségügyi dolgozónak nem minősülő munkatársak számára az alapszabadságon és az életkor alapján járó szabadságon felül – e két elemet összesen negyvenöt napra kiegészítve – továbbra is jár majd oktatói pótszabadság, a kiegészítés keretében járó napok az adott éven belül konferencia látogatásra és egyéb az oktatási-kutatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szakmai feladatok ellátására használhatók fel. Az egyetemen egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel is rendelkező oktatóknak az alapszabadság mellett az Eszjtv. szerint jár az oktatói pótszabadság.
A fórum keretében Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes tájékoztatást adott az egyetem vezetése és az érdekképviseletek által június 29-én aláírt megállapodásról, amely számos garanciális elemet tartalmaz. Példaként említette a cafeteria megduplázását, a változatlanul járó iskolakezdési hozzájárulást és utazási utalványt, valamint egy kezdetben 25 millió forintos szociális segélyalap létrehozását. A megállapodásról szóló korábbi cikkünk ide kattintva olvasható.
Azokra a kérdésekre, amelyek nem fértek bele a fórum másfél órás időkeretébe, az egyetemi honlapon megtalálható GYIK-ban olvashatók majd információk. A felület a következő hetekben folyamaton frissül, de jelenleg is több mint ötven kérdés-választ tartalmaz.
A fórumon bemutatott diasor ide kattintva érhető el.
Dobozi Pálma
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
