Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. június 11.
298615 Összes oltás
A Semmelweis Egyetemen az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika a kijelölt COVID-ellátó a 18 év alatti COVID-19 betegek kezelésére. A gyermekek esetében a koronavírusfertőzés jellemzően enyhébb tüneteket okoz, így csak a harmadik hullám csúcsán működött közel teljes kapacitással a klinika elkülönített, 15 ágyas COVID-osztálya. Ennél a korosztálynál ugyanakkor komoly kihívást okoz, hogy az általános gyermekgyógyászati tünetek nagy hasonlóságot mutatnak a koronavírus-fertőzéssel. Az eddigi tapasztalatokról dr. Szabó Attila igazgatót, a Klinikai Központ elnökét és Czira Anita klinikavezető főnővért kérdeztük. 

„A csapatban való dolgozás és az együttműködés soha nem volt még ennyire erős”

Dr. Szabó Attila igazgató, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Mióta vesznek részt a COVID-betegek ellátásában? Emlékszik-e az első esetre?

A gyermekgyógyászat helyzete annyiban speciális, hogy bár érintheti súlyosan a COVID-19 a tizennyolc év alattiakat, mégis többnyire könnyebb lefolyású, sokszor akár tünetmentes a betegség ennél a korosztálynál. Ezzel együtt is vannak ugyanakkor olyan COVID pozitív gyermekek, akik vagy közvetlen a fertőzés vagy alapbetegségük miatt kórházi kezelésre szorulnak. 2020. március 20-a óta működtettünk a klinikán elkülönített COVID-osztályt, továbbá egy intermedier részleget, ahova a fertőzésgyanús esetek kerülnek addig, amíg nincs meg a teszt eredménye. Az utóbbi, vagyis az ún. szürke zóna forgalma egyébként nagyobb, mint a vörös zónáé, ugyanis azok az általános gyermekgyógyászati problémák (láz, köhögés, hasi panaszok), amikkel a legtöbbször hozzánk érkeztek a páciensek, sokban hasonlítanak a COVID tüneteihez, így gyakorlatilag a többségüket az intermedier osztályon keresztül vettük, vesszük fel. Gyermekeknél egyébként sokkal gyakoribbak koronavírusfertőzés esetén a hasi panaszok, mint a felnőtteknél, és akár vakbélgyulladáshoz hasonló tüneteket is produkálhatnak. Az első pozitív esetre pontosan emlékszem, mivel rögtön mélyvízbe kerültünk – az érintett gyermeket intenzív osztályon, néhány napig lélegeztetőgépen kellett kezelnünk, szerencsére sikeresen. Utóbb kiderült, hogy a súlyos panaszokat nem közvetlenül a koronavírusfertőzése, hanem az alapbetegsége okozta.

Mi a feladatkörük a COVID-19 betegek ellátása terén?

A Semmelweis Egyetemen belül az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika a kijelölt COVID-ellátó a 18 év alatti korosztály esetében. Ennek oka egyrészt a COVID-ellátást végző Külső Klinikai Tömbhöz való földrajzi közelsége, de mérlegeltük azt is, hogy a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán kezelik a hematoonkológiai betegeket, akik különösen kitettek a fertőzéseknek. A járványhelyzetben előnyös volt, hogy klinikánkon három különálló pavilon is megtalálható, így könnyen meg tudtuk valósítani az érintettek elkülönítését. A pavilonokat elődeink egyébként a fertőző betegek elkülönítésére építették.

Mennyire volt szükség a munka átszervezésére?

2021. május 20-ig összesen 103 COVID pozitív beteget kezeltünk az osztályon, látható tehát, hogy a gyermekellátás esetszámai volumenében nem hasonlíthatók a felnőttéhez, mégis alaposan át kellett szervezni a teljes tevékenységünket. A klinikára a gyermeksürgősségi osztály egykapus rendszerén át érkeznek a betegek, ami a járványhelyzetben szűrőkaput is jelent, az itt dolgozó kollégák védőfelszerelésbe öltözve végzik az elsődleges diagnosztikát. A COVID-osztályt a korábban a vesebetegeket kezelő épületünkben alakítottuk ki, az ottani ellátást, minden más koronavírustól független tevékenységgel együtt a főépületbe helyeztük át. Az intermedier zónát szintén egy külön pavilonban alakítottuk ki. A klinikán alapvetően ugyanazok a kollégák végzik a kezdetektől a szürke és a vörös zónás ellátást, az alacsony esetszámok ugyanakkor lehetővé tették azt is, hogy más egységeknek is besegítsünk: volt olyan, hogy egyszerre 27 munkatársunk dolgozott az egyetem más klinikáinak COVID-ellátásában.

A gyermekellátás tekintetében milyen különbséget lát a vírus különböző hullámai között?

Az első hullám az alacsony esetszámok miatt a felkészülés ideje volt; külön hangsúlyt fektettünk a védőeszközök használatának oktatására, valamint biztosítottuk a PCR szűréseket nemcsak betegeink, hanem a kísérőként jelen lévő szülő számára is. A második hullámban már emelkedtek az esetszámok, de csak a harmadik hullámban volt olyan időszak, hogy a 15 ágyas COVID-osztályunknak közel teljes kapacitással kellett működnie. A gyermekellátás specialitása ugyanakkor, hogy a járványhelyzetben a COVID-osztályon is biztosítottuk a szülők jogát ahhoz, hogy egyikük a gyermek mellett legyen, amivel a többség élt is. Mindezek mellett a klinika részt vesz az oltási programban is, külön oltópontot működtetünk, továbbá a koraszülöttintenzív osztályunkon is láttunk el alacsony számban koronavírusfertőzött újszülötteket.

Milyen fontos tanulságokkal, tapasztalatokkal szolgál ez a jelenlegi helyzet?

Az elmúlt több mint egy év során a legváratlanabb helyzetekben is sikerült gyorsan válaszokat találni, új dolgokat megtanulni, és hatékonyan adaptálódni; ez nemcsak klinikai, hanem összegyetemi szinten is elmondható. A csapatban való dolgozás és az együttműködés soha nem volt még ennyire erős. A pandémia egy olyan közös, mindenkit érintő fenyegetettség, ami átívelt a szűkebb szakterületeken, mindenki a megoldásokat kereste és nem a problémákat – mondhatjuk, hogy a közös ellenség még jobban összekovácsolta az embereket. Emellett a járvány magával hozta egy külön infektológiai részleg kialakítását a klinikán, amit a jövőben is fenntartunk, így ezzel is gazdagodik a klinikánk portfóliója. 

Galéria

3kép
Korábbi felvétel
Korábbi felvétel

„Úgy legyünk jelen a gyermek ágya mellett, hogy biztonságot adjunk neki”

Czira Anita, klinikavezető főnővér

A szakdolgozói, ápolói feladatok tekintetében mi a legnagyobb változás, amit a COVID-helyzet hozott?

A munka nem változott meg számottevően, inkább a körülmények miatt kell máshogy kivitelezni a folyamatokat, ami persze visszahat az ellátás egészére. A fő kihívást az jelentette, hogy ugyanazokat a feladatokat miként tudjuk a járványügyi intézkedéseknek megfelelően ellátni. Sok mindent tanított nekünk ez az időszak, az egyik a folyamatok optimalizálásának, praktikus összerendezettségének a kiemelt jelentősége. Az izolált betegek ellátása során minden eddigieknél nagyobb szerepet kapott a kórteremben végzendő tevékenységek előzetes átgondolása, a csekklista alkalmazása. Például ha valami kint marad jelen helyzetben, akkor az újbóli ki- és beöltözést von maga után. Az izolált kórtermekben emellett meg kellett teremtenünk a megfelelő körülményeket a különféle diagnosztikai, terápiás ellátásokhoz, például olyan „apróságokra” is gondolnunk kellett, hogy legyen megfelelő világítás a vérvételhez. Sokan amiatt kerültek a COVID-osztályra, mert valamilyen műtéten estek át, de e mellett kiderült, hogy pozitívak is. Az ő esetükben is a vörös zónás kórteremben kellett a műtéti utókezeléshez alkalmas körülményeket megteremteni, hiszen innen nem vihettük ki őket a kezelőkbe. A folyamatos alkalmazkodásra való készségünk sokat fejlődött az elmúlt időszakban, minden nap újabb kihívásnak kellett rapid formában megfelelni, ezt a készségek pedig magunkkal visszük a COVID utáni időkbe is.

Miként változtatja meg a védőöltözék viselése a folyamatokat, a betegekkel való kapcsolatteremtést?

A gyerekkellátás során a kommunikáció mindig külön figyelmet kap, a gyermek bizalmáért meg kell küzdenünk, ez alapvető fontosságú. A járványhelyzetben szükséges védőeszközök viselése sokszor még a felnőtt betegekben is félelmet kelt, ez pedig hatványozottan megjelenik a gyermekek ellátása során. A védőfelszerelésben való ápolás éppen ezért rengeteg kreativitást igényel, a kapcsolattartást online megoldással is kiegészítettük, és külön figyelmet fordítunk arra, hogy a védőöltözet ellenére minél inkább emberi, közvetlen gesztusokkal éljünk, úgy legyünk jelen a gyermek ágya mellett, hogy biztonságot adjunk neki.

Mennyiben jelentett speciális helyzetet, hogy a gyermekellátásban a látogatási tilalomban is biztosítani kell a szülő, törvényes képviselő jelenlétét?

A gyermek COVID-ellátás egy specialitása a hozzátartozó jelenléte, ami nálunk ugyanúgy a mindennapok része a pandémia alatt is, mint máskor. Ez mindenképp adott egy pluszt, hiszen segítséget jelent az ápolásban, emellett a szülő a beteg gyermeke minden rezdülését ismeri, gyorsan detektálja az állapotában beálló változásokat. A szülővel mindig is csapatként dolgozunk együtt, de a járvány alatt ennek az együttműködésnek a szerepe tovább erősödött. Külön figyeltünk arra, hogy az izolált kórteremben tartózkodó szülő számára folyamatosan biztosítsuk a kommunikáció és a konzultáció lehetőségét, igénybe véve a telefonos és videóhívások lehetőségét is. Ebben az általánosságban is bizonytalan helyzetben, amit fokoz a gyermek miatti aggódás, különösen fontos minden bizalmat erősítő eszköz bevetése. Ugyanakkor mindez dupla figyelmet, obszervációt is igényelt részünkről.

Milyen fontos tanulságokkal, tapasztalatokkal szolgál ez a jelenlegi helyzet?

A csekklisták említett megnövekedett szerepe, az online kommunikációs eszközök kiegészítő alkalmazása mind olyan, amit később is megtartunk, beépítünk a mindennapokba. Ugyanakkor ha egy szóban kellene összegeznem, akkor az összetartozást említeném. Büszke vagyok arra, hogy olyan kollégákkal dolgozhatok együtt, akik a kihívásokkal teli helyzetben is helytálltak, a közös cél elérése érdekében az emberi erő határait feszegető munkát végeztek. Enélkül nem tudtuk volna ilyen magas színvonalon működtetni a COVID és intermedier osztályunkat az általános ellátás mellett, miközben folyamatos a munka a long COVID ambulancián és az oltópontunkon is.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.