Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. július 28.
350845 Összes oltás
A Semmelweis Egyetem a járvány első pillanatától részt vett a koronavírusos betegek ellátásban, az első hullám kezdetétől csaknem 6000 COVID-19 betegeket kezeltek az egyetem klinikáin. A COVID-ellátókat bemutató cikksorozatunk keretében most a Belgyógyászati és Hematológiai Klinikán, az Urológiai Klinikán, valamint az Ortopédiai Klinikán végzett munkát mutatjuk be.

„A Belső Klinikai Tömb COVID-mentesen tartása volt az egyik fő feladatunk”

Dr. Masszi Tamás, igazgató, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika

A Belgyógyászati és Hematológiai Klinika elsődleges feladata kezdetben a Belső Klinikai Tömb (BKT) védelme, „fertőzésmentesen” tartása volt. A Szentkirályi utcai épületben már a járvány elején ún. szürke zónát alakítottak ki, és ide került minden olyan beteg, aki esetében felmerült a koronavírus-fertőzés gyanúja. „A betegség meglétét két, 48 órás különbséggel végzett PCR-teszttel zártuk ki, ezidő alatt pedig úgy láttuk el az érintetteket, mintha COVID-fertőzöttek lettek volna” – hangsúlyozta dr. Masszi Tamás igazgató, hozzátéve, hogy ez a körültekintés segített abban, hogy a tömbben ne jelenjen meg a fertőzés, és mindeközben biztosították az egyetemen belüli belgyógyászati ellátást is. Kiemelte annak fontosságát, hogy bármilyen nagy volumenben is kezelt az egyetem COVID-betegeket a járvány csúcsain, a belgyógyászati jellegű eseteket folyamatosan el tudták látni, és gyors határidővel elkészültek a diagnózishoz nélkülözhetetlen vizsgálatok. Ez annak köszönhető, hogy az egyetemnek kiterjedt diagnosztikus kapacitása van, és rendkívül elkötelezett emberek dolgoznak ezen a területen is” – emelte ki az igazgató.

A közvetlen COVID-ellátásban 2020. október 1-től vett részt a klinika, amely saját COVID-osztályt állított fel a Tömő utcai járványtömb 4. emeletén 28 ágyon, valamint az 5. emeleti osztályt közösen működtette a Belgyógyászat is Onkológiai Klinikával. „Az igazságos közteherviselést szem előtt tartva, forgó rendszerben dolgoztak itt a kollégáink; körülbelül kéthavonkénti váltásban” – adott betekintést a munkaszervezésbe az igazgató. „A munkatársaimmal beszélve egyöntetű vélemény, hogy lelkileg a nehézlégzéssel küzdő betegek ellátása jelentette a legnagyobb megterhelést, de természetesen kihívás volt, hogy megtanuljunk védőruhába öltözve betegeket vizsgálni, és megfelelően tudjunk kommunikálni így is a pácienseinkkel. Arra külön figyelmet fordítottunk, hogy a sok betegben félelmet kiváltó védőruházatban is mutassunk emberséget, közvetlenséget” – mondta dr. Masszi Tamás.

A Belgyógyászati és Hematológiai Klinika által működtetett COVID-osztályra elsősorban olyan betegek kerültek, akiknek belgyógyászati alapbetegségük is volt a fertőzésen felül, de általános COVID-ellátást is végeztek. Fontos tapasztalat, hogy sokan az alapbetegségük miatt kerültek kórházba, és csak mellékesen derült ki, hogy koronavírus-fertőzöttek is – mutatott rá dr. Masszi Tamás.

Az igazgató a világjárvány tanulságai közé sorolta, hogy a jövőbeli fejlesztéseknél mindig gondolni kell a betegizolációt lehetővé tevő területek kialakítására. Érdekes tapasztalás, hogy a fokozott kézfertőtlenítés, a maszk- és védőruhaviselés teljesen visszaszorított egyébként viszonylag gyakran előforduló vírusos vagy bakteriális fertőzéseket. Az igazgató kiemelte azt is, hogy a COVID-ellátó csapatuk más klinikákról érkezett rezidensekkel, szigorló medikusokkal is kiegészült, és nagy öröm volt látni, milyen hatékony segítséget tudtak nyújtani rövid betanulás után.

„Felértékelődött a lojalitás, a pozitív hozzáállás és a betegek iránti empátia”

Dr. Nyirády Péter igazgató, Urológiai Klinika

Az Urológiai Klinika 100 éves történetének legnehezebb időszakát éltük meg az elmúlt egy évben, a pandémia harmadik hullámának csúcsán klinikánk 62 ággyal vett részt a COVID-ellátásban – idézte fel dr. Nyirády Péter. Az igazgató kifejtette, a második hullám elején még csak egy osztályt alakítottak át a koronavírus-betegek fogadására, majd ezt fokozatosan bővítették, a legnehezebb időkben már három osztállyal kapcsolódtak be a koronavírusos betegek ellátásába. Nehézséget jelentett, hogy kezdetben még nem volt kiépítve az erre a célra átalakított részlegeken a vezetékes oxigénnel való ellátás, így a betegek oxigénterápiája a rendszeres cserét igénylő, hordozható oxigénpalackokból történt. Mivel ezek a palackok viszonylag hamar kifogynak, folyamatos cseréjük komoly humánerőforrást és logisztikát igényelt – magyarázta. Hozzátette: emiatt elsősorban azokat a betegeket irányították hozzájuk, akik nem igényeltek oxigénellátást. A jól szervezett munkának köszönhetően aztán ez a probléma gyorsan megoldódott, bevezették a vezetékes gázellátást, emellett egy oxigén központot is kialakítottak a klinikán. Az utolsóként bekapcsolt földszinti osztályra kerültek a már inkább csak rehabilitációt igénylő esetek – részletezte. Az ellátásba az Urológiai Klinika összes rezidense, a járvány csúcsán pedig fiatal szakorvosok is bekapcsolódtak. Dr. Nyirády Péter kiemelte a medikus és rezidens kollégákat, akik az egyetem hírnevéhez méltó módon cselekedtek: nemcsak hozzáállásuk volt példaértékű, de megoldásra való törekvésük is – fogalmazott.

„Nagyon nehéz időszak van mögöttünk, a harmadik hullámban a COVID-ellátás mellett, az akut ellátást igénylő, sürgősségi urológiai betegellátást a második emeleti műtőblokkban lévő posztoperatív őrző bevonásával végeztük, itt láttuk el ezeket az eseteket” – fogalmazott az igazgató. Kiemelte a betegek részéről tapasztalt támogató, megértő és elismerő hozzáállást is. „Mindent egyik pillanatról a másikra kellett megoldanunk: a laboratóriumot, illetve bizonyos kórtermeket átköltöztetni, mindennek új helyet találni, a humánerőforrást irányítani, kialakítani a struktúrát, ezzel párhuzamosan pedig az embereket is bátorítani, tartani bennük a lelket” – sorolta az elmúlt év kihívásait. „Az ember hajlamos rá, hogy amikor minden jónak tűnik, akkor azt nem tudja megfelelően értékelni. A pandémia adott számunkra egy lehetőséget, hogy megbecsüljük azt, amink van, hogy nyugodt körülmények közt el tudjuk látni a betegeinket” – vélekedett az igazgató. Hozzátette: a kialakult helyzet felértékelte a klinikához tartozó szakdolgozók, illetve a klinikán dolgozó orvosok lojalitását, pozitív hozzáállását, segítőkészségét és a betegek iránti empátiáját. Mindenki összefogva, egymást segítve dolgozott, ha probléma adódott, azt pillanatokon belül orvosolni tudtuk – összegezte a tapasztalatokat dr. Nyirády Péter.

„Új szakmai kihívásoknak kellett megfelelnünk”

Dr. Szőke György igazgató, Ortopédiai Klinika

Az Ortopédiai Klinika munkatársai az elmúlt egy évben folyamatosan részt vettek a koronavírus elleni harcban, mindezzel párhuzamosan pedig meg kellett oldaniuk saját pácienseik ellátását is a pandémia teljes ideje alatt – hangsúlyozta dr. Szőke György. A klinika igazgatója kiemelte, az Ortopédiai Klinika a koronavírus második illetve harmadik hullámában az emelkedő fertőzésszám miatt teljes egészében COVID-ellátást végző részleggé alakult át. Ezen feladatok mellett biztosítani kellett a nem halasztható beavatkozásokat is, mint például a csont- és lágyrésztumoros betegek kezelését, amihez komoly átszervezésre volt szükség. A Külső Klinikai Tömb második emeletén lévő fekvőbeteg-ellátást az I. Sz. Sebészeti és Gasztroenterológiai Klinikára költöztettük át, itt tudtuk megoldani a nem halasztható beavatkozásokat – ismertette. Hozzátette: Magyarország legnagyobb centrumaként a gyermekortopédiai részleg működését is meg kellett oldani, amely ideiglenesen a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sebészeti Osztályán működik. A klinika járóbetegellátása pedig a Szent Rókus Klinikai Tömb területére került át.

Az Ortopédiai Klinikán kialakított 35 ágyas részlegen az intenzív ellátást nem igénylő COVID-betegek ápolásában vettek részt a klinikán dolgozó orvosok, rezidensek, nővérek és gyógytornászok, akik a belgyógyász kollégák segítségével gyorsan átképződtek a feladatra –  hangsúlyozta dr. Szőke György. A harmadik hullám felszálló ágában felerősödött az ellátási igény, így a klinika másik osztályán egy intenzív ellátásra alkalmas COVID-részleget is kialakítottak. A Központi Betegellátó Épületben működő oltópont is az Ortopédiai Klinika területén üzemel, az oltások megszervezésében is részt vállaltak a kollégák – osztotta meg az igazgató, aki szerint a szakmai megfelelés jelentette az egyik legnagyobb kihívást, hiszen  egy teljesen új szakterületen kellett helytállni. „Óriási hálával tartozom a kollégáimnak, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is mindannyian teljesítették a feladatokat” – fogalmazott.

A kedvező járványügyi adatok, valamint a COVID-ellátás mértékének csökkenésével a legtöbb klinikán már megszűnt a COVID-ellátás, az egyetem azonban az előírásoknak megfelelően COVID-ellátó egységeket továbbra is fenntart, ezek egyike az Ortopédiai Klinikán működő COVID sebészeti mátrix osztály. „Az elmúlt egy év bebizonyította számunkra, ha a szándék megvan, akkor a legkülönlegesebb szakmai kihívásnak is meg lehet felelni. Jól szervezettséggel, összefogással és elszántsággal egy teljesen más profilban járatos szakembergárda is képes új szakmai kihívásoknak eleget tenni” – fogalmazott dr. Szőke György.

Dobozi Pálma, Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (a kiemelt kép illusztráció)

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.