Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. október 22.
406992 Összes oltás
A Semmelweis Egyetem a járvány első pillanatától részt vett a koronavírusos betegek ellátásban, az első hullám kezdetétől csaknem 6000 COVID-19 betegeket kezeltek az egyetem klinikáin. A COVID-ellátókat bemutató cikksorozatunk keretében most a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, valamint a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetében végzett munkát mutatjuk be.

„A mi szakorvosaink és rezidenseink látóköre is tágult, és rengeteg hasznos tapasztalattal gazdagodhattak”

Dr. Tamás László, igazgató, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika jelentős részt vállalt az egyetem  COVID-ellátásában, a különböző hullámok alatt más-más feladatok elvégzésével. „Klinikai osztályainkat az Ortopédiai Klinika egyik felébe költöztettük, hogy az ágyaik a sürgősségi osztály háttér ágyait biztosítsák. COVID-szempontból PCR-teszt diagnosztikai és oktató centrumként működtünk. Az első hónapokban mi végeztük a Külső Klinika Tömb klinikáin a dolgozók, illetve az ott fekvő betegek tesztelését is. Közben betanítottuk a klinikák által kijelölt dolgozókat a helyes szűrés technikájára is” – számolt be az első hullám során történtekről dr. Tamás László, egyetemi tanár, a klinika igazgatója. Hozzátette: az Általános Orvostudományi Kar negyed-, ötöd- és hatodéves hallgatói számára bevezettek egy új kötelező tantárgyat „A koronavírus komprehenzív elmélete, a helyes felsőlégúti mintavétel gyakorlatacímmel, melynek oktatásában az Orvosi Mikrobiológiai Intézet, a Laboratóriumi Medicina Intézet, a Radiológiai Tanszék, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika és a Kórházhigiénés Osztály munkatársaival együtt a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika munkatársai is részt vettek. 

A második hullám idején a munkatársaim az egyetem nagyobb COVID-ellátóhelyein segítették a koronavírus elleni harcot, közben a klinika második szintjét átadtuk a Neurológiai Klinikának, amely a nem covidos neurológiai pácienseket kezelte itt – mutatott rá dr. Tamás László. A harmadik hullámban az emelkedő esetszámok miatt a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egész épülete is COVID-ellátóvá alakult. Három COVID-osztályt, szürke és vörös zónát, valamint kamerával felszerelt megfigyelőszobákat, gyógyszerelőkészítő szobákat hoztak létre. A klinikán 2021. március 5-től kizárólag koronavírusos betegeket ápoltak 56 ágyon. Saját, nem fertőzött pácienseiket a zöld zónában, az I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinikán kezelték 16 ágyon. „Az intézményben kevés helyen volt telepített oxigénellátás. A járvány miatt csúszott ezek tervezett bevezetése – ennek hiányában a koronavírusos betegeink oxigénellátását csak palackokkal tudtuk megoldani. Ez az egyik oka, amiért csak a harmadik hullámban vált a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika is COVID-ellátóvá” – magyarázta az igazgató. Emellett szintén nehézséget jelentett az itt dolgozó nővérek és orvosok munkájának átszervezése: ügyeleti rendszer helyett műszakokban kezdtek dolgozni. Utóbbi beosztás eddig csak a nővérekre volt jellemző, a harmadik hullám idején azonban a műtő személyzete és az orvosok is ebben a rendszerben dolgoztak.

Dr. Tamás László kiemelte az egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájától, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikától kapott szakmai segítséget is. „Nekünk, fül-orr-gégészeknek nem volt könnyű feladat az általános belgyógyászati, vagy épp súlyos szívbetegségben szenvedő koronavírusos betegek ellátása. A klinikánkon elsősorban fej-nyaki daganatokat, súlyos fülbetegségeket, fulladásos panaszokat, orr- és melléküreg betegségeket és pajzsmirigy-problémákat kezelünk, így óriási támogatást jelentett a belgyógyász és kardiológus szakorvosok, illetve rezidensek segítsége. A más klinikákról érkezett ápolói személyzet és az önkéntes segítők, medikusok, katonák munkája szintén fontos támogatást jelentett a számukra.  A COVID teljes körű ellátása mellett a szűrőállomásunk is tovább működött. A fertőzésszámok emelkedésével segítséget kaptunk a II. Sz. Patológiai Intézettől a tesztek elvégzésében, így az ott dolgozó kollégáink is be tudtak állni a COVID-ellátásba” – idézte fel az igazgatója.

A fertőzésszámok csökkenésével a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán májusban szűnt meg a COVID-ellátás. A pandémiás időszak tapasztalataival kapcsolatban az igazgató kiemelte az itt dolgozók hozzáállását, valamint azt, mennyi tapasztalatot szerezhettek koronavírusos betegek kezelése terén. „Azzal, hogy belgyógyászok és kardiológusok mellett látták el a covidos betegeket, a mi szakorvosaink és rezidenseink látóköre is tágult, és rengeteg hasznos gyakorlati tapasztalattal is gazdagodhattak” – emelte ki dr. Tamás László.

„A szülészeti ellátást a járványhelyzetben sem lehet leállítani”

Dr. Ács Nándor igazgató, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

„Már tavaly tavasszal is voltak covidos kismamák a klinikán, így a járvány hazai megjelenése óta részt veszünk a koronavírus-ellátásban” – fogalmazott dr. Ács Nándor. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója szerint az első hullám idején heti rendszerességgel fordultak elő náluk fertőzött páciensek, nekik nem voltak súlyos, külön ellátást igénylő covidos tüneteik – a klinikán azonban meg kellett oldani azoknak a kismamáknak vagy nőgyógyászati okból jelentkező betegeknek az ellátását, akiknek koronavírus-tesztje fertőzöttséget mutatott. “Kórtermeket és két műtőt különítettünk el számukra, valamint létrehoztunk egy beöltözésre alkalmas területet is a vörös zónába belépő kollégáknak. Emellett oktatásokat is szerveztünk, illetve külön oktatóvideót is készítettünk – emlékezett vissza dr. Ács Nándor.

Az igazgató szerint a 2021. tavaszi harmadik hullám emelkedő esetszámai miatt nekik is még jobban át kellett alakítaniuk az ellátást. A klinika Baross utcai épülete COVID-mentes zöld zónaként működött, míg az Üllői úti épületben egy teljes emeletet alakították át vörös zónás COVID-osztállyá. „Míg az első két hullámban elenyésző számban fordultak elő komoly koronavírusos tüneteket mutató kismamák, a harmadik hullám ebben is változást hozott. Jelentősen megnőtt a fertőzés miatt súlyos állapotba került édesanyák száma, a járvány tetőpontján egy időben 27 kismamát kezeltünk oxigénigénnyel” – mondta el dr. Ács Nándor. Az édesanyák mellett kis számban, de koronavírus-fertőzött újszülötteket is kezeltek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, de az igazgató szerint egyiküknél sem léptek fel súlyos panaszok.

Dr. Ács Nándor szerint a legnagyobb kihívást az ellátás átszervezése jelentette számukra. „Magyarország legnagyobb szülészeti intézménye vagyunk nagyon magas szülésszámmal – a szülészeti ellátást ráadásul a járványhelyzetben sem lehet leállítani” – mutatott rá, hozzátéve: hazai szinten a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján látták el a legtöbb covidos kismamát, akik nemcsak az egyetem intenzív osztályairól, de az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek. Az igazgató szerint a megemelkedett terhelés miatt a professzorok és docensek is visszaálltak ügyelni, de a szakápolókra, szülésznőkre és a teljes személyzetre is nagy teher nehezedett. „Egy vörös zónába beöltözött szülésznő nem tudhatja, hogy mikor tud onnan kijönni, nem lehet ugyanis megmondani, hogy egy kismama egy, vagy csak hat óra múlva lesz túl a szülésen. Ráadásul egy-egy műtét nálunk nemcsak szülészeket és szülésznőket, de az aneszteziológusokat, gyerekgyógyászokat és az egyéb személyzetet is érinti. Épp ezért óriási hálával tartozom a kollégáimnak, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is mindannyian helyt álltak” – mutatott rá dr. Ács Nándor, aki emellett kiemelte az oltás jelentőségét is.

„Mindenki máshogy reagált a váratlan helyzetekre, de képesek voltunk erősíteni egymást és csapatként együttműködni”

Dr. Molnár Mária Judit, intézetvezető, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete

A Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének munkatársai az elmúlt egy évben folyamatosan részt vettek a koronavírus elleni harcban: kezdetben az egyetem különböző klinikáira, valamint külső ellátóhelyekre, például az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetre kivezényelve dolgoztak, valamint a szűrést és az oltást segítették. A 2021-es harmadik hullámban pedig intézetünk aktív COVID-osztállyá is alakult – emelte ki dr. Molnár Mária Judit egyetemi tanár, az intézet vezetője, hozzátéve: 12 betegágyukon két hónap alatt körülbelül 60 koronavírusos beteget láttak el.

„Egy kis szervezeti egység vagyunk kevés ápolóval, így az intézeten belül átcsoportosításokra volt szükség, de végül sikerrel vettük az akadályokat” – fogalmazott az intézetvezető. Laborasszisztenseink álltak be segédápolóknak, de külső segítséget is kaptunk: nemcsak más klinikák ápolói, vagy épp műtősei segítettek be, de szakmai kérdések esetén bármikor fordulhattunk a Pulmonológiai Klinika vagy a belgyógyászati klinikák szakembereihez, akik folyamatosan konzíliumokat tartottak számunkra. Rendkívül szoros kapcsolat alakult ki a Sürgősségi Betegellátó Osztállyal, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikával, valamint az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézettel is. A Klinikai Központnak köszönhetően remekül működött a betegellátási hierarchia, mindenki pontosan tudta mi a feladata – egy ilyen rendhagyó helyzetben ez különösen fontos, hiszen biztonságot teremt – mutatott rá az intézetvezető.

Dr. Molnár Mária Judit szerint az intézet valamennyi munkatársa képes volt alkalmazkodni az új feladatokhoz: azok, akik főleg diagnosztikával foglalkoznak és DNS-t, vagy épp vért elemeznek, most ápolói feladatot láttak el – de ha a helyzet úgy adódott, akkor a professzorok és orvosok is elvégezték ezt a munkát. Még inkább megtanulhattuk az empátia fontosságát – mutatott rá.

„Sokan azt gondolják, hogy a ritka betegségek szakértőiként kevésbé illik hozzánk a koronavírusos betegek elsősorban belgyógyászati-pulmonológiai profilt igénylő ellátása, én azonban azt szoktam mondani, hogy ahhoz, hogy az ember a ritka betegségeket jól tudja kezelni, holisztikus szemlélet szükséges: a teljes embert kell nézni annak összes betegségével. Ez a pedig igaz a betegek COVID-ellátására is” – fogalmazott. 

Dr. Molnár Mária Judit az elmúlt évek tapasztalatai közül elsősorban a reziliencia, vagyis a rugalmas ellenálló képesség fontosságát emelte ki. „Mindenki máshogy reagált a váratlan helyzetekre, de képesek voltunk erősíteni egymást és csapatként együttműködni. Ha kaptunk egy feladatot, csak az volt a lényeg, hogy azt igyekezzünk megoldani, mert ezzel életeket menthetünk. Egyfajta kollektív reziliencia alakult ki” – emlékezett vissza.

A koronavírusos betegek mellett meg kellett oldaniuk saját pácienseik gondozását is. „Nagy lépést tettünk a telemedicina felé: megtanítottuk a betegeinket a Skype vagy a Zoom használatára, vagy arra, hogyan továbbítsák nekünk virtuálisan a megfelelő dokumentumokat, így online tudtuk tartani a kapcsolatot. A fekvőbetegellátást igénylők esetében pedig vidéki kórházakkal működtünk együtt – magyarázta az intézetvezető. Az oltással kapcsolatban is folyamatosan igyekeznek segítséget nyújtani: tájékoztatták saját, ritka betegségben szenvedő pácienseiket arról, mely védőoltás ajánlott számukra, valamint a szakmaspecifikus híreket is rendszeresen megosztották velük.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.