Csaknem 600 érdeklődő követte az I. Magyar Tudományos Mindfulness Konferenciát a Semmelweis Egyetemen. A Klinikai Pszichológia Tanszék által neves és elismert szakemberek bevonásával április 9-én megtartott egész napos online szakmai programhoz többségében orvosok, pszichológusok és egyéb segítő hivatást végző szakemberek csatlakoztak. Dr. Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető megnyitó beszédében a rendezvény jelentőségére utalva kiemelte: ugyan külföldön már évek óta rendeznek tudományos mindfulness konferenciákat, idehaza azonban a mostani, „Tudatos jelenlét a gyógyítás szolgálatában” alcímet viselő rendezvény az első.

Az online konferencia megnyitóján dr. Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető kiemelte:  a tanszék munkatársai a gyógyítás mellett köteleződtek el, ezért a konferencia előadásai is túlnyomórészt a tudatos jelenléten alapuló mindfulness meditáció gyógyítás során megvalósuló alkalmazási lehetőségeit ölelték fel. Rámutatott ugyanakkor, hogy a jelenlegi pandémiás helyzetben nemcsak az egészségügyi dolgozóknak, hanem valamennyi embernek nagy segítséget jelenthet ez a stressz és szorongás mérséklésében is hatékonyan alkalmazott módszer. Az előadások három fő témaköre a gyógyítás három nagy területét ölelte fel:

  • A tudatos jelenlét hatalmas szerepet játszik az érzelemszabályozásban, mely nemcsak a borderline személyiségzavart érinti, hanem akár a generalizált szorongást is, így összességében a mindfulness széles körben alkalmazható az érzelemszabályozás területén
  • A második nagy témakör a fájdalom volt, és az, hogy miképp alkalmazható a tudatos jelenlét módszere az ezzel való megküzdésben.
  • A harmadik nagy témakör a megelőzéshez kapcsolódott, amely részeként arról volt szó, hogy a tudatos jelenlét miként használható az iskolákban, érintve a tudatos szülőség kérdését és a gyermekkori önszabályozást is.
Korábbi felvétel. Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A tanszékvezető megnyitó beszédében felhívta a figyelmet a téma komplex megközelítésének fontosságára. A pszichés tényezőkön túl ugyanis ismernünk kell a mindfulness neurobiológiai hátterét és a kognitív idegtudományi kutatásokat is, utalt dr. Kéri Szabolcs nyitóelőadásának témájára.

Dr. Perczel-Forintos Dóra hangsúlyozta, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben különösen fontos, hogy a mindennapi munkavégzés mellett odafigyeljünk saját magunkra is, elismerjük helytállásunkat, és mindazt, amiben segítünk másoknak. Arra buzdított, hogy legyünk együttérzőek saját magunkkal, és legyünk hálásak a többieknek. Beszéde végén a „Tudatos jelenlét pillanatok” című friss, a mentális egészségügyben dolgozók számára javasolt gyakorlattal segített a résztvevőknek abban, hogy ne csak kognitív szinten, hanem érzelmileg és testileg is megtapasztalhassák a mindfulness meditáció élményét és pozitív hatásait. Kiemelte: ez a rövid gyakorlat akkor is segít, amikor nincs lehetőség hosszan meditálni, de szükségét érezzük, hogy visszanyerjük lelki egyensúlyunkat.

Önsegítő szakmai anyag a Klinikai Pszichológia Tanszéktől
Rövid, hatékony és bárhol alkalmazható gyakorlatokból álló önsegítő szakmai anyagot készített a Klinikai Pszichológia Tanszék. A tanszék honlapján elérhető összeállítás tartalmaz egyebek mellett egy néhány perces tudatos jelenlét gyakorlatot, rövid légzőgyakorlatot, stresszoldó tippeket, egy önegyüttérzés módszerére épülő hanganyagot, továbbá elérhető a felületről egy egészségügyi dolgozóknak készített, a koronavírus-járványhoz kapcsolódó szorongás kezelésére szolgáló összeállítás is. A koronavírus-járvány harmadik hulláma minden eddigieknél nagyobb mentális és fizikai megterhelést jelent, ezért fontos, hogy saját magunkra is odafigyeljünk: észrevegyük és elismerjük helytállásunkat és kollégáink erőfeszítéseit is, legyünk együttérzőek önmagunkkal és hálásak a többieknek – hívja fel a figyelmet a tanszék.
A Mit tehetünk a nehéz pillanatokban? című önsegítő anyag elérhető a tanszék honlapján.

A konferencia nyitóelőadását dr. Kéri Szabolcs pszichiáter, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet osztályvezető főorvosa, az egyetem PhD-oktatója tartotta a mindfulness neurobiológiai vonatkozásairól. Hangsúlyozta, nem könnyű meghatározni, hogy mi is a mindfulness: több-e, mint egy gyógyító eszköz, értelmezhetjük-e valamilyen speciális pszichoterápiás technikaként, esetleg egy különleges meditációfajtáról van-e szó, vagy egy deszakralizált rítusként, esetleg kultúraformáló tényezőként tekinthetünk rá? Kitért rá, hogy a mindfulnessnek mind a metafizikai, mind az etikai alapjai a buddhizmushoz kapcsolódnak, de már levált róla. Elmondta, hogy a mindfulness szerepet játszhat akár abban is, hogy ellenpontozza a fogyasztói, információs és technológiai társadalom túlárasztott, zakatoló, zajos, ingerrel beszennyezett környezetét, hiszen befelé fókuszálva, a jelenben maradva mindezeket ki tudjuk zárni. Azért nevezte ezt különösen lényeges kérdésnek, mert szerinte talán a pszichoanalízis óta nem tört be semmi ekkora erővel a kulturális térbe. Mint mondta, a mindfulness lehet akár egy ellenreakció is a mai információs társadalom túlfűtött jellegére. Ebből a nagyon széles jelenségkörből kell kiragadnunk valamit, amit a gyógyításban tudunk alkalmazni és tudományos alapja is van – emelte ki.

Dr. Kéri Szabolcs előadása négy fő területet érintett: a mindfulness definiálásának kérdéskörét, a jelenség mögött húzódó idegrendszeri alapokat, majd az idegrendszeri mechanizmusokat egy szélesebb, tágabb, integratív neurofiziológiai modellben foglalta össze, amely már kitér a test működésére is, végül néhány gyakorlati alkalmazásról is szót ejtett.

Az illusztráció forrása: Klinikai Pszichológia Tanszék

A mindfulness alapú terápia borderline betegekre gyakorolt pozitív hatásairól, a többi között az önsértések számának és intenzitásának csökkenéséről számolt be dr. Perczel-Forintos Dóra, valamint a tanszék két klinikai szakpszichológusa, Kresznerits Szilvia és Zinner-Gérecz Ágnes. A tudatos jelenlét és az empátia kapcsolatát dr. Unoka Zsolt, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docense ismertette. „Szégyen vagy együttérzés? A gyermekkori traumák hatása az önészlelésre” címmel dr. Vizin Gabriella pszichoterapeuta kutatását ismerhették meg az érdeklődők, hangsúlyozva az önegyüttérzés fejlesztésének terápiás hatásait. A tudatos jelenlét fájdalomkezelésben betöltött szerepéről dr. Udvardi Veronika beszélt, míg dr. Rózsa Sándor „A tudatos jelenlét mérése: hogyan meditálnak a magyarok?” címmel tartott előadást. A mindfulness ígéretes iskolai alkalmazási lehetőségeit dr. Szabó Éva, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének vezetője ismertette, a mindfulness készségek a szülő-gyermek kapcsolatra gyakorolt pozitív hatásairól dr. Miklósi Mónika beszélt. A mindfulness alapú intervenciók gyermekek körében való sikeres alkalmazásáról dr. Garai-Takács Zsófia adott elő.

A résztvevőknek lehetőségük nyílt a tudatos jelenlét élményszerű megtapasztalására is közösen végzett, vezetett meditáción. A szervezők a nagy szakmai érdeklődést látva szeretnének hagyományt teremteni a konferenciával. Abban bíznak, hogy időről időre megoszthatják majd egymással és az érdeklődőkkel a mindfulness területén végzett kutatásaik, friss ismereteik eredményeit. 

Forrás: Klinikai Pszichológia Tanszék

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.