Markusovszky Lajos (1815–1893) meghatározó egyénisége volt a 19. századi magyar egészségügynek és oktatásnak, hatása mindmáig él – hangsúlyozta dr. Tulassay Tivadar a koszorúzási ünnepségen mondott beszédében. A rector emeritus kiemelte: Markusovszky végigjárta és tanulmányozta az európai orvosi kultúrákat, majd hazajött és Balassa János mellett lett sebész. A szabadságharc alatt orvosként csatlakozott Görgei Artúr hadseregéhez, ő volt az, aki Görgei fejsebét ellátta, majd a forradalom után vele együtt emigrációba kényszerült. Visszatérve fő célkitűzése volt, hogy a magyar orvos-egészségügyet, a magyar oktatást és felsőoktatást európai szintre emelje. Az 1857-ben általa alapított Orvosi Hetilap a negyedik legrégebbi orvosi szakfolyóiratnak számít Európában. Kora vezető egyéniségeinek, köztük Semmelweis Ignácnak nemcsak barátja volt, de tudományos munkásságának méltatója, segítője.
Markusovszky Lajos szobra 2005-ben került az egyetem előtti térről a jelenlegi helyére, a Belső Klinikai Tömb udvarára. Az ünnepség keretében születésének 211. évfordulója alkalmából dr. Merkely Béla rektor, dr. Papp Zoltán, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, az Orvosi Hetilap főszerkesztője és dr. Tulassay Tivadar rector emeritus helyezte el a Semmelweis Egyetem és az Orvosi Hetilap szerkesztőségének, Németh József polgármester pedig Vasegerszeg önkormányzatának koszorúját Markusovszky Lajos szobránál.
Ezt követően tartották meg a Markusovszky Lajos-emlékülést a Markusovszky Lajos Alapítvány, az Orvosi Hetilap szerkesztősége és szerkesztőbizottsága, valamint az Akadémiai Kiadó nevében a Semmelweis Szalonban.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kiemelte: „Ez a helyszín méltón szimbolizálja azt a közvetlen kapcsolatot, ami a 211 éve született Markusovszky páratlan életműve és a mai orvoslás között fennáll és megtestesíti azt a folytonosságot, ami évről évre aktuálissá teszi a Markusovszkyra való emlékezést.” Mint rámutatott, Markusovszky neve sok szállal kötődik a Semmelweis Egyetemhez: 1834-től az egyetem jogelődjének, a Pesti Egyetem Orvosi Karának volt a hallgatója, rövid ideig a sebészeti klinikán dolgozott, elsők között alkalmazta az éternarkózist. A szabadságharc alatt részt vett a honvédorvosi képzésben, az általa alapított Orvosi Hetilap pedig a legrégebbi magyar sajtótermék, ami máig működik és hétről hétre tudományos cikkeket közöl. Részt vett Magyarország közegészségügyi rendszerének kialakításában, és miniszteri tanácsosként sokat tett a pesti orvoskar fejlesztéséért, kiépítéséért.
Az egészségügyi oktatás egyik legmeghatározóbb alakjaként mélyen hitt a gyakorlati képzés fontosságában, ez mind a mai napig megkerülhetetlen alapelv. Egyetemünk gyakorlatorientált kurrikulumreformjának mottója a hallgatóknak szóló intelme, hogy csak betegágy mellett készülhetnek fel a betegágynál való munkájukra
– hangsúlyozta a rektor.
Dr. Papp Zoltán professzor, az Orvosi Hetilap főszerkesztője a folyóirat tavalyi tevékenységét és jelenlegi helyzetét foglalta össze előadásában. Mint kiemelte, idén a lap fennállásának 169. évfordulóját ünnepelhetik, amely a világon is a hat legrégebbi alapítású orvosi periodika közé tartozik. A Markusovszky által elindított lap az alapítás óta mind a mai napig megjelenik, és míg a szaklapok többsége ma már angol nyelvű, az Orvosi Hetilap vezetése alatt továbbra is a magyar nyelvű közlés mellett döntött, ezzel fontos szerepet vállalva a hazai orvosi nyelv fennmaradásában és fejlesztésében – hangsúlyozta a főszerkesztő. Ezért nagy gondot fordítanak a beküldött kéziratok nyelvi és szakmai lektorálására, az esetenként az angolszász orvosi terminológiából fordítással átvett megnevezések szabatos magyar megfelelőire, illetve a latin kifejezések és a magyar fordításaik megfelelő használatára. A főszerkesztő szerint a lap olvasottságát jól jellemzi, hogy az Akadémiai Kiadó által publikált 52 szakfolyóirat közül az Orvosi Hetilap a második legolvasottabb.
A Markusovszky Lajos Alapítvány Kuratóriuma minden évben Markusovszky Lajos-emlékérmet adományoz egy személynek kiemelkedő tudományos munkásságáért és az Orvosi Hetilap érdekében végzett önzetlen és magas színvonalú tevékenységéért. A 2026. évi Markusovszky Lajos-emlékérem kitüntetést a magyar és a nemzetközi gyermekgyógyászat kiemelkedő orvosegyéniségének, dr. Tulassay Tivadar professzornak, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika professor emeritusának, az Orvosi Hetilap támogatójának adományozta.
A díjazott méltatását és szakmai pályájának bemutatását követően dr. Tulassay Tivadar megtartotta a Markusovszky Lajos-emlékelőadását. Beszédében Markusovszky gondolataira hivatkozva kiemelte az együttgondolkodás, az együttműködés fontosságát, amely szavai szerint nemcsak a tudományban, az Orvosi Hetilap publikációival kapcsolatban, hanem a társadalmi élet minden területén lényeges. Tudományos előadásában saját kutatásai és a nemzetközi szakirodalom alapján azt mutatta be, milyen fontos elemei vannak az emberi só- és folyadékháztartás megismerésének.
Az Orvosi Hetilap Szerkesztőbizottsága minden évben „Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos-díjjal” jutalmazza az előző évben (jelen esetben a 2025-ben) legjobbnak ítélt 10 tudományos közleményét.
Belicza Éva, Surján Cecília, Dombrádi Viktor, Surján György, Sinka Fruzsina Mária, Bertókné Tamás Renáta és Horváth Zsolt:
A hazai mammográfiás szűrőprogram eredményessége.
Retrospektív követéses vizsgálat a betegforgalmi adatok alapján 2010 és 2021 között
*
Egyed Bálint, Árvai Kristóf, Zajta Erik, Hegyi Lajos László, Andrássy Blanka, Kovács Árpád Ferenc, Bekő Anna, Péterffy Borbála, Erdélyi Dániel János, Müller Judit, Békési Andrea, Kállay Krisztián, Goda Vera, Kriván Gergely, Tuboly Eszter, Csanádi Krisztina, Ottóffy Gábor, Szegedi István, Kiss Csongor, Bödör Csaba, Alpár Donát és Kovács Gábor:
A genetikai eredetű gyermekkori krónikus cytopeniák felismerése a molekuláris medicina érájában. Klinikai ajánlás és metodikai útmutató
*
Hirschberg Andor, Matuz Mária és Kiricsi Ágnes:
A krónikus rhinosinusitis orrpolipos formájának dupilumabkezeléssel szerzett hosszú távú tapasztalatai
*
Hófer Janka Hédi, Kárpáti Júlia Marianna, Bedics Gábor, Bekő Anna, Cséplő Lilla, Danyi Zita, Horváth Eszter, Csóka Monika, Szabó Sándor, Illés Laura, Garami Miklós, Brückner Edit, Kovács Árpád Ferenc, Dezső Katalin és Kiss Richárd:
A molekuláris patológia szerepe a gyermekkori tumorok diagnosztikájában, prognosztikájában és kezelésében
*
Jánosi András, Csató Gábor, Ferenci Tamás, Pápai György, Guti Sándor, Vajer Péter és Andréka Péter:
A szívinfarktus miatt kezelt betegek sürgősségi ellátása: a panasz kezdetétől az ér megnyitásáig
*
Major Ábel, Simon Gábor, Zsoldos Márton, Nagy Anikó Ilona, Hermann Péter, Merkely Béla és Joób-Fancsaly Árpád:
Új irányelvek az infektív endocarditis megelőzésében és ezek fogászati és szájsebészeti vonatkozásai
*
Matula Zsolt, Bacskai Miklós, Andrikovics Hajnalka, Bors András, Csabán Dóra, Őrfi Zoltán, Gyenesei Attila, Uher Ferenc és Vályi-Nagy István:
A SARS-CoV-2-fertőzés iránti fogékonyság és a súlyos COVID–19 hátterében álló genetikai tényezők
*
Mihály Sándor, Trnka-Szántay Kinga, Deme Orsolya, Holtzinger Emese, Samu-Pásztor Ágnes, Auer Brigitta, Hartyánszky István, Rényi-Vámos Ferenc, Ablonczy László, Nemes Balázs, Szakály Péter, Szederkényi Edit, Szilvási Anikó, Piros László, Bayerné Matusovits Andrea:
Magyarország Eurotransplant teljes jogú tagságának első 10 éve. Nemzetközi szervcsere 2013 és 2023 között
*
Pollák Patrik, Barótfi Szabolcs, Csóka Ildikó és Budai-Szűcs Mária:
A mesterséges intelligencia szerepe a korai fázisú onkológiai klinikai vizsgálatok tervezésében és megvalósíthatóságában
*
Sík Pál Botond, Fancsovits Péter, Urbancsek János, Piros László, Nemes Annamária, Joó Kata, Ács Nándor és Bokor Attila:
A petefészek-krioprezerváció és -autotranszplantáció mint a termékenység megőrzésének új lehetősége
*
Varga Csaba:
Hatalom a tudomány ellen
I. Tudományos viták a sztálini Szovjetunióban
II. A szovjet genetika tragédiája
III. Liszenko bűnei – emberi sorsokon keresztül
Dr. Fehér János professzor, az Orvosi Hetilap korábbi főszerkesztője emlékére húga, dr. Fehér Erzsébet professzor 2011-ben alapítványt hozott létre. A Dr. Fehér János Emlékére Alapítvány célja a belgyógyászat, különösen a hepatológia kutatásának elősegítése, továbbá olyan orvostanhallgatók, PhD-hallgatók, valamint az ő oktatóinak támogatása, díjazása, akik kiemelkedő tudományos munkát végeznek.
A Dr. Fehér János Emlékére Alapítvány Kuratóriuma ebben az évben egy pályamunkát díjazott, mely az Orvosi Hetilapban jelent meg. A díjat Fehér Erzsébet professzor, a Dr. Fehér János Emlékére Alapítvány alapítója adta át. A 2026. évi díjazott pályázó Balázs Sámuel, dolgozatának címe: „A tumorinfiltráló lymphocytakészítmények 40 éve a rák elleni küzdelemben.” A pályamű az Orvosi Hetilap ez évi 19. számában jelent meg.
Galéria
Az esemény zárásaként dr. Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora egy professzori hagyatékból az Orvosi Hetilap 1930-es évjáratának, valamint az Orvosegyetem lap bekötött korabeli lapszámait adta ajándékba dr. Merkely Béla rektornak és dr. Papp Zoltán főszerkesztőnek. Majd dr. Réffy Balázs, az Akadémiai Kiadó vezérigazgatója ismertette gondolatait a tudományos folyóirat-kiadás helyzetéről és az Orvosi Hetilap jövőjéről.
Tasnádi Róbert
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
