A gyorsuló ütemben átalakuló világ jelentette új kihívásokhoz folyamatosan alkalmazkodni kell, elég csak a koronavírus-járványra gondolni – hívta fel a figyelmet köszöntőjében dr. Merkely Béla rektor a Semmelweis Egyetem Trópusi Medicina és Globális Egészségügy Munkacsoportja által szervezett szimpóziumon. Hozzátette: a trópusi medicina és a globális egészségügy olyan diszciplína, amivel épp csak ismerkedünk. Szavai szerint a régió vezető orvos- és egészségtudományi egyetemeként, amely mintegy 131 országból fogad hallgatókat, az intézménynek felelőssége van abban, hogy az újonnan felmerülő kérdésekre, problémákra választ adjon, legyen szó az epidemológiáról, az utazási medicináról, a közegészségügyről, a vakcinológiáról, a szociológiáról, a kulturális antropológiáról, vagy épp az állategészségügyről. Mindebben előreláthatólag komoly szerepe lesz a tavaly alakult munkacsoportnak.
A következő tanévben kötelezően választható két kredites tantárgyként elindul a Trópusi medicina és nemzetközi egészségügy az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK)
– jelentette be dr. Merkely Béla. Az angol és magyar nyelven meghirdetendő tárgy a külföldi és hazai leendő egészségügyi szakemberek számára alapvető ismereteket nyújt majd a potenciálisan behurcolható betegségek megelőzésével, diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatban. A munkacsoport tagjai már az elmúlt évben is több jelentős publikációt jegyeztek, számos nemzetközi kutatási együttműködésben is részt vesznek, emellett közreműködnek a 2025-ben kezdődött Admire Hungary hazai migrációs egészségügyi kutatásban is. A rektor megemlítette azt is, hogy az egyetemnek több mint 200 kétoldalú megállapodása van külföldi felsőoktatási intézményekkel, amelyek lehetőséget adnak a hallgatócsere mellett arra is, hogy a trópusi betegségek kutatása terén új együttműködések induljanak.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy az Általános Orvostudományi Kar az egyik legnemzetközibb kar Európában, ami 131 országból fogad hallgatókat, ahol kultúrák és vallások keverednek, és mindenkinek el kell fogadnia a másikat – hangsúlyozta dr. Nyirády Péter, a kar dékánja. Elmondta azt is, hogy a hallgatók szemléletformálását szeretné a jószolgálati cselekedetek itthoni meghonosításával bővíteni, hasonlóan ahhoz, mint amit a német Asklepios Campuson látott. Ennek jegyében dékánként kezdeményezi majd, hogy a hallgatók és oktatók önkéntes alapon a Vöröskereszt bevonásával hajléktalanokat lássanak el. „Nagyra becsülöm azt a munkacsoport létrejöttében is tetten érhető szemléletet, hogy akár kicsiben is keressük azt a megoldást, amivel jobbá tehetjük a környezetünket és a világunkat is” – tette hozzá dr. Nyirády Péter.
A diszciplína első munkacsoportja a régióban
A Semmelweis Egyetem Trópusi Medicina és Globális Egészségügy Munkacsoportja dr. Lakatos Botond, az Infektológia Tanszéki Csoport egyetemi docense, illetve dr. Farkas Ferenc Balázs, a Gyermekgyógyászati Klinika rezidense kezdeményezésére alakult meg. Létrejöttét az elmúlt évtizedek összetett társadalmi, klimatikus és geopolitikai változásai és a globális egészségügyi folyamatokra gyakorolt hatásukra adandó válaszok megtalálása indokolta, illetve az, hogy egyre jelentősebb nemzetközi hallgatói érdeklődés mutatkozik a globális egészségügyi kérdések irányába. Az elmúlt években több Egyesült Államokbeli és nyugat-európai egyetem is hasonló kurzusok, illetve ráépített szakképzések indításával reagált, a közép-európai régióban azonban ez még kevéssé érhető tetten. Maga a trópusi medicina és nemzetközi egészségügy egy határterületi diszciplína, melynek tematikája az országhatárokon átívelő egészségügyi kihívások, és azokra kínált megoldások köré rendeződik. A munkacsoport célja a hallgatók globális szemléletformálása, hogy megértsék és kezelni tudják a 21. század globális egészségügyi kihívásait, bárhol is álljanak munkába a világban. A munkacsoport tevékenysége iránt érdeklődő kutatók bővebb felvilágosítást a tropmed@semmelweis.hu címen kaphatnak.
Az egyetem küldetése, hogy a tudásmegosztás, a közös kutatások és a nemzetközi képzések közvetlenül is hozzájáruljanak a betegellátás fejlődéséhez – hangsúlyozta előadásában dr. Hegedüs Tamás, a Semmelweis Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Igazgatóságának vezetője. Elmondta azt is, hogy az elmúlt években átrendeződött a nemzetközi hallgatókat küldő országok listája, és bár továbbra is Németországból jönnek a legtöbben, egyre élénkebb az érdeklődés az egyetem képzései iránt Kínából, Iránból, Dél-Koreából és az ázsiai országokból. Ismertette azt is, hogy az igazgatóság koordinálja a különféle mobilitási és ösztöndíjprogramokat, amelyek szintén hozzájárulnak a nemzetközi tapasztalatcseréhez és kutatási együttműködések kialakulásához. Megemlítette, hogy a tudományos és innovációs rektorhelyettesi irodával közösen dolgoznak egy olyan platform létrehozásán, ami megkönnyíti majd az egyetemi kutatócsoportok nemzetközi bemutatkozását, illetve nemzetközi kutatási partnerségek kialakítását.
Modern medicina alatt legtöbbször új műtéti eljárásokat, infrastruktúrát és gyógyszereket értünk, miközben gyakran elfeledkezünk arról, hogy az adott ország népegészségügyi, egészségügyi strukturális egyenlőtlenségei olykor zárójelbe teszik az ezekkel elért eredményeket – hívta fel a figyelmet dr. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance központjának vezetője. Előadásában bemutatta, hogy milyen hatása van mindennek Magyarországon a lakosság általános egészségi állapotára, várható élettartamára, halandóságára, egyes krónikus betegségek előfordulási gyakoriságára. Megemlítette, hogy az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretében az egyetemen kifejlesztett TÉR-EPI rendszer Magyarországon a legátfogóbb, egyenlőtlenségek vizsgálatára alkalmas eszköz, amely a korai beavatkozások tervezéséhez is felhasználható.
Dr. Szabó Dóra, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója az antibiotikum rezisztens baktériumok terjedésének globális jelentőségéről, illetve a lehetséges megelőző intézkedésekről beszélt előadásában. Bemutatta, hogy az egyes régiókban melyek a legnagyobb problémát okozó multirezisztens baktériumok, illetve azt, hogyan változtak az elmúlt három évtizedben a rezisztens kórokozók okozta halálozással leginkább érintett korcsoportok. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a multirezisztens kórokozók számának gyarapodásához nemcsak a globális turizmus, illetve a túlzott humán antibiotikumhasználat járul hozzá, hanem a kórházakból, ipari létesítményekből, az élelmiszerláncból a környezetbe kikerülő antibiotikumhatóanyagok egyre növekvő mennyisége is.
Dr. Szilárd István, a Pécsi Tudományegyetem professzora előadásában áttekintést nyújtott a migrációs egészségügy előtt álló kihívásokról és feladatokról, hangsúlyozva, hogy a vendégmunkások növekvő munkaerőpiaci szerepe miatt érdemes lenne a készülő Nemzeti Népegészségügyi Stratégiában is kitérni ennek foglalkozás-, népegészségügyi, és esetenként állategészségügyi hatásaira.
Dr. Késmárky-Kodak András, a Debreceni Egyetem Karitatív Koordinációs Központja vezetője előadásában bemutatta az egyetemi hallgatók és dolgozók önkéntes karitatív tevékenységeit támogató koordinációs központ, illetve azt, hogyan jött létre az egyetemen egy nemzetközi missziókat, segélyezőprogramokat teljesíteni képes különleges orvos- és mentőcsoport.
A szimpózium résztvevői előadást hallhattak arról is, hogyan működik a gyakorlatban a One Health szemlélet. Dr. Juhász Alexandra, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet korábbi munkatársa, jelenleg a Liverpool School of Tropical Medicine egyik MSc-oktatója egy Malawiban végzett, a humán és állati vérmételyek hibridizációjával kapcsolatos kutatás gyakorlati példáján illusztrálta, hogyan lehet feltárni, esetenként megakadályozni a zoonotikus paraziták terjedését, vagy a környezetbe kijutott példányok okozta visszafertőződést.
Noha trópusi medicináról, globális egészségügyről beszélünk, ezeknek a saját közvetlen környezetünkre és életünkre is hatása van – emelte ki dr. Farkas Ferenc Balázs, a Gyermekgyógyászati Klinika rezidense. Előadásában áttekintette az újonnan létrejövő és újraterjedő betegségek kialakulását. Újraterjedő betegségre példaként a tavalyi szamárköhögés-járványt említette. Kitért a kórokozók terjedését segítő vektorok jellemzésére, és a vektorbiológia főbb tudnivalóira is. A klímaváltozás hatására példaként az ázsiai tigrisszúnyog hazai megtelepedésével járó kockázatokat említette.
Dr. Lakatos Botond, a Semmelweis Egyetem Infektológia Tanszéki csoportjának egyetemi docense az importált fertőzésekkel kapcsolatos hazai kockázatokról, lehetőségekről, kutatásokról adott áttekintést. Beszélt a tudomány által kevéssé kutatott trópusi betegségek jelentette kockázatokról, a turizmus által észrevétlenül behozott egzotikus baktériumokról, kórokozókról. Kitért a rendelkezésre álló eszközök és lehetőség ellenére szolidan növekvő maláriás esetekről, illetve a tuberkulózis Kelet-Közép-Európában egyre növekvő indicenciája jelentette közegészségügyi kockázatokról is. Ismertette az Országos Trópusi Centrum mintegy 200 betegének adatai alapján készített kutatást is, amelyből kiderült, milyen betegségekkel diagnosztizálták külföldről hazatérő honfitársainkat 2012-2024 között. Mindezek miatt érdemes a hazai orvosoknak olykor a külföldi utazásokra is rákérdezni, a kutatást pedig jó indikátornak tartotta azzal kapcsolatban is, hogy jellemzően milyen importált betegségekre érdemes felkészülniük.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
