Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. november 27.
463717 Összes oltás
A Szenior Akadémia 2021-es tavaszi online szemeszterének hatodik alkalmán dr. Bereczki Dániel, a Neurológiai Klinika igazgatója tartott előadást a fejfájások típusairól, gyakoriságáról, a háttérben előforduló lehetséges okokról és a terápiás megoldásokról. Kitért arra is, hogy mikor kell komolyabb betegségekre gondolni a tünetek hátterében, milyen esetekben lehet szükség képalkotó vizsgálatra és külön szólt az idősebb korosztály körében előforduló fejfájásról is.

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz a háziorvosoknál és a neurológiai szakrendeléseken is, minden második embert érint az élete során. Gyakran társulnak hozzá pszichés panaszok, elsősorban például depresszió; ez is mutatja, hogy komplex problémáról van szó – mutatott rá előadásában dr. Bereczki Dániel, a Neurológiai Klinika igazgatója. Mint emlékeztetett, a fejfájásokat először harminc évvel ezelőtt osztályozták tudományos alapon, a mindennapi klinikai gyakorlatban alkalmazott jelenlegi besorolás 2018-ban készült.

Eszerint megkülönböztetjük az elsődleges fejfájást, amikor maga a fejfájás a betegség (pl. tenziós fejfájás, migrén), valamint a másodlagos fejfájást, amikor a panasz valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg (pl. magas vérnyomás, szemészeti betegségek, vashiányos vérszegénység, egyes gyulladásos betegségek, agyvelő-gyulladás, agydaganatok). Amikor valaki orvoshoz fordul, az első feladat annak az eldöntése, hogy e két nagy csoport melyikébe sorolható – a fejfájósok 90 százalékának elsődleges fejfájása van – emelte ki az előadó. Ez utóbbi esetben a következő döntési pont az, hogy csak magát a fennálló fájdalmat szükséges kezelni, vagy a panasz olyan gyakran jelentkezik, hogy megelőző kezelés, ún. intervallumterápia kell a fejfájós időszakok között.

Az elsődleges típusú fejfájások közül a tenziós fejfájás a leggyakoribb, ritkább, de mégis jobban ismert a migrén, és ide tartozik még a viszonylag ritka cluster fejfájás.

A tenziós típusú fejfájás tompa, nyomó, feszítő típusú kétoldali fájdalom, amit nem fokoz a fizikai aktivitás, néhány perctől napokig tarthat, kimerültség, stresszhelyzet erősíti, de általában a munkaképességet nem befolyásolja. Gyakoriságtól függően lehet epizodikus vagy krónikus.

A migrén erős, lüktető, görcsös fájdalmat jelent, amit a fizikai megerőltetés fokoz, a munkaképességet gátolja, az erős fény-, hang-, szagingerek zavarják a beteget, hányinger, hányás is előfordul. Felnőtteknél legalább 4, gyerekeknél legalább 2 óráig tart, de akár napokig előhúzódhat. Szó esett az ún. aura tünetekről is, ami minden ötödik migrénesnél megelőzi a rohamot. Ezek olyan neurológiai tünetek, mint a látótérkiesés, szikrák, cikk-cakk vonalak megjelenése; ezek fél órával a migrén előtt jelentkeznek.

Mindkét típusú fejfájás kétszer, háromszor gyakoribb nők esetében, az orvoshoz fordulókat vizsgálva pedig még magasabb ez az arány, négy, ötszörös. A férfiak nem szívesen keresik fel a rendelést ezzel a problémával – osztotta meg tapasztalatait dr. Bereczki Dániel.

A cluster fejfájás a fentiekkel ellentétben férfiaknál gyakoribb, általában harminc év körüli dohányzóknál fordul elő. Tipikusan ciklikusan, úgynevezett clusterekben jelentkezik a fájdalom, amely egyoldali, szem mögött jelentkező nagyon erős, és gyakran éjszaka lép fel, 15-30 perctől másfél óráig tarthat.

A krónikus fejfájában szenvedők gyakran a kelleténél több fájdalomcsillapítót szednek, és ebben az esetben jelentkezhet a gyógyszerek okozta fejfájás. Erről akkor beszélünk, ha a beteg napi szinten szed fájdalomcsillapítót, aminek bevételét követően fél-egy órával csökken vagy megszűnik a fejfájása, majd a gyógyszer hatásának múltával újra jelentkezik, és gyakran egész napig tart, csak az intenzitása változik. Enyhe, kétoldali, homlok- és halántéktáji fájdalom jellemző ebben az esetben, ami a gyógyszer elhagyásával erősödik.

MR-vizsgálat. A fotó illusztráció.

Dr. Bereczki Dániel kiemelte: fontos kérdés, hogy mikor szükséges képalkotó vizsgálattal (CT, MRI) tisztázni azt, hogy van-e koponyán belül olyan elváltozás, ami a fejfájás okozója lehet. Általánosságban ismert, típusos, ismétlődő migrénes rohamok esetén feleslegesnek tartják a képalkotó vizsgálatot, ugyanakkor ha valakinél először fordul elő ilyen erős migrénes fájdalom, akkor szükséges lehet – mutatott rá, ismertetve a hazai és amerikai ajánlásokat is.

Képalkotó vizsgálat javasolt az amerikai irányelvek szerint, ha:

  • góctünetek figyelhetők meg (pl. látótérkiesés, egyik oldali végtagok gyengébbek),
  • a fejfájás egyre erősödő, ún. progresszív fejfájás,
  • korábban nem volt fejfájós,
  • a fejfájás „ütésszerűen” kezdődött, vagyis az elején a legsúlyosabb,
  • az erőlködés fokozza a fájdalmat,
  • egyéb más betegségre utaló tünetek vannak,
  • epilepszia kíséretében jelentkezik.

Hasonlóan fogalmaznak az európai irányelvek, valamint a Magyar Fejfájás Társaság is – utóbbi ajánlása kiemeli azt is, hogy ha változás áll be egy fejfájásban, annak gyakoriságában, jellegében, akkor szintén szükséges lehet képalkotó diagnosztikára. Újonnan jelentkező, napokig tartó fejfájásnál pedig akkor is érdemes képalkotó vizsgálatot végezni, ha fiatal egészségesnek tűnő betegről van szó.

Dr. Bereczki Dániel végigtekintett a fejfájás kezelésének történetén is, ami több ezer évre nyúlik vissza; már az ókori Egyiptomból is fennmaradtak ezzel kapcsolatos papiruszok. A migrén hazai kezelésének fejlődését ismertetve kitért egyebek mellett az elmúlt néhány év gyógyszerfejlesztésének egyik célpontjára, a CGRP fehérje ellentételezésére. Szólt arról, hogy a nem túl erős migrénes rohamot akár fél-egy órás alvás is megszüntetheti, a rohamok megelőzésében pedig segít a rendszeres életmód és sportolás, rendszeres alvás, a kiváltó faktorok (pl. vörösbor, sajt, ha ez a tapasztalat) kerülése. A kezelés hatásosságát nehéz objektíven megítélni krónikus fejfájás esetén, ezért javasolt fejfájás-naplót vezetni.

Külön kitért az 50 éven felül kezdődő fejfájásokra, amelyek között kevesebb az elsődleges fejfájás, gyakoribb a tüneti, így külön körültekintést igényelnek, gyakrabban indokolt képalkotó vizsgálat. Ezeknek a fejfájásoknak a hátterében állhat idősebb korban:

  • trauma
  • agyi érbetegség
  • tumor
  • zöld hályog
  • halántékartéria-gyulladás
  • korábban nem ismert magas vérnyomás
  • alvási apnoé
  • nyaki degeneratív gerincbetegség
  • túlzott gyógyszerhasználat

 Az 50 év feletti elsődleges, vagyis nem tüneti fejfájások közé tartozik az alvási fejfájás, ami alvás közben jelentkezik és felébreszti a beteget.

Az előadás diasora ide kattintva tekinthető meg. 

Dr. Bereczki Dániel 2007 óta vezeti az egyetem Neurológiai Klinikáját, ezt megelőzően a Debreceni Egyetemen dolgozott, és általános orvosi diplomáját is ott szerezte 1984-ben. 1988-ban neurológiából, 1994-ben pszichiátriából tett szakvizsgát, PhD tudományos fokozatát 1994-ben, MTA doktori fokozatát 2001-ben szerezte meg. Számos külföldi szakmai tapasztalatot szerzett vendégkutatóként és vendégprofesszorként a világ több országában, többek között az USA-ban, Japánban, Hollandiában. Fő kutatási területei közé tartoznak az agyi érbetegségek, az agyi vérkeringés zavarai, valamint a fejfájás. Számos tudományos társaságban szerepet vállal, így a Magyar Stroke Társaság alapító tagja, korábbi elnöke, jelenlegi elnökségi tagja. 

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló ingyenes szabadelőadás-sorozatát dr. Nagy Zoltán professor emeritus szakmai vezetésével, amely a járványhelyzetben online folytatódik. A Szenior Akadémián az érdeklődők az egyetem vezető professzorainak tolmácsolásában nyerhetnek bepillantást az orvostudomány legújabb eredményeibe, és kaphatnak hasznos ismereteket a leggyakoribb betegségekről, azok megelőzésétől a felismerésen át a terápiáig.

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.