Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. január 20.
509005 Összes oltás
A Szenior Akadémia 2021-es őszi online szemeszterének negyedik alkalmán Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, a Pető András Kar Konduktív Pedagógiai Központjának igazgatója a konduktív nevelés gyakorlatába engedett betekintést az érdeklődő közönségnek. Előadásában ismertette a cerebrális parézis összetett tünetegyüttesét, bemutatta a Konduktív Pedagógiai Központ egységeit, szólt a konduktorképzésről, illetve kitért még a konduktív nevelés hatására és várható eredményére.

A konduktív nevelés gyakorlatáról tartott előadást a Szenior Akadémia őszi online szemeszterének negyedik alkalmán Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, a Pető András Kar Konduktív Pedagógiai Központjának igazgatója, aki prezentációjában részletesen körbejárta a cerebrális parézis (CP) tünetegyüttesét, kitérve az alkalmazási lehetőségekre és az eredményekre. Betekintést engedett emellett a konduktorképzésbe, illetve kitért az általuk alkalmazott mérési módszerekre is.

Feketéné dr. Szabó Éva előadása kezdetén a CP összetett tünetegyüttesét mutatta be, mert – mint fogalmazott –, csak ennek fényében érthető meg a konduktív nevelés gyakorlata és annak összetettsége. A szakember kifejtette, a CP egy ernyődiagnózis, azaz nincs olyan képességterület, ami az összetett tünetegyüttesben ne lenne érintett. Az egyes típusok rendkívül nagy eltérést mutatnak, az egyéni megjelenések is széles skálán mozognak. Az ICP a mozgás, a tartás és a tanulási képességek megváltozott volta. Ugyan az agyi inzultus statikus, de gyakran tapasztalják, hogy az életkor előrehaladtával a tünetek változhatnak, súlyosbodhatnak. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a maradványtünetek klasszikus értelemben nem gyógyíthatók, a neurológiai deficitek tartósak, a működés zavarai azonban fejlesztéssel, neveléssel mérsékelhetők.

Kiemelte, a CP a leggyakoribb komplex rehabilitációt igénylő állapot, Magyarországon évente 200-250 új esettel találkozhatunk. Javulás csak összehangolt, multidiszciplináris tevékenységgel érhető el. Mint Feketéné dr. Szabó Éva fogalmazott, sok esetben a CP oka ismeretlen. Az éretlen központi idegrendszert éri az inzultus, a leggyakoribb esetben a különféle ártalmak, például agyvérzés és noxák állnak a háttérben.

A CP-ben megjelenő tünetek két nagy csoportra oszthatók: az úgynevezett plusz tünetekre és mínusz tünetekre. „Plusz tünetek alatt azokat értjük, amelyek elmúlásával vagy csökkentésével nem nagyon lehet számolni” – ismertette a szakember. A konduktív nevelés a CP mínusz tüneteit állítja fókuszba, mivel ezek igényelnek pedagógiai megközelítést, nevelési feladatokat és fejlesztést, emellett ezek kompenzálása mentén a plusz tünetek átmeneti vagy tartós csökkenése is elérhető.

Kiemelte, Európában és Magyarországon leggyakrabban a Hagberg-féle felosztást alkalmazzák, amely alapvetően négy csoportot jelöl: a spasztikus, a diszkinetikus, az ataxiás és kevert formákat.

A konduktor legfontosabb feladata az optimális tanulási környezet megteremtése, amely széles tevékenység-repertoárba ágyazva jelenik meg

– hangsúlyozta. Ez azt jelenti, hogy a konduktív nevelés az önellátástól egészen a humán alap kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) tanításáig terjed. Megemlítette még, hogy a konduktív nevelés holisztikus megközelítést alkalmaz, azaz a különböző fejlesztési területek befolyásolása egy időben, egy szakember által történik, aki a konduktor. „A konduktor az erre felkészített pedagógus, aki a 4 éves, 8 féléves képzése során többek között neveléselméleti, neveléstörténeti, tantárgypedagógiai, orvosbiológiai, ápolástani, neurorehabilitációs ismeretek birtokosává válik” – fogalmazott.

A szakember aláhúzta, bizonyos esetekben (pl.: végtaghiány, súlyos kapcsolatteremtési nehézségek, a szemkontaktus teljes hiánya, súlyos értelmi és érzékszervi fogyatékosság esetén) nem javasolt a konduktív nevelés, vagy hatásegyüttesének nagy részét elveszítheti. „Nem kizárt azonban, hogy a vak, a gyengén látó, vagy siket gyermekek esetében a szakemberekkel egyeztetve intervallum-fejlesztésre vállaljuk ezeket a gyermekeket, hiszen tudjuk, ismerjük a mozgás szerepét és jelentőségét a tanulási folyamatban. A mozgásfejlődés beindulása, a mozgáskoordináció javulása nagyon gyakran meglepően jó hatással van egyéb területek fejlődésére is” – emelte ki Feketéné dr. Szabó Éva.

A szakember előadásában bemutatta a Konduktív Pedagógiai Központ egységeit, úgy mint a korai fejlesztést, a szakszolgálatot, a konduktív gyakorló óvodát, a konduktív általános iskolát, az utazó konduktori szolgálatot, a konduktív szakiskolát és a felnőttkori ellátást biztosító rehabilitációs osztályt. Mint fogalmazott, a központ teljes panorámát nyújt a konduktív nevelés életkori alkalmazásának szempontjából csecsemőkortól felnőtt korig. Ennek az a jelentősége, hogy a Konduktív Pedagógiai Központ nemcsak konduktív nevelési ellátóhely, hanem a konduktorképzés gyakorlati képzésnek helyszíne is. „Markusovszky hitvallása, miszerint orvossá válni csak betegágy mellett lehet, a konduktorképzésre is igaz: konduktorrá válni csak a sérültekkel való közös gyakorlattal, munkával lehet” – emelte ki.

A konduktív nevelés eredményeképpen a mozgáskordináció, a tanulási képességek fejlődése mellett csökkenthetők pl. a gátlások, a szorongás, az izomtónus, valamint az atrophia-haljam. Ezzel párhuzamosan szisztematikus konduktív nevelés mellett elérhető, hogy növekszik pl. a cselekvési motiváció, kialakulhat a kommunikációs igény és viselkedés és ez további funkciójavulást eredményezhet.

A Konduktív Pedagógiai Központban 2014 óta négy területen – úgy, mint nagymozgások, kommunikáció, tanulási képességek, életminőség – vezettek be méréseket, amelyeknek köszönhetően egyre pontosabb lesz a bemeneti állapot dokumentálása, lehetőséget teremtenek keresztmetszeti és longitudinális állapotkövetésre, így a konduktív nevelés eredményei összehasonlíthatóvá válnak.

„Nem ígérhetünk a gyermekeinknek klasszikus értelemben gyógyulást. Aktív, küzdelmekkel és sikerekkel teli életet viszont igen” – zárta előadását Feketéné dr. Szabó Éva.

Az előadás Semmelweis Polgárok számára VPN hozzáféréssel a Kaltura rendszerben erre a linkre kattintva visszanézhető.

Feketéné dr. Szabó Éva konduktori végzettségét a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében, egyetemi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte, melynek Neveléstudományi Doktori Iskolájában nyerte el PhD fokozatát. A konduktor alapszak szakfelelőseként, főiskolai tanárként ma is aktívan oktat Magyarországon és külföldön egyaránt, a Konduktív Pedagógiai Központ igazgatójaként pedig a kar gyakorlóterületeinek szakmai vezetését látja el. Kutatási műhely vezetője a Pető András Karon, saját kutatásainak fókuszában a konduktív nevelés eredményeinek vizsgálata áll, mely témában számos publikációja is megjelent. A Nemzetközi Pető András Társaság elnökeként, az Európai Konduktorok Szövetségének alelnökeként, valamint a Magyar Pedagógiai Társaság Konduktív Pedagógiai Szakosztályának vezetőjeként fő célkitűzése a konduktív nevelés és annak eredményeinek mind szélesebb körben való megismertetése a nagyközönséggel Magyarországon és világszerte.

Horváth Dóra
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.