Új szolgáltatásokkal és növekvő kapacitással nyújt lelki támogatást az egyetem a COVID-ellátásban résztvevőknek

A Semmelweis Egyetem a legnagyobb hazai COVID-ellátó intézmény, az itt dolgozó orvosok és szakdolgozók immár több mint egy éve a járvány frontvonalában állnak; a klinikákon jelenleg több mint 800 beteget ápolnak a koronavírussal összefüggésben, közülük csaknem 650 igazolt COVID pozitív. Az egyetem hallgatói közül eddig 6500-nál is többen vettek részt tanulmányaik mellett a járvány elleni védekezésben, most, a harmadik hullám során több mint 700-an jelentkeztek az egyetemi klinikákon való önkéntes munkára.

Tekintettel a rendkívüli járványhelyzetre, a megnövekedett esetszámokra, az egyetem továbbfejlesztette a COVID-ellátásban részt vevők pszichés támogatására létrejött hálózatot. A Magatartástudományi Intézet által működtetett Hallgatói Pszichológiai Tanácsadó Szolgálat (Diáktanácsadó) kapacitásait már a második hullám során megemelték, igazodva az igényekhez, jelenleg pedig folyamatban van a múlt december óta működő Dolgozói Pszichológiai Tanácsadó Szolgálat bővítése. Ez utóbbi a Magatartástudományi Intézet és a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ közös szervezésében valósul meg.

Újraindult a Klinikai Pszichológiai Tanszék által az egészségügyi dolgozók számára létrehozott krízisvonal, valamint ismét üzemel a Magatartástudományi Intézet hallgatóknak szóló telefonos lelki elsősegélyszolgálata is.  

Az április 29-i héten két külön támogató csoportot indít a COVID-ellátásban részt vevő hallgatóknak és munkatársaknak a Magatartástudományi Intézet – mondta el dr. Purebl György igazgató. A hallgatói nyitott csoport minden csütörtökön Zoomon keresztül találkozik 17.00-18.30 között, lehet egyszeri és többszöri alkalommal is csatlakozni, előzetes regisztráció után. A csoportban lehetőség nyílik az ellátás során keletkező pszichológiai terhek könnyítésére, letételére, a nehéz helyzetekkel, nehéz betegekkel kapcsolatos kérdések megbeszélésére, illetve a résztvevők tippeket kapnak arra, hogyan birkózhatnak meg a megnövekedett érzelmi terhekkel. Hasonló keretek között működik majd egy csoport a koronavírusos betegek ellátásban részt vevő dolgozók számára is, minden hétfőn 18.00-19.30 között.

Mint arra dr. Purebl György rámutatott, nemzetközi példák alapján azzal lehet számolni, hogy a pszichológiai támogatás igénybevétele nem az egészségügyi krízishelyzet csúcsán a legnagyobb, amikor a leterheltség is a legmagasabb mértékű, hanem azt követően. Éppen ezért ők is azzal számolnak, hogy a járvány lecsengésével tovább nő az igény, ezért hosszabb távon tervezik fenntartani az egyetemi lelki támogató hálózatot. Az intézetvezető szólt arról is, hogy a jelenlegi járványhelyzet mindenki számára új helyzetet jelent, hiszen Európában 102 éve nem volt ilyen pandémia. A hallgatóknak emellett a gyors átmenettel is meg kell küzdeniük, ami az „iskolapad” és a nagy kihívást támasztó munkakörnyezet között van.

Az egyetem az önkéntes munkában részt vevő hallgatók támogatására egy könnyen áttekinthető, gyorsan elsajátítható képzési anyagot is összeállít, amely a legnehezebb helyzetek kezeléséhez ad segítséget. 

Dr. Purebl György tapasztalatai szerint ezek közé tartozik a fiatalok számára a rossz hírek közlése, illetve az agresszivitást, haragot mutató betegek kezelése. Utóbbival kapcsolatban a szakember szerint tudatosítani kell például a hallgatókban, hogy a düh, agresszió nem ellenük irányul, hanem ez egyes betegeknél pszichológiai reakció lehet a nehéz helyzetükre, félelmeikre.

„Minden helyzetre vannak bizonyítottan jól működő kommunikációs és pszichológiai megoldások, ezeket mutatjuk be az anyagokban” – mondta el az intézetvezető.

A Magatartástudományi Intézet vezetője felsorolt néhány könnyen alkalmazható módszert is, amely segítheti a fiatalokat az az új helyzettel való megküzdésben:

• Nehéz helyzetekben mindig tudatosítsuk, hogy abban a pillanatban mire van szükségünk, mi az, ami nekünk személyesen segíthet (kibeszélés, családban töltött idő vagy inkább egyedüllét, kollegiális támogatás, stb.)
• Mindnyájan mások vagyunk, másban és másként tudjuk a képességeink maximumát hozni. Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, a saját képességeinkből hozzuk ki a legtöbbet, találjuk meg, mi az erősségünk (pl. van, aki a nehéz helyzetben lévő betegek támogatásában, segítésében az erősebb, míg más pedig lassabban fárad és könnyebben dolgozik végig 12 órát, van, akinek a kézügyessége nagyon jó, másoknak a kommunikációs képességeik)
• Az egészséges életmód a pszichés terhek elviselésében nagyon lényeges, a mozgás az egyik legjobb stresszlevezető faktor, éppen ezért a megfeszített helyzetben is meg kell próbálni valahogy beiktatni, de ha lehet, ne az alvás rovására!

Dr. Purebl György hangsúlyozta: a rendkívüli helyzet ellenére hatalmas helytállást tapasztal a hallgatók és a munkatársak esetében egyaránt.

Az biztos, hogy különleges lesz azoknak az orvos-  és egészségügyi dolgozóknak a generációja, akik hallgatóként egy világjárvány alatt szocializálódtak. Azt gondolom harcedzettebbek és magabiztosabbak leszek már pályakezdőként is, és utólag elmondhatják magukról, hogy ahhoz a generációhoz tartoznak, akik egy rendkívül éles helyzetben váltak orvossá

– fogalmazott.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A kiemelt kép illusztráció!