Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. május 07.
231370 Összes oltás
14136 Beoltott Semmelweis Polgár
A Szenior Akadémia 2021-es tavaszi online szemeszterének negyedik alkalmán dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes, a Fogpótlástani Klinika igazgatója, egyetemi tanár tartott előadást a fogpótlások legújabb, digitális technológiájáról. Többek között bemutatta az intraorális szkenner működését valamint azt is, a modern eljárások hogyan alakítják át a fogorvosok munkáját.

Az élet minden területére jellemző, hogy az analóg világot felváltja a digitális, ezt pedig a fogorvoslásban, azon belül is a fogpótlástan területén sem kerülhetjük ki – mutatott rá dr. Hermann Péter. Az oktatási rektorhelyettes, a Fogpótlástani Klinika igazgatója, egyetemi tanár „A digitális technológia térhódítása fogpótlások készítése során” című előadásában bemutatta a fogpótlások elkészítésének hagyományos menetét, majd azt is, hogyan változtatták meg a folyamatot a legújabb technológiák. Korábban analóg módon lenyomatot (ami nem más, mint a szájképletek negatív mása) vettünk az állcsontokról, majd ezt gipszből kiöntve jött létre a minta – erre készült el a fogpótlás mintázata először viaszból, majd öntés után kaptuk meg a fémvázat, melyet kerámiával leplezünk. A legmodernebb eljárással a lenyomatot már egy intraorális szájszkenner segítségével, digitálisan vehetjük le – mondta el a rektorhelyettes, hozzátéve: az adatok számítógépen jutnak el a laboratóriumba, ahol egy speciális gép marással készíti el a koronát. Ennek már csak végső, kézzel történő kidolgozására van szükség, mielőtt behelyezik a fogpótlást a páciens szájába.

A fogtechnikusoknál az utóbbi években felmerült az a kétség, vajon szükség lesz-e a munkájukra, nem váltják-e fel őket a gépi megoldások. Természetesen ez a félelem alaptalan volt, ahogy ugyanis Steve Jobs mondta: a technológia önmagában nem elég, ezt a rendszert működtetni is kell

– mutatott rá dr. Hermann Péter, hozzátéve: míg régebben olyan dolgokat kellett megtanulniuk a fogtechnikusoknak, mint a fogászati öntés technikája, ma már a fogpótláshoz szükséges más tudást kell elsajátítaniuk. A Fogpótlástani Klinika igyekszik ebben segíteni a fogorvosokat: 2019 és 2021 között a magyar piacon elérhető 13 intraorális szkennert tesztelték le, útmutatót adva a kollégáknak ahhoz, hogyan válasszák ki a számukra legmegfelelőbb eszközt. A rektorhelyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy a digitális technológia a koronavírus-járvány ideje alatt fókuszba került infekciókontroll szempontjából is biztonságosabb, ugyanis kevesebb kontaktussal jár, mint a hagyományos, analóg megoldások, az információátadás nagy része ugyanis online úton történik.

Dr. Hermann Péter bemutatta az új fogpótlástani eljárások során alkalmazott eszközöket és alapanyagokat. Szót ejtett a 3D nyomtatókról is: az ezekkel felhasználható anyagok egyelőre pontosságukban, fizikai tulajdonságukban és szín terén nem tudják azt nyújtani, ami egy végleges fogpótláshoz szükséges, ideiglenes fogpótlásra ugyanakkor már alkalmazható a technika, és a gipszet kiváltva mintákat is létre lehet hozni ilyen módon.

A digitális technológiát az implantológiában is egyre szélesebb körben használják – emelte ki a rektorhelyettes, aki azt is elmondta: az anyagtani kutatásoknak és a technológia fejlődésének köszönhetően bizonyos anyagokat ma már olyan célra is használhatnak, ami régebben elképzelhetetlen volt. A cirkónium dioxid korábban például csak a fémváz kiváltásaként fordult elő, ma már azonban rágófelszínnel együtt az egész koronát el lehet készíteni ebből az anyagból a fejlett marási technikának köszönhetően. Dr. Hermann Péter felhívta a figyelmet: minden esetben meg kell fontolni, melyik a páciens számára a legelőnyösebb, legkevésbé invazív fogpótlási módszer.

Ezt követően a megfelelő fogszín kiválasztásáról esett szó. A fogorvos lehet briliáns, a fogtechnikus legjobb tudása szerint készítheti el a fogpótlást – ha annak a színe nem felel meg fogorvosi székben ülő kívánságának és annak a környezetnek, amibe behelyezzük, akkor biztos, hogy a páciens elégedetlen lesz – mutatott rá a rektorhelyettes, kiemelve a színlátás és –érzékelés szubjektivitását.

A digitális fogászat egyre több olyan ismeretet – számítástechnikai, fizikai, matematikai – igényel, amely nem kapcsolódik szorosan a fogorvostudományhoz. A fogpótlástannal foglalkozó szakemberek következő generációjának már ezekkel is rendelkezniük kell – magyarázta dr. Hermann Péter, hozzátéve: a tervek szerint a Semmelweis Egyetem a Neumann János Egyetemmel közösen Digitális fogászati tervezés alapképzési szakot indít, ahol ezeket az alapismereteket is elsajátíthatják majd a hallgatók.

Előadása zárásaként a rektorhelyettes több gyakorlati példával szemléltette azokat a fogpótlási módszereket és technikákat, amelyekről prezentációjában szót ejtett.

Dr. Hermann Péter 1982-ben nyert felvételt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karára. 1987-ben V. éves hallgatóként Rektori pályamunkával Madzsar József Díjat kapott. Ugyanebben az évben diplomázott Summa cum laude eredménnyel és Kiváló fogorvostanhallgató I. fokozat kitüntetésben részesült. 1987-től, végzése óta a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogpótlástani Klinikáján dolgozik.
1987-ben első szerzős közleményért Varga István pályázaton I. díjat, 1995-ben Körmöczi díjat kapott. 1989-ben jeles eredménnyel Fog- és Szájbetegségek szakvizsgát tett. 1989-ben tanársegédi, 2000-ben adjunktusi 2007-től docensi kinevezést kapott. 2001-től osztályvezető-helyettes, 2007-től intézetvezető-helyettes. 2010-től a Fogpótlástani Klinika intézetvezetője. Gyakorlatvezetőként részt vesz mind a magyar, mind az angol nyelvű fogorvos-tanhallgatók képzésében. Évek óta rendszeresen tart tantermi előadást, szakdolgozatot író hallgatók témavezetője. Mint klinikai orvos kapcsolódott be a Fogpótlástani Klinika gyógyítási tevékenységébe. A fogpótlástanon belül a gnatológiával, a temporomandibuláris izület megbetegedéseivel foglalkozik behatóbban.
1994-ben a Tempus program keretében három hónapot töltött a Leuven-i Egyetem Fogpótlástani Klinikáján. 1995-ben a Münster-i Egyetem Parodontológiai Klinika Orális Mikrobiológiai Csoportjánál töltött két hetet, ahol a periopatogén baktériumok tenyésztését tanulmányozta. 2004-ben védte meg Ph.D. téziseit, „Immunkompromittált betegek oropharingealis candidiasisa” témakörben. 2004-ben Konzerváló fogászat és fogpótlástan, Parodontológia tárgyakból kiválóan megfelelt eredménnyel szakvizsgát tett. 2005-től a Gnatológia c. tantárgy angol és magyar nyelvű tantárgyi felelőse, a tárgy előadója. 2005-óta a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Tanácsának tagja. 1998-tól a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának titkárságvezetője, 2002-től a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának alelnöke, 2007-2019 között elnöke. 2001-től 2005-ig és 2010-től az MFE Fogpótlástani Társaság vezetőségi tagja. 1994-től a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata lapjának, a Magyar Fogorvosnak szerkesztője. 2003-tól a Dental Hírek című újság vezető szerkesztője, 2005-től a Fogorvosi Szemle szerkesztője, 2008-tól a Semmelweis Egyetem Újság Szerkesztő Bizottság tagja, 2015-től a Stomatology Edu Journal újság társ-főszerkesztője.
2005-2007. között a Semmelweis Egyetem rektori megbízásából az Oktatási Centrum orvostechnológiai felelőse volt, 2012-től rektorhelyettesi tanácsadó megbízást kap. 2007-ben M.Sc. fokozatot szerzett a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Egészségügyi Szakmenedzser Postgradualis programjában. 2006-2007-ben és 2010-2011-ben a Nemzeti Bizottság a Magyar Fogászatért elnöke. 2007-2010. között a Fogorvostudományi Kar dékánhelyettese, 2013 és 2015 között a Fogorvostudományi Kar dékánja volt. 2009-től a Fog – és Szájbetegségek Szakmai Kollégiumának tagja. 2010-ben habilitációs minősítést szerzett. 2010-től a Fogpótlástani Klinika igazgatója. 2011-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 2013-2015. között a Fogorvostudományi Kar dékánja. 2013-ban M.Sc. fokozatot szerzett a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Egészségügyi Szakmenedzser Posztgraduális programjában. 2015. január 1-től tagja a Semmelweis Egyetem Habilitációs Bizottságának, 2015. június 24-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya Klinikai Tudományos Bizottságnak. 2015. július 1-től a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ Kibővített Tanácsadó Testületében a Fogorvostudományi Kar képviselője. 2015. július 1-től a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese. 2020. októberétől a Szakmai Kollégium Fog- és Szájbetegségek Tagozatának elnöke.

 

 

Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló ingyenes szabadelőadás-sorozatát dr. Nagy Zoltán professor emeritus szakmai vezetésével, amely a járványhelyzetben online folytatódik. A Szenior Akadémián az érdeklődők az egyetem vezető professzorainak tolmácsolásában nyerhetnek bepillantást az orvostudomány legújabb eredményeibe, és kaphatnak hasznos ismereteket a leggyakoribb betegségekről, azok megelőzésétől a felismerésen át a terápiáig.

Az előadás diasora ide kattintva tölthető le (pdf).

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.