Dr. Szentágothai János 1963-tól töltötte be a Budapesti, majd Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének igazgatói posztját. Az általa irányított neurohisztológiai kutatások eredményei nemzetközileg is ismertté tették nevét. Eredeti kutatói meglátásai, széles látóköre, hatalmas ismeretanyaga és sziporkázó egyénisége miatt a nemzetközi tudományos élet középpontjába került. Dr. Szentágothai János emellett, bár nem tartotta magát festőnek, lánya szavaival élve: „a festést életformaként gyakorolta”.
Egész életében festett, villámgyorsan, bárhol járt, a világ bármely részének, életének bármely helyszínén: külföldi utazásokon, kirándulásokon, erdőn-mezőn, barátok otthonában, hadifogságban, szívinfarktus után kórteremben, vagy otthon, kedves kertjében
–írja róla a kötet előszavában lánya, dr. Szentágothai Klára. Az alkotások hátlapján pedig naplószerűen feltüntette a keletkezés helyét, idejét és a megfestett emberek nevét.
Galéria
Mint az az előszóból szintén kiderült, sok képet elajándékozott, bőkezűen adta, ha kérték tőle, ami megmaradt, az került a nagy íróasztalfiókba – utóbbiakból került ki a kötetben látható ötven alkotás. Ezzel a család másoknak is bepillantást enged Szentágothai János hagyatékának ebbe az egyedülálló részletébe.
Az album közel négy évtized alkotásait öleli fel: a legkorábbi képeken még 1945-46-os dátum szerepel, így a „Bad Saltschlirf, hadifogság, Lakatos Pali” (1945) vagy a „Kilátás a vonatról, Kisbér körül” (1946) című képeken, de találunk akvarelleket 1988-as dátummal is, mint az „Aranylakodalmunkra kapott csokrok egyike”. A művek közülük is kiemelkednek a városrészleteket, épületeket ábrázolók, illetve a feleségéről, Alice-ről festett portrék.
A kötetben a festmények mellett egy különleges önéletrajz is helyet kapott. Dr. Szentágothai János 1977-ben vetette papírra személyes hangú visszaemlékezését az Új Írás szerkesztőjének, Juhász Ferencnek felkérésére. A közvetlen hangvételű monológban végigtekint felmenőin, akik közül számos az orvosi pálya kiválóságai közé tartozott. Családja története mellett pedig pályája alakulásán és a történelmi háttéren is végigvezeti az olvasót.
A szöveg akkor nem jelenhetett meg, azonban 1993-ban napvilágot látott az egyik legrégebbi tudományos lap, a Természet világa hasábjain. Az „Ulyssesként az agy körül” című írás ekkorra egy Tizenhat év múlva című kiegészítéssel is bővült. Ebben a szerző az első szövegre tekint vissza, illetve a megírása óta szerzett tapasztalatait összegezi.
A Szentágothai János akvarelljei című kötet a Semmelweis Kiadó gondozásában jelent meg.
Borbély Zsuzsa
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
