A korszerű családorvosi ellátás helye az egészségügyben című előadása kezdetén dr. Kalabay László, a Családorvosi Tanszék vezetője ismertette a családorvos legfontosabb jellemzőit. Amellett, hogy az egészségügy egyik alapját képezi, ő az, aki elsődleges ellátást nyújt, komplexen látja a beteget, ismerve annak pszichés és szociális hátterét egyaránt. A páciens kórelőzményének ismeretén túl a családorvos tudja, milyen a betege együttműködési készsége, ebből következően nagyobb eséllyel veszi rá a szükséges kezelésekre is – mutatott rá. Szemléletmódja betegség helyett inkább személyorientált; egy jó családorvosi kapcsolat a beteg és családja számára is biztonságérzetet ad.
Ismertette a világ számos országában zajló felmérést, mely az alapellátás hatását vizsgálta a lakosság egészségi állapotára. Az eredmények is azt mutatják, hogy a jó alapellátás jelentősen csökkenti az egészségügyi ellátás költségeit, javítja a lakosság egészségi állapotát és közérzetét, csökkenti az összhalálozást, valamint a depresszió arányát is – részletezte. Rámutatott a háziorvosok száma és a kórházi halálozás közötti összefüggésre, mely, mint fogalmazott erősebb, mint az, hogy hány orvos dolgozik az adott kórházi osztályon. Ahol kevesebb a háziorvos, ott a kórházi halálozás is magasabb; a háziorvosok munkája nélkül a kórházi osztályok szakmai teljesítménye sem lenne olyan, mint jelenleg – magyarázta.
Dr. Kalabay László előadás során kitért a 2015-ben megalkotott egészségügyi törvényre, mely biztosítja a beteg számára, hogy lakóhelyén illetve annak közelében választása alapján igénybe vehető hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön kortól, nemtől, valamint betegségtípustól függetlenül. A törvény rögzíti az alapellátás feladatait is, mely magban foglalja a betegségek megelőzését, korai felismerését célzó ellátás biztosítását. A családorvos feladatai közé sorolja az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérését, egészségügyi felvilágosítását, nevelését, egészség-fejlesztését, továbbá a háziorvos feladata a gyógykezelés, házi ápolás és rehabilitáció a szakorvos által javasolt terápiás terv figyelembe vételével, de a gyógyszerelés helyes beállítsa is a családorvos feladata – sorolta. Felhívta a figyelmet a prevenció jelentőségére is az alapellátásban.
Dr. Kalabay László 1981-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1981 és 2004 között az egyetem akkor még III. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozott, 2002-től mint egyetemi docens. 2004 óta a Családorvosi Tanszék vezetője. A Háziorvosi Grémium elnöke, 2014 és 2018 között a Semmelweis Egyetem Palliatív Medicina Grémium elnöke. Számos tudományos társaság tagja, a többi között például a Magyar Belgyógyász Társaságé, a Magyar Immunológiai Társaságé, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságé, illetve a Családorvos Kutatók Országos Szervezetének (CSAKOSZ) is tagja. A Magyar Családorvosok Lapja főszerkesztő-helyettese, az Orvosi Hetilap szerkesztőbizottsági tagja. Fő kutatási területe a klinikai immunológia, az akut fázis fehérjék biológiai szerepét és klinikai jelentőségét kutatja.
Kitért az új, korszerűbb ellátási formát nyújtó praxisközösségekre, illetve a csoportpraxisokra. Rámutatott, hogy egy korszerű egészségügyben egy személy nem birtokolhatja az orvosi tudás egészét, illetve a szükséges korszerű orvos-technika nem működtethető költség-hatékonyan egy orvos által. Továbbá egy orvos már nem is tudja ellátni a korszerű alapellátás megnövekedett, sokrétű feladatait, mint a közösségi és egyéni egészségfejlesztést, általános és célzott szűréseket, vagy a betegút-menedzsmentet. Míg a praxisközösségben azonos tudású, azonos feladatú, kompetenciájú háziorvosok dolgoznak együtt, közös szakmai és népegészségügyi háttértámogatással, mint gyógytornász, dietetikus, egészségfejlesztő, addig a csoportpraxisban ezzel szemben eltérő szakképesítésű orvosok együtt adnak egy magasabb szintű ellátást – magyarázta. A csoportpraxis fontos tagjai a diplomás nővérek, a dietetikusok, gyógytornászok, házi szakápolók, illetve az ellátásszervező és prevenciós nővérek. A hagyományos alapellátási orvosi feladatok így beépülnek a csoportpraxisba, aki átveszi a szakrendelések rutineseteinek jelentős részét is.
Előadása végén kitért a COVID-19 járvány hatására bevezetett pozitív változásokra is, mint az elektronikus vénykiváltás, a betegelőjegyzési rendszer változásai, valamint a távkonzultáció, melyek a jövőben is sok terhet vehetnek le az orvosok válláról – vélte.
Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló ingyenes szabadelőadás-sorozatát. A Szenior Akadémián az érdeklődők az egyetem vezető professzorainak tolmácsolásában nyerhetnek bepillantást az orvostudomány legújabb eredményeibe, és kaphatnak hasznos ismereteket a leggyakoribb betegségekről, azok megelőzésétől a felismerésen át a terápiáig.
A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).
A Szenior Akadémia előadásai visszanézhetők az egyetem Youtube csatornáján
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
