A Szenior Akadémia 2020-as őszi online szemeszterének ötödik alkalmán a koronavírussal, valamint a fertőzés tüdőre tett hatásaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. Dr. Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója előadásában beszélt arról, milyen tanulságokat lehet levonni a pandémia tavaszi első hullámából, bemutatta hogyan érinti a fertőzés a tüdőt, valamint tanácsokat is adott arra vonatkozólag, mit tegyünk, ha felmerül a fertőzés gyanúja.

A COVID-19 támadása a tüdő ellen című előadása kezdetén dr. Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója ismertette a koronavírus-járvány első, hazai hullámának epidemiológiai adatait, valamint magyarázatot adott a vírus elnevezésére is. „Március 4-én igazolták hazánkban az első SARS-CoV-2 fertőzést. A SARS egy súlyos légúti betegséget okozó koronavírust jelöl, melynek egy kettes típusú változatáról van szó. Az ez által okozott betegség a COVID, amely egy angol mozaikszóból, a COronaVIrus Disease-ből származik, ami 2019-ben lett először igazolva, így áll össze a COVID-19 elnevezés” – magyarázta. A COVID-19 klinikai megjelenése igen változatos, a megbetegedések 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe légúti infekció tüneteit mutatja, 20 százaléknál alakul ki tüdőgyulladás és az összes eset kb. 5 százalékában jellemző olyan súlyos pneumónia, amelynek esetén akár lélegeztetőgép használata is szükségessé válik. A legtöbb szakirodalmi adat a súlyos állapotú betegekre vonatkozik, ezért még mindig keveset tudunk az enyhe állapotú, otthonukban lábadozó betegekről – tette hozzá a Pulmonológiai Klinika igazgatója.

Dr. Müller Veronika ismertette, hogy a koronavírus melyik sejteket veszélyezteti leginkább, valamint szemléletes ábrákkal mutatta be, milyen hatást gyakorol a fertőzés a tüdőre. Ezt követően azt ismertette, melyek a legjellemzőbb társbetegségek azoknál, akik a COVID miatt kórházba kerültek: eszerint a leginkább veszélyeztetettek a krónikus szív-, tüdő-, és vesebetegségben, cukorbetegségben, asztmában és demenciában szenvedők.

Dr. Müller Veronika egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. 1994 óta dolgozik a Semmelweis Egyetemen. Kórélettani intézeti, valamint németországi és USA tanulmányutakat követően 1999-től a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának klinikusa, majd igazgatóhelyettese, 2018 óta pedig igazgatója. Klinikai labor, tüdőgyógyászat és klinikai onkológia szakorvosa, 2002-ben PhD fokozatot szerzett, 2010-ben habilitált. Aktívan részt vállal a Magyar Tüdőgyógyász Társaság munkájában. Tüdőgyógyász-onkológusként egyik legfontosabb feladatának tekinti a pulmonológiai megbetegedésekben központi szerepet játszó dohányzás visszaszorítását, valamint a légúti megbetegedések (asztma és COPD), a tüdőrák, az intersitialis tüdőbetegségek és autoimmun tüdőbetegségek gyógyítását, a tüdőtranszplantáltak nemzetközi szintű ellátását és kutatását, valamint graduális és postgraduális oktatását. Főbb kutatási témái közé tartozik a pulmonológiai stresszállapotok vizsgálata, melyből kiemelendők az ismeretlen eredetű tüdőfibrózis (EMPIRE regiszter), autoimmun és egyéb immuneredetű tüdőbetegségek, tüdő- és egyéb szerv/szövettranszplantáltak pulmonológiai eltérései, súlyos légúti obstrukcióval járó kórállapotok vizsgálata.

Ezt követően az igazgató a Semmelweis Egyetemen zajló COVID-ellátást ismertette. Az első igazolt infekciót március 11-én azonosították, az akkor érvényben lévő eljárásrend szerint a beteg a kijelölt kórházba került. Már márciusban komoly terv készült arra az esetre, ha a járvány eszkalálódik, melyen belül szigorú eljárásrendet dolgozott ki az egyetem: beléptetési rendszert vezettek be, nagy hangsúlyt fektettek a kézhigiénére és a fertőzés elleni személyi védelemre; centralizálták a betegfelvételt; külön osztályt különítettek el a fertőző betegek ellátására – magyarázta dr. Müller Veronika. Az igazgató ismertette a COVID-osztály kialakításának lépéseit, az ott zajló munkát pedig fotók, valamint egy videó segítségével is ismertette.

„Fontos tisztázni, hogy ha valaki tüdőgyulladással kerül be az osztályra, akkor a megbetegedését a koronavírus okozza-e, vagy lehet-e más betegsége, fertőzése” – mutatott rá az igazgató, ismertetve a mikrobiológiai mintavétel fajtáit, valamint azt, hogy alacsony dózisú mellkasi CT segítségével hogyan mutatják ki a tüdőérintettséget. Ezt követően bemutatta a járvány első fázisában az egyetem COVID-osztályára kerülők legfőbb jellemzőit és azt, milyen terápiás módokon segítették gyógyulásukat.

Dr. Müller Veronika előadása során tanácsokkal is szolgált, mit tehetnek azok, akik koronavírus-fertőzés miatt otthoni karanténba kerültek: ne találkozzanak senkivel; igyanak annyi vizet, hogy vizeletük világos legyen; pihenjenek rengeteget; éljenek a házipatikájukban található lázcsillapító, torokfájdalomra és köhögésre való gyógyszereikkel; szedjenek vitaminokat, főleg C-, és D-vitamint; aki pedig teheti, még a fertőzés előtt oltassa be magát influenza elleni védőoltással. Ezekkel ellentétben szigorúan tilos az igazolt fertőző betegeknek boltba, illetve patikába menni, és nem ajánlott az alkoholfogyasztás, a sportolás és az antibiotikum szedése sem. Mint a Pulmonológiai Klinika igazgatója elmondta, a megbetegedést tekintve nagy egyéni különbségek lehetnek, ám javasolt kórházba menni azoknak, akik nehézlégzésre vagy folyamatos mellkasi nyomásra, illetve fájdalomra panaszkodnak, zavartság lép fel náluk, nehezen ébreszthetőek, illetve az ajkukon kékes elszíneződés jelenik meg. Ha valaki súlyosabb tüneteket észlel, melyeknél szükség lehet kórházi ápolásra, forduljon a háziorvosához vagy az ügyelethez – fontos, hogy ilyen esetben jelezze, hogy koronavírusos, vagy felmerült a fertőzés gyanúja, illetve minden esetben viseljen maszkot, hogy ne fertőzhessen meg másokat! – hívta fel a figyelmet dr. Müller Veronika.

Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító kétszer 12 alkalmas előadás-sorozat szakmai vezetője dr. Nagy Zoltán professor emeritus.

A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.