A 250. jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem az egyik legrégebbi hazai felsőoktatási intézmény, amely egyre ígéretesebb helyezéseket ér el a nemzetközi rangsorokban és vitathatatlan érdemei vannak Magyarország hírnevének terjesztésében világszerte – jelentette ki dr. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a konferenciát megnyitó köszöntőjében. Elmondta, hogy a kormány támogatja a magyar orvosképzés fejlesztését, azt a célt, hogy az Európai Unió egyik vezető központjává fejlődjön a közeljövőben. Ehhez szükséges tovább javítani az orvosképzők versenyképességét, oktatási és kutatói kapacitásaikat, valamint bővíteni a finanszírozásukat, amivel nemcsak a magyar egészségügy igényeit tudják kielégíteni, hanem további sok ezer külföldi diákot is képesek lesznek idevonzani. Rámutatott, hogy a magyar egészségügyi iparág eddig is jelentős sikereket ért el, de a tudomány olyan sebességgel fejlődik és a tudás oly mértékben növekszik, hogy ezzel az orvosképzésnek is lépést kell tartania és egyre nagyobb súlyt fektetnie az innovációra. Semmelweis Ignáctól tudjuk, hogy a megelőzés társadalmi hasznossága komoly versenyelőnyt jelenthet nemzetünknek, és a jelenlegi járvány is rámutat a prevenció fontosságára, valamint arra, hogy elkerülhetetlen a közösségek és az egyének kölcsönös felelőssége – fogalmazott.
Bevezetőjében dr. Merkely Béla rektor rámutatott, hogy a Klinikai Konferencia az egyetem jubileumi programsorozatának egyik kiemelt eseménye, az első olyan nemzetközi szakmai konferencia, amely az intézmény klinikai tevékenységét komplexitásában mutatja be, és multidiszciplináris áttekintést nyújt a klinikai orvostudomány különböző területein végbemenő innovációkról, fejlődési irányokról, mintegy 80 hazai és külföldi neves előadó tolmácsolásában. Üdvözölte azt a mintegy 1500 résztvevőt, akik regisztráltak a járványhelyzet miatt tavaszról elhalasztott, és most online formában megrendezett eseményre. „Bár a járvány jelentősen megváltoztatta az életünket, az innovációt is nagymértékben felgyorsította a klinikai orvoslás területén” – mutatott rá. Felidézte, hogy az egyetem a történelem során is mindig az élen járt a válságok kezelésében, és ez így van ma is, amikor a Semmelweis az ország egyik fő COVID-19 betegeket ellátó intézménye, de ugyanakkor a vírus elleni küzdelemben az innováció és a kutatás területén is vezető szerepet játszik. Kiemelte a gyakorlatorientált képzés fontosságát, mely az egyetem tavaly bevezetett új kurrikulumában is növekvő hangsúlyt kapott. Elmondta, hogy a konferencián a teljes klinikum bemutatkozik, a cél annak megmutatása, hogy a Semmelweis Egyetemen milyen széles spektrumban és milyen magas színvonalon zajlik a betegellátás, valamint a klinikai és transzlációs kutatás. Végezetül kifejezte reményét, hogy az online forma ellenére a kétnapos konferencia jó alkalmat fog nyújtani a nemzetközi tudás átadásra és hozzájárul a további együttműködések kialakításához és megerősítéséhez.
„Gyorsan változó világban élünk, ahol a tudás a legnagyobb hatalom, a 21. század új egyenlete az, hogy tudás plusz információ egyenlő hatalom” – fogalmazott dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a főszervező Klinikai Központ elnöke. Ez azt jelenti, hogy a kihívásokat csak úgy lehet legyőzni, ha tudást teremtünk, és nem csupán az országok és régiók közötti versenyre koncentrálunk. Az alap-, klinikai és transzlációs kutatásokat arra kell használnunk, hogy világszerte javítsuk az emberek egészségét és életminőségét – tette hozzá. Kiemelte, hogy erre kiváló lehetőséget nyújt a konferencia, és biztatott minden résztvevőt, hogy a tudást használja az élet megértésére, amihez a tudomány segítséget tud nyújtani.
Konferenciaindító előadásában dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja az új kurrikulum, valamint a COVID-19 járvány egymásra gyakorolt hatásáról beszélt. A kurrikulumreform okainak, céljainak és részleteinek rövid ismertetése után elmondta, hogy mindezt hamar próbára tette a koronavírus, de az egyetem gyorsan alkalmazkodott a körülményekhez, többek között a gyors online oktatásra való áttéréssel. Utóbbi esetében nagy hangsúlyt fektettünk a hallgatói visszajelzésekre, valamint rengeteg új audiovizális oktatási anyagot készítettünk – sorolta a dékán. Előadásának második felében a Semmelweis Egyetem koronavírussal kapcsolatos elemző-kutató munkájára tért ki, bemutatva, hogyan próbálták vizsgálni és jobban megérteni a vírus szerkezetét és tulajdonságait. „Amennyire a vírus mechanikailag ellenállóképes, annyira ellenállóképes az új kurrikulum is, az oktatóink és hallgatóink elhivatottságának és találékonyságának köszönhetően” – fogalmazott.
A Semmelweis 250 Klinikai Konferencián poszterszekcióra is sor kerül, ahol mintegy 60 kutatási projekt eredményeit ismerhetik meg az érdeklődők. A két nap alatt mintegy 20 szakterület mutatkozik be összesen 80 előadó, köztük 20 nemzetközi szaktekintély jóvoltából, a szekciók témái között szerepel többek között a kardiológia, a sebészet, a gyermekgyógyászat, a sürgősségi medicina, a belgyógyászat is és még sok más szakterület. Az angol nyelvű rendezvény a Semmelweis Egyetem munkatársai és hallgatói mellett valamennyi hazai egészségügyi intézmény és társegyetem munkatársa számára nyitott, hallgatók kreditpontot is szerezhetnek a részvétellel.
Deme Tamás
Fotó (korábbi felvételek): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Tovább a Klinikai Konferencia 1. napjáról szóló részletes beszámolóra →
Tovább a 2. nap megnyitójáról és nyitóelőadásáról beszámoló cikkünkhöz →
Tovább a Klinikai Konferencia 2. napjáról szóló részletes beszámolóra →
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
