A járványhelyzetben online megrendezett Semmelweis 250 Klinikai Konferencia második napján a megnyitót és a nyitó előadást követően a transzplantációtól az onkológiáig összesen tíz klinikai szekcióban hangzottak el előadások. A második nap eseményeit összefoglaló cikkünkben két nemzetközi előadóval készült interjú is található: dr. Glovicki Péter, a Mayo Klinika professzora és dr. Kimberly C. Gilmour, a Londoni Great Ormond Street Hospital gyermekkórház immunológiai laboratóriumának klinikai vezetője nyilatkozott honlapunknak.
 
A Klinikai Konferencia 2. napjának Transzplantációs sebészet, szív- és érsebészet szekcióját dr. Gloviczki Péter (Mayo Klinika) előadása nyitotta, melyben részletes betekintést nyújtott a Mayo Klinika infrarenális aorta aneurysma ellátásának gyakorlatáról, irodalmi keretbe foglalva a bemutatottakat, valamint kiemelve az aorta aneurysmák szűrésének szükségességét, elsősorban a 65 év feletti, dohányzó férfiak körében. Dr. Hartyánszky István (Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Kardiológiai Tanszék) a magyarországi felnőtt szívtranszplantációról és a klinika műszív-programjáról számolt be. 2019-ben rekordszámú, 63 felnőtt szívátültetést hajtottak végre a klinikán, a szívelégtelenség sikeres kezeléséhez pedig elengedhetetlen egy erős műszív program megléte – mutatott rá. A májtranszplantáció újdonságairól számolt be dr. Hartyánszky István és dr. Fazakas János (Transzplantációs és Sebészeti Klinika), akik a CYP enzimrendszer alapú monitorizálás és a transzfúziómentes májátültetés előnyeit mutatták be. Dr. Rényi-Vámos Ferenc (Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika) a hazai tüdőtranszplantáció állásáról adott tájékoztatást.
 

Dr. Gloviczki Péter, Mayo Klinika Érsebészeti Osztályának vezetője, a Journal of Vascular Surgery kiadvány főszerkesztője

Milyen személyes, illetve szakmai kapcsolat fűzi a Semmelweis Egyetemhez?
1972-ben a Semmelweis Egyetemen szereztem meg az orvosi diplomámat, tanulmányaim alatt a II. Sz. Patológiai Intézetben dolgoztam dr. Kádár Annával, később pedig a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végeztem a gyakorlatomat a neves érsebész, dr. Soltész Lajos vezetése alatt. 1987-ben kerültem a Mayo Klinikára, de fenntartottam a szoros kapcsolatomat a magyar érsebészekkel és az alma materemmel is, melyet most dr. Merkely Béla vezet. Óriási megtiszteltetés volt, amikor megkaptam az egyetemtől a Doctor Honoris Causa címet.

Előadása a hasi aneurizmák kezelésének új vívmányairól szólt, miért választotta ezt a témát és mi az előadása fő üzenete?
Az ún. hasi aorta aneurizma (abdominal aortic aneurysm; az angol rövidítésben AAA) az aneurizmák leggyakoribb típusa: 65-85 éves korban 9 százalék az előfordulása, és ha az állapotot nem ismerik fel előzetes szűrés vagy vizsgálat alkalmával, akkor általában érfal-szakadással kerülnek kórházba. Ennek pedig nagyon magas a halálozási aránya, még akkor is ha gyorsan kórházba kerül a beteg, így hát a fő üzenet az, hogy nagyon fontos időben felismerni és kezelni az AAA-t, mielőtt szakadáshoz vezet.

Mik a legígéretesebb fejlesztések a vaszkuláris és endovaszkuláris beavatkozások területén melyek a betegek kilátásait javíthatják?
Rendkívül nagy előrelépések történnek ezen a téren, endovaszkuláris intervencióval például helyre tudunk hozni nagyméretű hasi aorta aneurizmákat, hasi sebészeti beavatkozás nélkül. Az USA-ban a legtöbb AAA-t egy ún. stent graft segítségével állítják helyre egy ágyékon keresztül bevetett katéteren keresztül, miközben röntgennel figyelik a folyamatot. A betegeknél így sokkal kevesebb a komplikáció és gyakran már másnap elhagyhatják a kórházat.

Milyen a magyar-amerikai együttműködés ezen a területen?
Nagyszerű kapcsolatunk van a Semmelweis Egyetemmel és a magyar érsebészeti közösséggel. Több egyetemi oktatóval is közös megbeszéléseket tartunk, és számos magyar orvos és sebész töltött el időt a Mayo Klinikán továbbképzés céljából. Az Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszékről például dr. Banga Péter egy évet volt a nálunk, ahol elsajátította az AAA endovaszkuláris helyreállításának a legújabb technikáit. Ezen kívül örömmel adhattam elő többször is magyar érsebészeti konferenciákon, valamint a Városmajori Klinikán is dr. Merkely Béla meghívására, és közreműködtem dr. Sótonyi Péter új, Az érgyógyászat alapjai című tankönyvének megírásában is.

A pulmonológiai előadásokat dr. Martina Vasakova (Thomayer Hospital) nyitotta, aki a multidiszciplináris megbeszélések fontosságáról szólt az intersticiális tüdőbetegségekben, valamint a krónikus hiperszenzitív pneumonitis diagnosztikai algoritmusára is kitért. Dr. Tamási Lilla (Pulmonológiai Klinika) asztmáról szóló előadásában a neutrofil és eozinofil asztmáról beszélt, ahol igen fontos innovatív eredmények születtek. Dr. Maurovich-Horvat Pál (Orvosi Képalkotó Klinika) a mikrokalcifikáció detektálásának legújabb módszereire és a képalkotó kardiovaszkuláris prevenció új paradigmáira hívta fel a figyelmet. A szekció utolsó, COVID-19-ról szóló előadásban dr. Gianluca Pontone (Milánói Egyetem Kardiovaszkuláris Képalkotó Centrum) elsősorban a COVID-19 fertőzöttek specifikus mellkas-CT képét írta le.

A fogászati szekcióban a terület hazai vezető szakemberei tartottak előadást. Dr. Urbán István (Urbán Dental) a vertikális és horizontális csont augmentáció legújabb lehetőségeit mutatta be. Dr. Nemes Bálint (Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika) előadásában ajak-, és szájpadhasadékos gyermekek komplex ellátását láthattuk, követve a kezelés hosszú folyamatát. Dr. Gera István (Parodontológiai Klinika) a szájüregi és az általános egészség kapcsolatát ismertette. Dr. Németh Zsolt (Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika) bemutatta a szájsebészet fejlődését és a ma használatos legmodernebb műtéti technikákat. Dr. Borbély Judit (Fogpótlástani Klinika) a digitális fogászat legújabb eredményeit ismertette, valamint azt, hogyan váltja fel az analóg technológiát a digitális. Dr. Windisch Péter (Parodontológiai Klinika) a parodontológiában ma alkalmazható rekonstrukciós műtéti technológiákat foglalta össze. Dr. Németh Orsolya (Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet) előadását a COVID-19 idején a fogorvosi rendelőkben megjelenő problémákról dr. Orsós Mercédesz tartotta meg az FSZOI részéről.

Az I. Belgyógyászati szekcióban, igen változatos témájú előadásokat hallgathattak az érdeklődők. A nyitó prezentácót dr. Uwe Heemann (Klinikum rechts der Isar Technical University) tartotta, aki a hosszútávon dializált betegek kardiovaszkuláris rizikójának felméréséről és a dializáló folyadékok szerepéről beszélt. Dr. Masszi Tamás (Belgyógyászati és Hematológiai Klinika) a CAR T terápia alkalmazásáról tartott beszámolót a B sejtes lymphomák és leukémiák terápiájában. A felnőttkori akut myeloid leukémiák új terápiás lehetőségeit fejtette ki bemutatójában dr. Farkas Péter (Belgyógyászati és Hematológiai Klinika). A korábban meglehetősen rossz prognózisú betegség terápiájában új távlatokat nyithatnak a modern kemoterápiás szerek, a csontvelőtranszplantáció, a célzott molekuláris kezelés és immunterápia kombinációjának alkalmazása – derült ki előadásából. Dr. Igaz Péter (Belgyógyászati és Onkológiai Klinika) az miRNS-ek adrenális tumorok differenciáldiagnosztikájában játszott lehetséges szerepéről adott elő. Dr. Kimberly C. Gilmour (Camelia Botnar Laboratories, Great Ormond Street Hospital for Children NHS Foundation Trust) a primer immundefinciák diagnosztikájáról beszélt. Dr. Prohászka Zoltán (Belgyógyászati és Hematológiai Klinika) a magyarországi komplement diagnosztika megkezdése óta elért eredményekről számolt be a szekciót záró előadásában. A Semmelweis Egyetem a legújabb diagnosztikai eljárások alkalmazásával a térség egyik vezető intézménye lett a komplement diagnosztikában – mutatott rá.

Dr. Kimberly C. Gilmour, a Londoni Great Ormond Street Hospital (GOSH) gyermekkórház immunológiai laboratóriumának klinikai vezetője

Milyen személyes, illetve szakmai kapcsolat fűzi a Semmelweis Egyetemhez?
Abban a szerencsében volt részem, hogy ösztöndíjának köszönhetően vendégül láthattam nálunk dr. Molnár Emesét, aki a Semmelweis Egyetemen végzett, jelenleg PhD-hallgató, és egy nagyon tehetséges fiatal kutató. Ő és néhány kollégája a Great Ormond Street Hospital munkatársaival közösen írtak cikket egy ritka immunhiányos betegségről (ALPS – autoimmun limfoproliferatív szindróma), amit a neves Blood folyóirat publikált. Dr. Molnár Emesén keresztül megismertem Magyarország egyesült királyságbeli nagykövetét és tudományos attaséját, valamint a Semmelweis Egyetem vezetőségének tagjait is. További együttműködéseket tervezünk a Semmelweisszel a sejt- és génterápiás programok fejlesztése területén.

Előadásának témája az elsődleges immunhiány-betegségek diagnosztizálása, miért ezt a témát választotta és mi a fő üzenete?
Az elsődleges immunhiány-betegségben (Primary Immunodeficiency – PID) szenvedő gyermekek és felnőttek képtelenek a fertőzések ellen küzdeni, így megbetegednek és sokan közülük meg is halnak. Az ilyen betegek korai diagnózisa elősegíti, hogy időben megkapják a megfelelő kezelést, melynek segítségével többségük képes lesz egészséges, produktív életet élni. A súlyosabb esetekben sejt-, illetve génterápiát is alkalmaznak. A legfontosabb, hogy a PID-re úgy tekintsünk, mint egy betegség lehetséges okozójára, és tegyük meg a megfelelő lépéseket a diagnózis érdekében.

Mik a legnagyobb kihívások az elsődleges immunhiány-betegségek diagnosztizálásában?
Sokan még ma is azt gondolják, hogy általánosan előforduló dolog lehet a csecsemőkori fertőzés valamint a csecsemőhalál, ezért nem járnak megfelelően utána, de ha visszatérő fertőzésekről van szó, akkor érdemes szakmai diagnózist kérni. A másik nagy kihívás, hogy a PID több mint 300 különböző genetikai hibát fed le, amik mind máshogyan jelentkeznek, így nehéz olyan szűrőteszteket kifejleszteni, amelyek mindet kimutatják.

A Patológia szekcióban nemzetközileg is kiemelkedő külföldi és hazai szaktekintélyek beszéltek a hematológiai diagnosztika és terápia legújabb eredményeiről. A kezdő előadást a dr. Mikael Björnstedt (Karolinska Intézet Klinikai Patológia és Citológai Intézet) tartotta. Prezentációjának fő témája a redox-moduláció volt, amely új perspektívákat nyithat a rezisztens tumorok kezelésében. Az új generációs szekvenálás szerepét taglalta dr. Bödör Csaba (I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet). Az onkogén antigén receptor szignalizációs utakról hallgathattunk részleteket dr. Hendrik Veelkentől (Leideni Egyetem). Dr. Jan Zuna (Childhood Leukaemia Investigation Prague, CLIP) intézetének munkásságát mutatta be a gyermekkori leukémiák eredetének, kifejlődésének és biológiájának kutatásában.

A harmadik sebészeti szekció első előadásán Shahrokh F. Shariat (Bécsi Egyetem Urológiai Tanszékének) elsősorban a fiatal kutatókhoz és hallgatókhoz szólt a klinikai kutatói lét szépségéről és kihívásairól szóló prezentációjával. Dr. Kopa Zsolt (Urológiai Klinika) a férfi meddőség terápiájáról beszélt; klinikán is alkalmazott mikrosebészeti beavatkozások sikeres megoldásai lehetnek ezen állapotoknak. Dr. Nyirády Péter (Urológiai Klinika) előadásában a primer és a metasztatikus prosztatarákok diagnosztikájában és terápiájában történt fejlődésről hallhattunk. Az implantálható hallókészülékek harminc éves történelméről és a legújabb technológiákról számolt be dr. Georg Mathias Sprinzl (Karl Landsteiner University of Health Sciences), külön figyelmet szentelve előadásában az egyénre szabott megoldások szerepének. Dr. Fent Zoltán (Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) prezentációja zárta a szekciót; az endonazális és endolaryngeális kórképek műtéteinél egyre nagyobb szerepet kapó endoszkópos eljárások bemutatása is látható volt.

A Belgyógyászat II szekcióban dr. Juraj Payer (Comenius Egyetem) az oszteoporózis korai kezeléses intervenciójának fontosságáról beszélt. Dr. Takács István (Belgyógyászati és Onkológiai Klinika) szakirodalmi adatok részletes bemutatásával a D-vitamin pótlás mellett érvelt. Ez az immunrendszer egészségében játszott szerepe miatt a COVID-19 világjárvány esetén is elengedhetetlen – hívta fel a figyelmet. Dr. Mika Kivimäki (University College London) nagy népegészségügyi vizsgálatok eredményeiről beszélt, melyek a krónikus stressz és a szocioökonomikus környezet hatásait vizsgálták a diabetes előfordulásával kapcsolatban. Az autonóm neuropátia széleskörű előfordulásáról, és kardiovaszkuláris hatásairól beszélt dr. Kempler Péter (Belgyógyászati és Onkológiai Klinika). Kiemelte a diabetészes betegek szűrésének fontosságát, a tünetek hiányában is, és beszélt a nyugalmi tachycardia, mint egyetlen tünet veszélyiről.

A bőrgyógyászati és szemészeti szekció kezdő előadója dr. Sárdy Miklós (Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika) volt, aki a gyógyszer okozta kiütésekről és kezelésükről tartott előadást. Dr. Tamási Béla (Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika) prezentációjában egy interdiszciplináris betegség, a szifilisz és kezelése volt a téma. A szifilisz előfordulása Magyarországon az elmúlt 10 évben csaknem 25 százalékkal emelkedett – hangsúlyozta. A szekció harmadik előadója, dr. Nagy Zoltán Zsolt (Szemészeti Klinika) jóvoltából a szürkehályog műtét történetébe és a modern módszerekbe nyerhettünk betekintést. 2008-ban az egyetemen először végeztek szürkehályog műtétet femtolézeres eljárással – emlékeztetett. A mesterséges látás és mesterséges intelligencia jelenlegi állapota és lehetséges jövője volt dr. Resch Miklós (Szemészeti Klinika) előadásának témája. Ha a retina és a látópálya anatómiai komponensei sérültek, mesterséges mikroelektronikai eszközök segítségével helyreállítható a látás. Ha a látás már nem állítható vissza, a látópályát vagy az agykérget elektronikusan aktiválva látást szimulálhatunk – derült ki a prezentációból. Dr. Récsán Zsuzsanna (Szemészeti Klinika) beszélt a diabéteszes szembetegségekről és hangsúlyozta a korai diagnózist, így a diabéteszes betegek gyakori szemészeti kontrollvizsgálatát. Dr. Papp András (Szemészeti Klinika) elmondta, hogy az időskori makula degeneráció (AMD) a sárgafolt betegsége, súlyos látásvesztéshez, akár vaksághoz is vezethet. Legfőbb kockázati tényezője a kor mellett a dohányzás, táplálkozás és genetikai hajlam.

Az Intenzív terápiás és Sürgősségi Orvostani szekció előadásai főként a Semmelweis Egyetemen zajló széleskörű oktatási tevékenységről és annak módszertani fejlődéséről szóltak. Dr. Gál János (Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika) szólt arról, hogy a klinika meghatározó szerepet játszik a lakossági BLS (alapszintű újraélesztés)-oktatásban, a graduális orvosképzésben és a társzakmák képzésében is. Külön szimulációs központot is üzemeltetnek, ahol esetalapú gyakorlatokon, magas hűségű szimulációs babákon végzett gyakorlatok zajlanak. A szekció második előadását dr. Kanizsai Péter (Pécsi Tudományegyetem) tartotta a sürgősségi ellátás kialakulásáról és a jövőjéről. A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály helyettes vezetője, dr. Gaál Szabolcs bemutatta oktatási tevékenységüket. Mint mondta, kiemelt fontosságúnak látja ezt a területet és fontos céljuk az orvosi ellátás oktatásán kívül a csapatmunka erősítése és a megfelelő kommunikációs eszközök oktatása. A Semmelweis Egyetemen zajló BLS oktatásról beszélt dr. Hauser Balázs (Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinka). Az egyetem minden hallgatója első évtől kezdve részesül alapszintű BLS-oktatásban – emelte ki.

A nőgyógyászati szekciót dr. Ács Nándor (Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) nyitotta meg, részletezte a magyarországi nőgyógyászati ellátás fejlődését és kihívásait. Az asszisztált reprodukció fejlődéséről és fejlesztéséről dr. Urbancsek János (Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) számolt be. A szentinel nyirokcsomók szerepéről tartott, műtéti felvételekkel gazdagon illusztrált előadást dr. Lintner Balázs (Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika). A szekciót dr. Szász Marcell (Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Onkológiai Részleg) prezentációja zárta, aki a petefészekrák immunológiai tulajdonságairól beszélt.

Dr. Végh Anna
Interjúk: Deme Tamás
Kiemelt kép és illusztratív fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Tovább a Klinikai Konferencia 1. napjának megnyitójáról szóló cikkre →

Tovább a Klinikai Konferencia 1. napjáról szóló részletes beszámolóra →

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.